Eltűnő lájkok, szigorú napi időkorlát és 300 milliárd forintos gigabüntetés vár a Facebookra és az Instagramra. Soha nem látott csapás érte a Metát, amit mindenki meg fog érezni valahogy.

A Képernyőidő tényleg ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Az Egyesült Államokban már nem egyetlen nagy „Meta-per” zajlik, hanem egymással párhuzamos eljárások egész sora próbálja ugyanazt az alapvető kérdést eldönteni:
felelőssé tehetők-e a közösségi platformok azért, ha úgy tervezték a szolgáltatásaikat, hogy a gyerekek minél tovább használják őket, miközben ismerték ennek lehetséges mentális egészségügyi és biztonsági kockázatait?
Vannak perek, amelyeket családok és fiatalok indítottak, vannak állami fogyasztóvédelmi eljárások, és külön ügyek foglalkoznak a gyerekek adatainak kezelésével, a függőséget erősítő dizájnnal vagy éppen a szexuális ragadozókkal szembeni védelemmel. A Képernyőidőn már részletesen bemutattuk, miért hasonlítják egyre többen ezt a jogi hullámot a dohányipar elleni egykori perekhez.
Az első igazán komoly törés idén tavasszal jött. Egy Los Angeles-i esküdtszék márciusban egy konkrét fiatal ügyében felelősnek találta a Metát és a Google-t: a per középpontjában nem egyszerűen a „túl sok képernyőidő” állt, hanem az a vád, hogy az Instagramhoz és a YouTube-hoz hasonló szolgáltatások kialakítása maga ösztönözte a kényszeres használatot.
Közben a perek köre tovább nő. Júliusban több amerikai állam közösen támadta a Metát amiatt, ahogyan a Facebookot és az Instagramot gyerekek számára kialakította és működtette. A keresetek között a függőséget erősítő kialakítás mellett a gyermekek adatainak állítólag jogellenes gyűjtése is szerepel.
És már nemcsak államok perelnek. Négy tinédzser családjának új keresetéről is beszámoltunk: ebben nemcsak a Meta, hanem a TikTok, a Snapchat és a YouTube is alperes. A családok azt állítják, hogy a platformok használata éveken át hozzájárult gyermekeik állapotának romlásához. Ezek még nem bizonyított tények, hanem a felperesek állításai, de jól mutatják, milyen irányba mozdult el az amerikai jogi vita.
Ebben a sorban különösen fontos a mostani új-mexikói döntés. Új-Mexikó állam 2023-ban indított eljárást a Meta ellen, és a bíróság most odáig jutott, hogy a vállalat működését a gyerekeket érő károk miatt közösségi szintű veszélyforrásnak minősítette. Az ügy első szakaszában, 2026 áprilisában egy új-mexikói esküdtszék már 375 millió dolláros polgári büntetést szabott ki a Metára, miután a vállalatot felelősnek találta az állam fogyasztóvédelmi szabályainak megsértéséért. A mostani, második szakaszban ehhez jött további 567 millió dollár, amelyből a gyerekeket érő károk kezelését és megelőzését finanszíroznák. Bryan Biedscheid bíró egy olyan alap létrehozását rendelte el belőle, amelyből 420 millió dollárt klinikai és egyéb mentális egészségügyi programokra, illetve szakemberek finanszírozására fordítanának, a fennmaradó pénzből többek között pedagógusokat és egészségügyi dolgozókat képeznének ki, valamint megelőző programokat működtetnének.
Ez a két megítélt összeg együtt már 942 millió dollár, vagyis nagyjából 300 milliárd forint.
A bíró a Metát egy szennyező gyárhoz hasonlította: ahogyan egy üzem károsanyag-kibocsátása sem marad a gyár falain belül, úgy szerinte a Meta platformjain keletkező károk is továbbterjednek a társadalomban, beszivárogva a családokba, az iskolákba, az egészségügybe és a rendvédelmi szervek munkájába. Ez lehet az első alkalom, hogy egy közösségimédia-vállalatot ebbe a szigorú jogi kategóriába sorolnak.
Az ítélet éppen ezért nem áll meg az anyagi szankcióknál, hanem a platformok alapvető működését is megváltoztatná az új-mexikói kiskorú felhasználók esetében:
A bíróság arra kötelezte a Metát, hogy fejlessze tovább azokat a gépi tanulási rendszereit, amelyek a felhasználó kapcsolati hálója és az általa fogyasztott vagy közzétett tartalmak alapján becsülik meg az életkort. A vállalatnak egy külön modellt is ki kell dolgoznia a 13 év alatti felhasználók felismerésére, továbbá együtt kell működnie iskolákkal és gyermekvédelmi szervezetekkel egy olyan dedikált bejelentőfelület kialakításában, ahol az oktatási dolgozók jelezhetik a feltételezhetően 13 év alattiak által fenntartott fiókokat.
Ez a lépés különösen érdekes annak fényében, hogy jelenleg az Európai Bizottság is aktívan vizsgálja, mennyire képes a Meta a valóságban is távol tartani a túl fiatal gyerekeket a platformjaitól. Bár a két eljárás teljesen más jogrendszerben zajlik, mindkettő ugyanabba az alapvető problémába ütközik:
a papíron létező korhatár nem sokat ér, ha a szolgáltatás nem tudja hiteltérdemlően megállapítani, hogy ki ül valójában a képernyő előtt.
Néhány nappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy egy független vizsgálat – amely az Instagramot is górcső alá vette – kimutatta: a közösségi platformok gyermekvédelmi funkcióinak közel 60 százaléka nem teljesíti egyszerre azt a két alapfeltételt, hogy a valóságban is működjön, és egy gyerek számára reálisan használható legyen.
Egyre több eljárás vizsgálja magát a platformdizájnt, és ez az amerikai bírósági döntés is ugyanezt a logikát viszi tovább. Azzal, hogy konkrétan a használati időhöz, az értesítésekhez, a lájkokhoz és az ajánlórendszerekhez nyúl, egyértelművé teszi:
a gyermekvédelem ma már nem intézhető el egy opcionálisan bekapcsolható szülői funkcióval.
A hatóságok immár a szolgáltatások alapműködését kérik számon.
Eddig a védelem jelentős része ránk hárult: nekünk kellett időkorlátot beállítani, az értesítéseket kikapcsolni, ellenőrizni, kikkel beszél a gyerek, és megpróbálni követni, mit ajánl neki az algoritmus. Az új-mexikói döntés viszont azt az elvet erősíti, hogy a gyerekbiztonság nem lehet kizárólag a család feladata. A szolgáltatónak is úgy kell kialakítania a rendszerét, hogy az alapból kevesebb kockázatot teremtsen.
A vállalat persze nem fogadja el az új-mexikói döntést. A Meta szóvivője hangsúlyozta, hogy a cég rengeteget dolgozik a felhasználók védelmén, nyíltan kommunikál a káros tartalmak és a rosszindulatú szereplők kiszűrésének technológiai nehézségeiről, és továbbra is bízik a tinédzserek védelme terén elért eredményeiben. Ennek megfelelően fellebbezni fog az ítélet ellen.
Az új-mexikói ítélet tehát nem a végkifejlet, de egy jóval kiterjedtebb és szigorodó amerikai jogi folyamat egyik rendkívül fontos állomása, ami jól mutatja az irányt, amely világszerte megfigyelhető. És a megközelítés is sokkal helyesebbnek tűnik, mint a szimpla életkor-alapú tiltások bevezetése.