Négy tinédzser halála miatt perlik a Metát, a TikTokot, a Snapchatet és a YouTube-ot

2026.08.01. 21:01 Képernyőidő

Négy amerikai család szerint a közösségi platformok függőségre tervezett működése éveken át súlyosbította gyermekeik mentális állapotát.

Négy tinédzser halála miatt perlik a Metát, a TikTokot, a Snapchatet és a YouTube-ot

Nincs most elég időd?

Négy család pert indított a Meta, a TikTok, a Snap és a Google ellen, miután 13 és 18 év közötti gyermekeik öngyilkosságot követtek el.
A kereset szerint a tinédzsereknél többévnyi platformhasználat után függőségi tünetek, súlyos alváshiány, szorongás, depresszió és öngyilkossági gondolatok jelentkeztek.
A családokat képviselő szervezet azt állítja, hogy a cégek saját kutatásaikból is ismerték a fiatalokat érintő veszélyeket.
A Google részvétét fejezte ki, és közölte, hogy vizsgálja a kereset állításait. A többi érintett vállalat egyelőre nem reagált érdemben.
A perben még nem született döntés: az ok-okozati kapcsolat és a platformok jogi felelőssége jelenleg a felperesek állítása.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az Egyesült Államokban a jogi vita a közösségi média mentális hatásairól áttért a platformokat működtető vállalatok felelősségének határaira. Családok, iskolák, városok és államok indítottak pereket az elmúlt években arra hivatkozva, hogy a Meta, a TikTok, a Snapchat és a YouTube nem egyszerűen felületet biztosít a tartalmaknak, hanem tudatosan olyan funkciókat épít, amelyek a fiatalokat minél hosszabb használatra ösztönzik. A Képernyőidőn is bemutattuk azt a történelmi amerikai pert, amelyben az esküdtszék gondatlannak találta a Metát és a YouTube-ot. Most négy újabb család állítja, hogy a probléma náluk nem pusztán szorongáshoz, alváshiányhoz vagy függőségi tünetekhez vezetett, hanem gyermekeik halálához is hozzájárult.

Hirdetés

Texasi, észak-karolinai, minnesotai és tennessee-i családok nevében a Social Media Victims Law Center nyújtott be keresetet a delaware-i bíróságon. A négy tinédzser 13, 14, 17, illetve 18 éves volt, haláluk 2024 júliusa és 2025 szeptembere között történt. A családok szerint gyermekeik állapota a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat és a YouTube éveken át tartó használata közben fokozatosan romlott.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Social Media Victims Law Center (SMVLC): egy 2021-ben alapított amerikai ügyvédi iroda, amely kifejezetten a közösségi média és a mesterséges intelligencia használatához köthető károk miatt képvisel gyerekeket és családokat. Nem hatóság és nem civil jogvédő szervezet: bírósági eljárásokban próbálja felelősségre vonni a technológiai vállalatokat.

A kereset nem egyszerűen azt állítja, hogy a gyerekek káros tartalmakkal találkoztak. A felperesek szerint maguk a platformok készültek úgy, hogy minél hosszabb használatra ösztönözzenek, miközben az ajánlórendszerek a fiatalok viselkedését és érzelmi reakcióit is figyelték. A vád szerint ezekből az adatokból személyre szabott tartalmakat, szépségideálokat, testképet módosító szűrőket és összehasonlításra épülő funkciókat kínáltak nekik.

A felpereseket képviselő szervezet nyilvánosságra került belső dokumentumokra is hivatkozik. Ezek szerintük azt támasztják alá, hogy a vállalatok saját kutatói korábban figyelmeztettek a lehetséges károkra, a cégek azonban nem hoztak a veszéllyel arányos változtatásokat. Ezek egyelőre a kereset állításai, amelyek bizonyítása és értékelése a bírósági eljárás része lesz.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

A Google vizsgálja a keresetet, a többi néma csend

A YouTube tulajdonosa, a Google azt közölte, hogy a fiatalok számára biztonságosabb, életkoruknak megfelelő szolgáltatások kialakítása régóta központi része a munkájának. A vállalat részvétét fejezte ki a családoknak, és jelezte, hogy áttekinti a kereset állításait. A Meta, a TikTok és a Snapchat mögött álló Snap az első megkeresésekre nem adott érdemi választ.

A cégek várhatóan azt is vitatni fogják, hogy a tragédiák közvetlenül visszavezethetők-e a platformok használatára. A mentális állapotot számos személyes, családi, egészségügyi és társadalmi tényező befolyásolhatja, ezért a bíróságnak nem pusztán azt kell vizsgálnia, hogy a fiatalok sokat használták-e ezeket az alkalmazásokat, hanem azt is, hogy a platformok működése érdemben hozzájárult-e az állapotuk romlásához.

