A közösségi oldalak gyerekvédelmi funkcióinak 60 százaléka elbukott egy független teszten

2026.08.04. 06:13 Horváth Péter

Az Instagram, a Snapchat, a TikTok és a YouTube fiatalok védelmére szánt megoldásait próbálták ki kutatók valódi használati helyzetekben. Borzalmas lett az eredmény.

A közösségi oldalak gyerekvédelmi funkcióinak 60 százaléka elbukott egy független teszten

Nincs most elég időd?

Egy független kutatócsoport összesen 86 fiataloknak szánt biztonsági funkciót tesztelt az Instagramon, a Snapchaten, a TikTokon és a YouTube-on.
A funkciók közül 51, vagyis közel 60 százalék nem teljesítette egyszerre azt a két feltételt, hogy valóban működjön és egy gyerek számára könnyen elérhető legyen.
Kilenc megoldást egyáltalán nem sikerült működésbe hozni, 34 nem nyújtott megfelelő védelmet, nyolc pedig olyan mélyen rejtőzött a beállításokban, hogy a kutatók szerint nem tekinthető reálisan hozzáférhetőnek.
A legrosszabbul az online bántalmazás kezelésére és a kényszeres használat csökkentésére szolgáló funkciók teljesítettek.
A kutatás nem vizsgálta a szülői fiókból beállítható felügyeleti eszközöket, és nem állítja, hogy megmutatná, melyik platform a „legbiztonságosabb”.
A platformok vitatják a jelentés több megállapítását, de a teszt azt egyértelműen bizonyítja, hogy egy meghirdetett biztonsági funkció még egyáltalán nem biztosíték arra, hogy valóban ér is valamit.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő tényleg ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A közösségi platformok évek óta egyre hosszabb listákon sorolják, milyen eszközökkel védik a fiatalokat. Privát tinifiókok, érzékeny tartalmak szűrése, kéretlen üzenetek korlátozása, képernyőidő-figyelmeztetések és automatikus segítségnyújtás is szerepel a vállalati tájékoztatókban. A szülők viszont jellemzően nem látják, mi történik akkor, amikor ezeket a funkciókat valóban használni kellene.

Hirdetés

Ezt a különbséget próbálta megmérni a Broken, Buried, or Missing, vagyis magyarul nagyjából Elromlott, eltemetett vagy hiányzó című jelentés. A vizsgálatot a New York-i Egyetem és a Northeastern Egyetem közös kutatóközpontja, a Cybersafety Research Center készítette a Heat Initiative támogatásával. A kutatók saját megfogalmazásuk szerint nem egyszerűen elolvasták a platformok ígéreteit, hanem ütközési próbának vetették alá őket.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Heat Initiative: Egy amerikai nonprofit gyermekvédelmi szervezet, amely az interneten történő szexuális kizsákmányolás és visszaélés megelőzéséért dolgozik. Kutatásokat támogat, kampányokat szervez, és a technológiai vállalatok szigorúbb elszámoltathatóságát sürgeti.

A védelem tesztje

A kutatócsoport először a platformok sajtóközleményeiből, biztonsági oldalairól és tájékoztatóiból gyűjtötte össze a kifejezetten fiataloknak ígért védelmi megoldásokat. Ezután 13–17 évesnek beállított tesztfiókokat, valamint 25 év feletti felnőtt profilokat hoztak létre. Egy TikTok-fiókot 13 év alatti gyermekként regisztráltak, hogy a kisebbeknek szánt felületet is megvizsgálják.

A teszteket 2025 decembere és 2026 júniusa között, frissített iPhone és Android készülékeken végezték. Nem használtak feltört alkalmazásokat, külső támadóeszközöket vagy különleges technikai módszereket:

kizárólag azt próbálták ki, amit egy gyerek, egy korlátozást megkerülő kamasz vagy egy fiatalt elérni próbáló felnőtt az alkalmazások hétköznapi kezelőfelületén megtehetett.

