Valódi kormányzati e-mailes csatornát kihasználva érzékeny ügyféladatokat csaltak ki a Revoluttól. A fintech cég rendszereit nem törték fel, az eset mégis jól mutatja, milyen messzire jutottak a hiteles megszemélyesítésre építő támadások.

A Revolut több száz ügyfelének érzékeny adatai kerültek csalókhoz egy szokatlan támadásban: az elkövetők egy valódi olasz állami e-mail-fiókhoz fértek hozzá, majd innen küldtek hivatalos hatósági adatkérésnek látszó leveleket a pénzügyi szolgáltatónak. A Revolut hitelesnek látta ezeket, és kiadta a kért ügyféladatokat.
A támadók az olasz PEC-rendszert használták ki. Ez egy hitelesített elektronikus levelezési rendszer, amelyet Olaszországban hivatalos, jogilag igazolható kommunikációra is használnak. A csalók így valódi állami kommunikációs csatornáról tudtak hatóságnak látszó megkereséseket küldeni. A Financial Times szerint a módszert hónapokon át alkalmazhatták, és elsősorban jelentősebb kriptovagyonnal rendelkező ügyfelek adataira vadásztak.
A Revolut nemrég ismerte el a hibát, összesen 680 ügyfelet értesített direktben az incidensről. Az átadott információk között útlevél- és személyi igazolványadatok, lakcímek, bankszámlaszámok, azonosításhoz használt fényképek és bitcointranzakciókra vonatkozó adatok is szerepelhettek. A vállalat közlése szerint saját rendszerei és az ügyfelek pénze biztonságban maradtak. A támadók később 3 millió dolláros váltságdíjat követeltek, és az adatok nyilvánosságra hozatalával fenyegetőztek.
Erről egyelőre nincs biztos információ. A Financial Times szerint az érintettek többsége Svájcban és Franciaországban él, mellettük további 31 európai ország ügyfeleinek adatai is bekerülhettek a megszerzett csomagba. Az biztos, hogy a károsultak kaptak direkt üzenetet a Revoluttól.
Az ügy tanulsága számunkra is riasztóan hat:
már a feladó hitelessége sem mindig elég biztosíték.
A Revolutot úgy sikerült megtéveszteni, hogy a csalók egy valóban használt állami kommunikációs csatornáról küldték a hamis megkereséseket. Egy átlagos felhasználónak ezért még fontosabb, hogy érzékeny kérésnél ne csak azt nézze, honnan érkezett az üzenet, hanem külön ellenőrizze is azt a szolgáltató vagy hatóság hivatalos felületén, más platformon is keresse fel azt a szervet, amely adatot kér tőle.
Magyarországon részben hasonló bizalomra építő csalás terjedt az utóbbi időben ismét: Magyarország Ügyészségének nevében küldtek büntetőeljárásról szóló hamis leveleket, amelyekkel zsarolóvírust próbáltak eljuttatni a címzettekhez.
A legfontosabb szabály: ne abból induljunk ki, hogy egy üzenet valódi, csak mert hivatalosnak látszik. Ha bank, hatóság vagy szolgáltató kér tőlünk adatot, pénzt vagy valamilyen azonnali lépést, ellenőrizzük külön is a megkeresést.