Az UNICEF kutatása szerint minden ötödik, internetet használó 12–17 éves átélt valamilyen online szexuális kizsákmányolást vagy bántalmazást. Az esetek többsége a mindennap használt közösségi oldalakon történt, gyakran a család sem tudja meg.
A több képernyőidő okosabbá teheti a gyereket? Egy nyolcéves finn kutatásban a többet képernyőző fiatalok bizonyos kognitív teszteken jobban teljesítettek. Csakhogy az eredmény nem azt bizonyítja, amire elsőre gondolnánk.
Egyre több tanár kerül olyan konfliktusba a szülőkkel, amire senki sem készítette fel. Ausztráliában most egy mesterséges intelligenciával működő robotszülőn gyakorolhatják, mi történik, amikor elszabadulnak az indulatok.
Egy amerikai kutatás szerint nem az a legfontosabb kérdés, hány percet tölt képernyő előtt a gyerek, hanem hogy a stresszes szülők milyen tartalmat választanak neki.
Az OpenAI augusztus 18-án kezdte globálisan bevezetni a ChatGPT for Teens nevű változatot, amely a megszokott ChatGPT képességeit erősebb biztonsági korlátokkal, tanulást segítő funkciókkal és szülői beállításokkal egészíti ki.
Egy új kutatás árnyalja azt a széles körben elterjedt szülői félelmet, mely szerint a képernyőidő automatikusan és azonnal tönkreteszi a gyerekek alvását.
A fitspiration edzést, egészséget és önfegyelmet ígér, de sokszor irreális testideált állít elénk követendő példaként. Vannak emberek, akik kifejezetten veszélyeztetettek az ilyen tartalmak kapcsán.
Miért lehet sokkal könnyebb kapcsolatot teremteni egy társasjáték mellett, mint egyszerűen leülni beszélgetni? Több kutatás is bizonyítja, hogy az asztali játékok hasznossága túlmutat a játékélményen.
Négy amerikai család szerint a közösségi platformok függőségre tervezett működése éveken át súlyosbította gyermekeik mentális állapotát.
A hopecore az a TikTok-trend, amiben a fiatalok szándékosan pozitív tartalommal árasztják el a saját hírfolyamukat, válaszul a doomscrollingra. Ha nem világos ez a mondat, segítünk.
Kísérlet is bizonyítja, hogy az MI-re támaszkodó emberek nagyon bíznak abban, hogy igazuk van, akkor is, amikor a gép téved. Ez pedig nem jó jel.
Azt hiszed, a te gyereked nem lát veszélyes, önsértő videókat? Egy új kutatás szerint az algoritmus kéretlenül is az arcába tolja.
Egyetlen ponthatár pillanatok alatt romba döntheti az elmúlt hónapok gondosan szövögetett terveit. Ilyenkor a gyereknek elsősorban arra van szüksége, hogy valaki képes legyen vele együtt elhordozni a csalódás súlyát.
Miközben a Google másodpercek alatt, szó nélkül legyártja a házi feladatot és asszisztál a deepfake videókhoz, egy pszichológiai segélykiáltást sokszor simán félreért. Aggasztó kutatási eredmények futottak be erről.
Elég lehet egyetlen, ingyenes beállítás ahhoz, hogy kevésbé érezzük a kényszert a folyamatos görgetésre. Megnéztük, mit tud a szürkeárnyalatos mód, hol vannak a határai, és hogyan fordíthatjuk a hasznunkra a mindennapokban.
A „popcorn-agy” kifejezés az állandó digitális ingerek között ugráló, nehezen elmélyülő figyelmet írja le. De valóban veszélyben van a gyerekek agya, vagy a média adott hangzatos nevet egy jóval összetettebb jelenségnek?
A TheVR és ZsozeAtya neve mostantól a boltok üdítőspolcain is megjelenik, ez jól ismert trend, amikor a tartalomgyártó saját közönségét vezeti a videóktól a pénztárig. Szülőként az összetevők mellett ennek pszichológiáját is érdemes ismerni.
Nem a játék, hanem a vásárlás az igazi öröm? Egy új, ingyenes webes szimulátor segítségével bárki átélheti a legnagyobb videójáték-leárazások költekezési lázát és dopaminfröccsét, és a családi kassza is érintetlen marad.
Nem minden a képernyőidő. Egy mai szülőnek sok apró dologra kell figyelni, de van pár tudományosan megerősített alapvetés, ami segíthet a helyes digitális nevelés kialakításában.
Egy friss nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a csecsemőkori okostelefon- és tablet-használat hosszú távú fejlődési és egészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe.