Október 10. a mentális egészség világnapja. A WHO 2026-os kampánya arra helyezi a hangsúlyt, hogy az érintettek saját tapasztalatait valóban hallgassuk meg, ez pedig még egyszerűbb üzenetté formálható: figyelj a gyermekedre!
Veszekedés után, szorongva vagy egy kínos kérdéssel ma már sok gyerek elsőként egy MI-chatbothoz fordul. Orvosok és kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy a gép elvezeti-e a gyereket a valódi segítséghez, vagy átveszi a segítő szerepet, amiben nem lesz sok köszönet.
A 764 neve most már egy magyar ügyben is előkerült: egy 14 éves fiú vallomása szerint Discordon keresztül került kapcsolatba a közeggel. A háttérben egy nemzetközi, fiatalokat manipuláló és zsaroló online közösség áll.
Kutyáknak készült tévécsatorna, macskáknak ajánlott videók és egy Netflix-sorozat, amelyre háziállatok kattantak rá. Megnéztük, mit tud ebből igazolni a tudomány.
Az ELTE Pszichológiai Intézetének új kutatása a Képernyőidő segítségével most azt vizsgálja, hogyan függnek össze a játék közben átélt negatív tapasztalatok azokkal a nehézségekkel és eseményekkel, amelyekkel a játékosok a hétköznapi életükben találkoznak.
A tizenévesek és fiatal felnőttek sokkal erősebben reagáltak arra, amikor egy közösségi oldal konkrétan a depresszió, a szorongás vagy más mentális egészségi kockázat lehetőségére figyelmeztette őket. Hogy ettől valóban le is tennék-e a telefont, az nehezebb kérdés.
Az UNICEF kutatása szerint minden ötödik, internetet használó 12–17 éves átélt valamilyen online szexuális kizsákmányolást vagy bántalmazást. Az esetek többsége a mindennap használt közösségi oldalakon történt, gyakran a család sem tudja meg.
A több képernyőidő okosabbá teheti a gyereket? Egy nyolcéves finn kutatásban a többet képernyőző fiatalok bizonyos kognitív teszteken jobban teljesítettek. Csakhogy az eredmény nem azt bizonyítja, amire elsőre gondolnánk.
Egyre több tanár kerül olyan konfliktusba a szülőkkel, amire senki sem készítette fel. Ausztráliában most egy mesterséges intelligenciával működő robotszülőn gyakorolhatják, mi történik, amikor elszabadulnak az indulatok.
Egy amerikai kutatás szerint nem az a legfontosabb kérdés, hány percet tölt képernyő előtt a gyerek, hanem hogy a stresszes szülők milyen tartalmat választanak neki.
Az OpenAI augusztus 18-án kezdte globálisan bevezetni a ChatGPT for Teens nevű változatot, amely a megszokott ChatGPT képességeit erősebb biztonsági korlátokkal, tanulást segítő funkciókkal és szülői beállításokkal egészíti ki.
Egy új kutatás árnyalja azt a széles körben elterjedt szülői félelmet, mely szerint a képernyőidő automatikusan és azonnal tönkreteszi a gyerekek alvását.
A fitspiration edzést, egészséget és önfegyelmet ígér, de sokszor irreális testideált állít elénk követendő példaként. Vannak emberek, akik kifejezetten veszélyeztetettek az ilyen tartalmak kapcsán.
Miért lehet sokkal könnyebb kapcsolatot teremteni egy társasjáték mellett, mint egyszerűen leülni beszélgetni? Több kutatás is bizonyítja, hogy az asztali játékok hasznossága túlmutat a játékélményen.
Négy amerikai család szerint a közösségi platformok függőségre tervezett működése éveken át súlyosbította gyermekeik mentális állapotát.
A hopecore az a TikTok-trend, amiben a fiatalok szándékosan pozitív tartalommal árasztják el a saját hírfolyamukat, válaszul a doomscrollingra. Ha nem világos ez a mondat, segítünk.
Kísérlet is bizonyítja, hogy az MI-re támaszkodó emberek nagyon bíznak abban, hogy igazuk van, akkor is, amikor a gép téved. Ez pedig nem jó jel.
Azt hiszed, a te gyereked nem lát veszélyes, önsértő videókat? Egy új kutatás szerint az algoritmus kéretlenül is az arcába tolja.
Egyetlen ponthatár pillanatok alatt romba döntheti az elmúlt hónapok gondosan szövögetett terveit. Ilyenkor a gyereknek elsősorban arra van szüksége, hogy valaki képes legyen vele együtt elhordozni a csalódás súlyát.
Miközben a Google másodpercek alatt, szó nélkül legyártja a házi feladatot és asszisztál a deepfake videókhoz, egy pszichológiai segélykiáltást sokszor simán félreért. Aggasztó kutatási eredmények futottak be erről.