A szülők a Facebookon szervezik az életet, a lányok az Instagramon keresik a visszajelzést, a fiúk pedig a Reddit vitáiban merülnek el. A Pew Research Center friss jelentése szerint a digitális szakadék már nemcsak a generációk, hanem a nemek között is mélyebb, mint valaha.
A MozgásKlinika és a Képernyőidő magazin közösen nyújtanak most segítséget, hogy a képernyőidő testünkre gyakorolt hatásairól kaphass széles körű tudást, segítséget, hasznos tippeket.
A TikTok mostantól nemcsak szórakoztatni, hanem elvben lelassítani is szeretne: naplóval, nyugtató hangokkal és jelvényekkel próbálja rávenni a felhasználóit, hogy kevesebbet görgessenek, többet aludjanak, és tudatosabban használják az alkalmazást.
Az e-sport immár nemcsak a versenyekről szól, hanem arról is, hogyan válhat a játék a tanulás, az önismeret és a közösségépítés eszközévé. Ennek lett része a Képernyőidő és az ELTE új projektje is.
A tévét felváltotta a streaming, a szabadságot pedig a hirdetések: az Activate szerint ez lesz a digitális szórakozás új rendje.
Két előadáson is ott lesz Horváth Péter, a Képernyőidő alapítója a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) által szervezett E-sport Tudásbázis (ESTB) konferencián, amely az e-sport, a játékok és a kapcsolódó tudományok világát hozza közelebb, többek közt a szülőkhöz.
A CEU Határtalan Tudás előadásán telt ház hallgatta Gyarmathy Éva pszichológust, aki arról beszélt, mi történik a mai gyerekekkel a digitális világ rohamos fejlődése mellett.
A videójátékok világa számtalan karriert rejt, a profi e-sport pedig nem csak a versenyről szól. Fontosnak tartjuk az edukációt ezen a téren is, ezért kötött stratégiai partnerséget a Képernyőidő és a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ).
Ilyen még nem történt: egy város vezetése indított pert a tech-óriások ellen, mert platformjaik tudatosan teszik függővé a fiatalokat, romboló társadalmi következményekkel.
A Képernyőidő most élőben segít: október 14-én, 18 órától a mesterséges intelligencia formáiról, hatásairól tartunk előadást a KMO-ban.
Amikor betiltják a telefonhasználatot az iskolában (ahogy nálunk is), az elsőre diktatórikus módszernek tűnik, de már látszanak eredmények, amely alapján reménykedhetünk abban, hogy megéri.
Az OpenAI bemutatta a Sora 2-t, amely nemcsak mozgóképeket, hanem élethű hangokat és párbeszédeket is képes generálni. A technológia új szintet jelent a digitális kreativitásban, de szülőként nem mindegy, hogyan engedjük be a gyerekek életébe.
Egy új-zélandi édesanya, Vanessa Eves videója milliókat ragadott magával: nyolc olyan szülői gyakorlatot mutatott be, amelyeket saját gyerekkorából, az 1980-as évekből idézett vissza. De tényleg elég a nosztalgia?
A PlayStation generációk óta kíséri a családokat, de a képernyő előtt töltött idő, a költések és a tartalombiztonság mindig kényes kérdés maradt.
Mennyit játszhat a gyerek? Hány éves kortól? Tényleg agresszív lesz a játékoktól? Hazai kutatások és a WHO, valamint más nemzetközi szervezetek irányelvei együttesen segítenek eligazodni.
Egy japán város vezetése radikálisnak tűnő, mégis szelíd javaslattal állt elő: a lakosokat arra kérnék, hogy munka vagy iskola mellett legfeljebb napi két órát töltsenek a telefonjuk képernyőjét nézve.
Az önfegyelem sokszor hősiesnek tűnik, főleg a digitális világban, ahol minden pillanatunkat értesítések és görgethető tartalmak szabdalják szét. De mi történik akkor, ha maga a hősiesség válik rögeszmévé, és ellenünk fordul?
Ingyenes webinár indul a képernyőidő-egyensúlyról, amely egy érdekes kihívást is kínál az egész családnak. Gyakorló szülőkként is helytálló szakemberek segítenek neked.
Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgetett a HVG, a Bethesda szakemberei ugyanis nem csak a problémát ismerik, megoldási javaslataik is vannak a képernyőidő kontrolljára.
Mivel játszik a gyerekünk? Mit néz? Mit nyomkod? Kit követ? Miért fontos a képernyőidő feletti kontroll? Új magazin indult, hogy segítsünk.