Minden funkciónál két alapvető kérdést tettek fel. Egyrészt valóban azt csinálja-e, amit a vállalat állít róla. Másrészt reális-e, hogy egy gyerek megtalálja és használja. Egy védelmi megoldás csak akkor kapott sikeres minősítést, ha mindkét feltételnek megfelelt.

A kutatók négyféle kudarcot különböztettek meg.

Hibásnak minősítették azt, amit a vállalat leírása alapján sem sikerült működésbe hozni.
Rossz volt az a funkció, amely láthatóan létezett, de nem nyújtotta a meghirdetett védelmet.
Semmisnek számított az a megoldás, amelyet a gyereknek bonyolult menükben kellett volna megtalálnia.
A negyedik csoportba azok a megoldások kerültek, amelyek egyszerre voltak nehezen elérhetők és működésképtelenek is, nyilván ez a bóvli kategória.

A 86 funkcióból csak 35 ment át a teszten

Az összesített eredmény szerint a vizsgált 86 megoldásból 35 működött megfelelően és volt egyúttal hozzáférhető. Ötvenegy megbukott: kilencet nem sikerült előhívni, 22 elromlott, 12 egyszerre volt hatástaln és alaposan elrejtett, nyolc pedig működött ugyan, de reálisan nem jutott el a gyerekhez, mert el volt dugva a menürendszerek mélyén.

Platformonként jelentős különbségek mutatkoztak:

az Instagram 29 vizsgált funkciójából 19 bukott meg, ami 66 százalékos arány;
a Snapchat 11 funkciójából nyolc, vagyis 73 százalék;
a TikTok 24 megoldásából 12, pontosan 50 százalék;
a YouTube 22 funkciójából 12, vagyis 55 százalék nem teljesítette a feltételeket.

Ez persze nem tekinthető általános ranglistának. A Snapchat például sokkal kevesebb funkcióval szerepelt a kutatásban, miközben a helymegosztásra, az eltűnő üzenetekre és az ismerősök keresésére épülő működése más kockázatokat teremt, mint egy videómegosztó algoritmusa. A jelentés azt vizsgálta, teljesítik-e a cégek a saját ígéreteiket, nem pedig azt, hogy melyik szolgáltatás okoz több vagy kevesebb valódi sérelmet.

A módszertan másik fontos korlátja, hogy nem tesztelték azokat a megoldásokat, amelyek működéséhez külön összekapcsolt szülői vagy felügyelői fiók szükséges. A jelentés tehát nem mondja ki, hogy a Family Pairing, a Family Center vagy a YouTube felügyelt fiókjai hatástalanok. Azt mutatja meg, hogy az önállóan használt tinifiókok beépített védelme mennyire állja meg a helyét.

Hirdetés

Amikor a kereső maga mutatja meg a kerülőutat

A jelentés legsúlyosabb példái az önsértéssel és evészavarokkal kapcsolatos tartalmak kereséséhez kötődnek. A platformok azt ígérik, hogy az ilyen kifejezéseket felismerik, korlátozzák a találatokat, és segítséget kínáló oldalakhoz irányítják a fiatalt.

A TikTokon a kutatók azt tapasztalták, hogy miután egy kiskorúként regisztrált fiók problémás témákra keresett rá, az alkalmazás saját keresési ajánlatai további, evészavaros közösségekhez és önsértéshez kapcsolódó kifejezéseket kezdtek felkínálni. Ezeket nem a tesztelő írta be: maga a platform ajánlotta őket a gyereknek beállított profil számára. Erről a problémáról egy másik kutatás kapcsán is írtunk, gyalázatos a helyzet ezen a fronton szinte mindegyik közösségi felületen.

Az Instagram másképpen hibázott. A tiltólista bizonyos szavakat felismert, az automatikus kiegészítés azonban olyan szándékosan elrontott írásmódokat javasolt, amelyeket a problémás közösségek éppen a szűrők kijátszására használnak. A kutatók szerint néhány percen belül, különleges technikai ismeretek nélkül megtalálható volt a kerülőút.

A Snapchat segítséghez irányító keresési rendszere szűk feltételek mellett működött, de egy elírás vagy alternatív megfogalmazás elég lehetett a korlátozás megkerüléséhez.

A YouTube keresési korlátozását a kutatók működőképesnek találták, a segítséget kínáló közbeiktatott képernyőről azonban tovább lehetett lépni. A YouTube szerint az alkalmazás ilyenkor is csak az adott életkor számára megfelelőnek minősített tartalmakat mutatja.

A probléma tehát nem pusztán az, hogy egy tiltólista nem ismer minden szót. Sokkal súlyosabb, amikor a védelmi rendszer és az ajánlórendszer egymással ellentétesen működik: az egyik megpróbál lezárni egy útvonalat, a másik pedig rögtön felkínál egy kerülőutat, mert érdeklődést vél minden egyes interakció mögött.

A felnőtteket sem lehet olyan könnyen kizárni

A Snapchat azt ígéri, hogy megnehezíti az idegen felnőttek és a kiskorúak közötti kapcsolatfelvételt. A teszt során azonban egy felnőtt profil meg tudott találni egy tinifiókot, üzeneteket küldhetett neki, majd a gyerek az ismerősnek jelölés elfogadása után a korábban elküldött üzeneteket is látta. A kutatók beszámolója szerint a folyamatot nem kísérte megfelelő figyelmeztetés.

Az Instagram jobban teljesített abban a helyzetben, amikor egy idegen felnőtt próbált először üzenetet küldeni egy őt nem követő tininek. A korlátozás viszont megszűnt, ha a kapcsolatot a gyerek kezdeményezte: ezután a felnőtt akkor is korlátozás és külön figyelmeztetés nélkül válaszolhatott, ha a fiatal nem követte őt. A platform szerint ez a működés szándékos, mert a gyerek első üzenete kapcsolatfelvételi szándékot jelez.

A két helyzet megmutatja, miért hiányos az a cégek által gyakran hangoztatott kifogás, hogy „az idegen felnőttek nem írhatnak gyerekeknek”. A valódi biztonság attól függ (elvileg), mit tekint a rendszer kapcsolatnak, milyen korábbi műveletek oldják fel a korlátozást, és kap-e a fiatal érthető jelzést arról, hogy kivel beszél. A gyereket ugyanis rá lehet venni arra, hogy akarjon kezdeményezni egy beszélgetést, és máris ugrott a csodásnak gondolt egyoldalú védelem.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

A képernyőidő-korlát sokszor csak egy udvarias kérés

Az Instagramon, a TikTokon és a YouTube-on is található olyan funkció, amely egy bizonyos használati idő után jelzi, hogy ideje lenne abbahagyni a görgetést. A tesztelt megoldások azonban lehetővé tették, hogy a tinédzser egyetlen érintéssel elhalassza vagy bezárja a figyelmeztetést, majd ugyanott folytassa a használatot. A jelentés szerint ezek nem feltétlenül programhibák. A funkciók pontosan úgy működtek, ahogy megtervezték őket – csak a tervezés nem kényszerített ki érdemi szünetet. A kutatók ezért ezeket olyan megoldásoknak tekintették, amelyek inkább jelzik az eltelt időt, mintsem valóban korlátozzák a használatot. A szülői fiókból beállított, jelkóddal védett időkorlátokat ez a megállapítás nem érinti.

Ez különösen fontos annak fényében, hogy a magyar gyerekek képernyőideje is folyamatosan emelkedik, miközben a szülők gyakran kevesebbnek érzékelik az online töltött időt a valóságosnál. A probléma nem oldható meg pusztán figyelmeztetéssel, amelynek egyetlen válaszgombja lényegében azt jelenti: „köszi, hogy szóltál, most még folytatom”.

Éppen a legtöbbet emlegetett veszélyeknél gyenge a védelem

A kutatók hat csoportba rendezték az online kockázatokat:

problémás tartalmak,
idegenekkel való kapcsolat,
a felhasználók egymással szembeni viselkedése,
kereskedelmi és adatkezelési visszaélések,
tartalmak ellenőrizetlen továbbterjedése,
valamint kényszeres vagy rossz időpontban történő használat.

