Itt az EU nagy gyerekvédelmi terve: így változna a közösségi média, az online játékok és az MI-chatbotok
A KIDS Act a platformokra tolná a felelősség nagyobb részét: az EU hiteles életkor-ellenőrzéssel, kötelező gyerekvédelmi beállításokkal és a túlzott használatra építő funkciók visszaszorításával szabná át a gyerekek online jelenlétét.
Nincs most elég időd?
- Az Európai Bizottság új uniós gyermekvédelmi szabálycsomagot javasol, ezt mutatták be szeptember 17-én.
- A KIDS Act a közösségi média, az online videójátékok, az MI-chatbotok és más digitális szolgáltatások működését is szigorúbban szabályozná a gyerekek védelmében.
- A közösségi médiában 15 éves korig erősebb szülői kontroll jönne. 13 év alatt nem lehetne saját fiók, 13–14 évesen pedig csak szülő által létrehozott és felügyelt profil működhetne.
- A platformoknak valóban ellenőrizniük kellene a felhasználók életkorát. A születési dátum egyszerű beírása már nem lenne elég, az EU adatvédelmet megőrző életkor-ellenőrzési rendszert építene hozzá.
- A gyerekeket hosszabb használatra ösztönző funkciókat is visszafognák. A tervezet többek között a végtelen görgetést, az automatikus lejátszást, a visszacsábító értesítéseket és a streakeket is korlátozná.
- Az online videójátékoknál és az MI-szolgáltatásoknál is új kötelezettségek jönnének. A játékoknál a költési és kapcsolattartási kockázatokra, az MI-chatbotoknál és MI-társaknál pedig többek között az érzelmi függőség kialakulására reagálna az EU.
- A legnagyobb platformoknak előre kellene bizonyítaniuk, hogy új funkcióik biztonságosak a gyerekek számára. A szabályok megsértéséért akár a globális éves árbevétel 6 százalékát elérő bírság is kiszabható lenne.
- A szabályok még nem léptek életbe. A Bizottság javaslatáról az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk, így a részletek még változhatnak.
- A szülő szerepe továbbra is kiemelt lesz, segítünk felkészülni.
SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A gyerekek digitális biztonsága ma nagyrészt szoftveres beállítások soraként jelenik meg a szülők előtt: privátra állítható profil, szülői felügyelet, képernyőidő-korlát, korhatár, letiltás és jelentés. Ezek fontos eszközök, de közben maga a szolgáltatás is folyamatosan alakítja, hogyan használja azt egy fiatalkorú gyerek. A végtelen görgetés, az automatikusan induló videók, az értesítések, az ajánlórendszerek vagy az idegenek kapcsolatfelvételi lehetősége mind része lehet ennek a környezetnek. Az Európai Bizottság éppen ezeket sorolja a kiskorúakat érintő fő kockázatok közé, az internetes zaklatás és a káros tartalmak mellett.
Hirdetés
Az EU eddig is szabályozta ezt a területet. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA előírja, hogy a gyerekek által elérhető online platformoknak magas szintű adatvédelmet, biztonságot és védelmet kell biztosítaniuk, a Bizottság pedig 2025-ben külön iránymutatást adott ki arról, hogyan kezeljék többek között a függőséget erősítő tervezést, az internetes zaklatást, a káros tartalmakat és az idegenek kéretlen megkereséseit.
🧠 Miről is van szó pontosan?
DSA: Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete, amely az online platformok – például közösségi oldalak, alkalmazásboltok és piacterek – működésére ír elő közös szabályokat. A gyerekeknél többek között magas szintű adatvédelmet és biztonságot követel meg, tiltja a profilozáson alapuló reklámokat, a legnagyobb platformoktól pedig a kiskorúakat érintő kockázatok rendszeres felmérését és csökkentését is elvárja.
Ezek az iránymutatások ugyanakkor csupán jól hangzó ajánlások: segítenek értelmezni a már létező kötelezettségeket, de önmagukban nem jelentenek minden szolgáltatásra azonos gyerekvédelmi rendszert. A vállalatok pedig nem az ajánlások lelkes követéséről híresek, ha közben a másik oldalon ott a profit.