Már nem csak a tartalmakról szólnak a perek

A közösségi oldalak elleni jogi eljárások súlypontja látványosan elmozdult. Korábban főként az volt a kérdés, hogy milyen veszélyes vagy jogsértő tartalmak maradtak fent a platformokon. A mostani ügyekben már a termék alapvető működését vizsgálják:

a végtelen görgetést,
az automatikus lejátszást,
a személyre szabott ajánlásokat,
az értesítéseket
és azokat a visszajelzési rendszereket, amelyek újra meg újra visszahívják a felhasználót.

Ez a vita már messze nem egyetlen amerikai család ügye. A közösségi média és a dohányipar közötti párhuzamról azért beszélnek egyre többen, mert mindkét esetben ugyanaz a kérdés kerül elő:

mit tudott a vállalat a terméke veszélyeiről, mikor tudta meg, és mit tett utána?

Mit jelent mindez szülőként?

A keresetből nem következik, hogy minden közösségimédia-használat veszélyes, vagy hogy egy tragédia egyetlen alkalmazásra visszavezethető. A tinédzserek többsége maga sem kizárólag káros térként tekint ezekre az oldalakra: kapcsolatokat, közösséget és szórakozást is kap tőlük. Egy felmérésben sok fiatal maga is arról számolt be, hogy az alkalmazások rontják az alvását, csökkentik a produktivitását, vagy több időt vesznek el, mint amennyit szeretnének.

Hirdetés

Éppen ezért nem önmagában a napi percek számát érdemes figyelni. Sokkal beszédesebb, ha a gyerek egyre kevesebbet alszik, elhanyagolja a korábbi tevékenységeit, nehezen tudja abbahagyni a görgetést, a telefon elvétele aránytalan feszültséget vált ki belőle, vagy az ajánlórendszere rendszeresen önkárosítással, szélsőséges testképpel és reménytelenséggel kapcsolatos tartalmakat mutat neki.

A mostani perben még nem született ítélet. Abban azonban már látható változás történt, hogy a gyerekek biztonsága többé nem kezelhető kizárólag szülői felelősségként. Ha egy digitális környezetet professzionális módszerekkel arra terveznek, hogy minél tovább fenntartsa a figyelmet, akkor annak következményeiért a platformoknak is számot kell adniuk.

Mit tehetsz szülőként, ha aggódsz a gyerekedért?

A tartós lehangoltságot, a hirtelen elszigetelődést, az alvás vagy az étkezés jelentős megváltozását, a korábbi örömforrások elhagyását, az önsértést, valamint a halálra vagy eltűnésre utaló mondatokat mindig komolyan kell venni. Egyetlen jel még nem jelent biztosan mentális betegséget, de a feltűnő és tartós változások indokolják, hogy a szülő beszélgetést kezdeményezzen és szakemberhez forduljon.

Ne próbáld rögtön megmagyarázni, miért „nincs oka” rosszul érezni magát.
Hallgasd végig, ne vitatkozz az érzéseivel, és ne büntesd meg azért, amit elmondott.
Mondd ki világosan, hogy fontos neked, ami vele történik, és hogy nem kell egyedül megoldania.
A segítségkérés nem árulás és nem túlreagálás.

Kérjetek segítséget gyermekpszichológustól, gyermekpszichiátertől, a házi gyermekorvostól, az iskola pszichológusától vagy más, a gyereket személyesen ismerő szakembertől. Öngyilkossági gondolatok, önsértés vagy súlyos reménytelenség esetén nem elég kizárólag a képernyőidőt csökkenteni vagy egy alkalmazást törölni: a háttérben álló problémát is fel kell tárni.

Fontos elérhetőségek

Kék Vonal – 116 111: gyerekek és 24 év alatti fiatalok számára éjjel-nappal, ingyenesen és anonim módon elérhető. A Kék Vonal oldalán chat is igénybe vehető.
Kék Vonal – 116 000: szülők és más felnőttek is hívhatják, ha aggódnak egy gyerekért, tanácstalanok, vagy segítségre van szükségük a következő lépés megtalálásához.
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok – 116-123: ingyenes, anonim, éjjel-nappal elérhető lelki elsősegély felnőtteknek is.
Azonnali és súlyos veszély esetén: 112. A legfontosabb segélyhívó ingyenesen hívható vezetékes és mobiltelefonról is.

Hirdetés