A legrosszabb eredményt az egymással szembeni káros viselkedést kezelő funkciók érték el. A tesztelt 10, internetes bántalmazással, sértő kommentekkel vagy hasonló magatartással foglalkozó eszköz közül egyetlenegy sem volt egyszerre működőképes és könnyen hozzáférhető. A kényszeres használatot mérsékelni próbáló 14 funkcióból csak 4 ment át a teszten.

A jelentés szerzői nem állítják, hogy ismerik az egyes vállalati döntések mögötti szándékot. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a kapcsolatok számának növelése és a platformon töltött idő közvetlenül szolgálja a közösségi oldalak üzleti érdekeit. Éppen azokon a területeken teljesített leggyengébben a védelem, ahol egy hatékony korlátozás csökkenthetné az aktivitást.

Azért nem lehetetlen kérések ezek

A jelentés nem kizárólag a kudarcokat sorolja. A blokkolás és kikövetés mind a négy platformon sikeresen teljesített, az Instagram pedig megfelelően privátra állította az új tinifiókokat. Utóbbi azért fontos, mert a felhasználók többsége ritkán változtatja meg az alapértelmezett beállításokat.

A TikTok 13 év alatti felhasználóknak tesztelt, korlátozott felülete még erősebb példát adott. Ebben nincs szabad keresés, közvetlen üzenetküldés vagy hagyományos algoritmikus hírfolyam. A gyerek csak válogatott tartalmakat nézhet, nem kommentelhet és nem tehet közzé nyilvános videót. Az egyórás napi használati idő további félórával csak szülői jelkóddal hosszabbítható meg.

A sikeres megoldások két közös tulajdonsága rajzolódott ki. Az egyik, hogy a legbiztonságosabb beállítás már az első pillanattól aktív. A másik, hogy nem egy kockázatos funkció köré próbálnak törékeny szűrőt építeni, hanem eleve eltávolítják a gyerek számára szükségtelen lehetőséget. Egy nem létező üzenetküldési vagy nyilvános keresési funkciót nem lehet kijátszani, pontosan így kellene tervezni a platformokat, amikor gyerekvédelemről beszélünk.

A platformok vitatják az eredményeket

A négy érintett vállalat nem fogadta el változtatás nélkül a jelentés következtetéseit. A TikTok azt közölte, hogy tinifiókjain több mint ötven előre beállított biztonsági megoldás működik, saját ellenőrzésük pedig nem talált hibát ezek működésében. A cég szerint a szülők további korlátozásokat állíthatnak be a Family Pairing rendszerrel.

A YouTube az évek óta fejlesztett szülői felügyeleti rendszerére hivatkozott, és azt közölte, hogy a felügyelt fiókokat használó szülők 84 százaléka biztonságosabb és ellenőrzöttebb környezetnek tartja ezt a megoldást. A vállalat ígérete szerint tovább fejleszti a családvédelmi eszközöket.

A Snapchat szerint a tesztek egy része szándékos megkerülési kísérletekre épült, amelyek nem feltétlenül tükrözik az átlagos használatot.

A Meta alapvetően hibásnak nevezte a kutatást, és azt állította, hogy a jelentés több esetben félreértelmezi a funkciók célját. A cég szerint a Teen Accounts (a tinifiókok) bevezetése óta a fiatalok kevesebb érzékeny tartalmat, kevesebb kéretlen kapcsolatfelvételt és kevesebb éjszakai használatot tapasztalnak.

A kutatók még a publikálás előtt jelezték a súlyosnak ítélt problémákat a vállalatoknak. A vita részben arról szól, hogy mi tekinthető megfelelő tesztnek: csak a rendeltetésszerű használat, vagy az is, ha egy kamasz trükközve akár megpróbálja kikerülni a szabályokat.

Egy gyerekvédelmi funkció esetében nehéz elfogadni, hogy az utóbbi ne számítson valós használati helyzetnek.

Európában már nem a jó szándék kérdése a gyermekvédelem

Az Európai Bizottság digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályhoz kapcsolódó iránymutatása szerint a kiskorúaknak magas szintű adatvédelmet és biztonságot kell kapniuk. Az ajánlások között szerepel a gyermekfiókok alapértelmezett privát beállítása, az ajánlórendszerek kockázatainak csökkentése, az egyszerű blokkolás, valamint az automatikus lejátszáshoz, sorozatokhoz és értesítésekhez hasonló, túlzott használatot ösztönző funkciók alapértelmezett kikapcsolása.

A 2026-os európai szakértői jelentés ugyanezt az irányt erősíti: a gyermekek védelmét nem a családokra áttolt, nehezen kezelhető kapcsolókra, hanem biztonságos alapbeállításokra és a platformok elsődleges felelősségére kell építeni. Ez egybecseng a mostani teszt legerősebb tanulságával: a jól működő védelem többnyire egyszerűbb, automatikusabb és kevésbé függ attól, hogy a gyerek felismeri-e a veszélyt.

A jelentés ezért nemcsak a szülők számára fontos. Azt is megmutatja, milyen vizsgálatokra lenne szükség a hatósági ellenőrzések során. A gyermekvédelmi funkciókat ugyanúgy rendszeresen és függetlenül kellene tesztelni, mint az adatbiztonsági rendszereket, a valós használatot alapul véve.

Hirdetés

Mi a fontos ebből most szülőként?

A jelentésből nem következik, hogy minden vizsgált platform egyformán veszélyes, vagy hogy minden védelmi eszköz használhatatlan. Az viszont igen, hogy a szülők nem hagyatkozhatnak kizárólag a szolgáltatók ígéreteire. A 86 tesztelt funkcióból 51 nem tudta egyszerre teljesíteni azt a két alapkövetelményt, hogy működjön és eljusson ahhoz a gyerekhez, akit védenie kellene. Több esetben nem bonyolult támadás, hanem egy elírás, egy eldugott kapcsoló vagy egyetlen „folytatom” gomb volt elég a védelem megkerüléséhez. Fontos, hogy ezt tudatosítsuk magunkban, és ennek megfelelően kezeljük az otthoni védekezést, digitális házirendet.

Mit tehetünk szülőként?

Ne tekintsünk garanciának egy biztonsági címkét. A „tinifiók”, a „korlátozott mód” vagy a „biztonságos keresés” hasznos lehet, de nem helyettesíti annak ellenőrzését, hogy valójában milyen tartalom és kapcsolatfelvétel lehetséges.
A fiókot közösen állítsuk be. Nézzük végig a profil láthatóságát, az üzenetküldést, a kommenteket, a helymegosztást, a letöltések engedélyezését, a névjegyek szinkronizálását és az ajánlások személyre szabását.
Használjunk több védelmi réteget. Az alkalmazás saját beállításai mellett érdemes aktiválni a telefon operációs rendszerének családi felügyeletét is. Egyik rendszer sem tévedhetetlen, de egymás hibáit részben ellensúlyozhatják.
Frissítések után ellenőrizzünk újra mindent. A jelentés pillanatfelvétel: egy ma működő funkció a következő alkalmazásverzióban megváltozhat, és egy korábban hibás megoldást is kijavíthatnak.
Ne csak az időt, a működést is beszéljük meg. Mutassuk meg, hogyan épül fel az ajánlórendszer, miért próbálja folytatni a görgetést, és hogyan lehet tudatosan kilépni belőle. A közös megértés tartósabb, mint egy könnyen kijátszható időzítő.
Legyen előre megbeszélt segítségkérési szabály. A gyerek tudja, hogy kéretlen üzenet, zaklatás vagy felkavaró tartalom esetén szólhat anélkül, hogy az első reakciónk automatikusan a telefon elvétele lenne. Ha a segítségkérés büntetéssel jár, legközelebb nagyobb eséllyel hallgatni fog.
Időnként próbáljuk ki együtt a védelmet. Egy másik családi fiókból ellenőrizhető, látható-e a profil, küldhető-e üzenet, letölthető-e a tartalom, és valóban életbe lépnek-e a beállított korlátozások.