A most bemutatott KIDS Act ezen a területen hozna határozottabb és egységesebb szabályokat. A Bizottság már nemcsak azt írná elő, hogy a platformok védjék a gyerekeket, hanem azt is meghatározná,
- milyen életkorban milyen fiókot használhatnak,
- hogyan kell igazolni az életkorukat,
- és milyen funkciókat szabad egyáltalán eléjük tenni.
A Bizottság a jövőben ráadásul egy vitás helyzetben megfordítaná a bizonyítás terhét:
a szolgáltatóknak kellene bizonyítaniuk, hogy a gyerekek számára kínált rendszerük életkornak megfelelő és eleve biztonságos kialakítású.
Mit mond az EU KIDS Act?
A KIDS Act négy terület köré épül:
- későbbre tolná az önálló közösségimédia-használatot,
- kötelezővé tenné a gyerekekre szabott biztonságos tervezést,
- hiteles életkor-ellenőrzést vezetne be,
- és erősebb ellenőrzést adna a hatóságok kezébe.
A szabályok nemcsak a közösségi oldalakra vonatkoznának, hanem a videómegosztókra, online videójátékokra, MI-chatbotokra és MI-társakra, alkalmazásboltokra és operációs rendszerekre is. Oktatási platformok, enciklopédiák és digitális hírszolgáltatások ugyanakkor a tervezet szerint bizonyos szabályok alól kivételt kaphatnának.
🧠 Miről is van szó pontosan?
MI-chatbot: Mesterséges intelligenciával működő beszélgetőprogram, amely természetes nyelven képes válaszolni a felhasználónak és párbeszédet folytatni vele. Ide tartozhatnak az általános célú asszisztensek és az emberi társalgást vagy kapcsolatot utánzó MI-szolgáltatások is. A KIDS Act külön azért foglalkozik velük, mert a Bizottság a kiskorúaknál többek között az érzelmi kötődés és a nem megfelelő interakciók kockázatát akarja kezelni.
A közösségi médiánál egy háromlépcsős rendszert vezetnének be.
- 13 év alatt nem lehetne saját fiókja a gyereknek.
- 13 és 14 éves korban a szülő vagy gondviselő hozhatna létre korlátozott „miniprofilt”,
- 15 éves kortól pedig már önálló fiókot is lehetne nyitni.
A 13–14 évesek profiljainál a szülői felügyelet folyamatosan aktív maradna, az új kapcsolatokat a szülőnek kellene jóváhagynia, és legfeljebb napi egyórás használati korlát tartozna hozzájuk. Ezek a korhatári szabályok a közösségi hálózatokra és a bizonyítottan kockázatos funkciókat használó videómegosztókra vonatkoznának.
A 13 év alattiak számára maradna egy szűk kivétel. Kifejezetten kisgyerekeknek készült videós szolgáltatást a szülő saját fiókján keresztül engedélyezhetne, de a gyerek ilyenkor sem kapna saját profilt. A személyre szabott ajánlás és a keresés ki lenne kapcsolva, a szülő pedig legfeljebb napi egy órára engedélyezhetné a hozzáférést.
A tervezet ennél jóval mélyebben belenyúlna a szolgáltatások működésébe.
Kiskorúaknál tiltott lenne például
- a megszakítás nélküli automatikus lejátszás és végtelen görgetés,
- a gyereket indokolatlanul visszacsábító értesítések,
- illetve azok az úgynevezett „streak” rendszerek, amelyek jutalmazzák a mindennapos visszatérést vagy büntetik annak megszakítását.
Az ajánlórendszereket a Bizottság szerint nem az aktivitás maximalizálására, hanem a biztonságra és a tartalom minőségére kellene optimalizálni, ezt hívják Safe by design elvnek. A gyerekeknek profilozás nélküli tartalomfolyamot is biztosítani kellene.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Safe by design: A kifejezés mögött az az egyszerű gondolat áll, hogy egy digitális szolgáltatás biztonságát már a tervezőasztalon el kell kezdeni, nem akkor, amikor a felhasználók már bajba kerültek. A technológiai iparban korábban már meghonosodott a security by design, vagyis a biztonság, illetve a privacy by design, vagyis az adatvédelem tervezésbe építésének szemlélete. Az online felhasználói biztonságra alkalmazott Safety by Design megközelést az ausztrál eSafety Commissioner kezdte tudatosan felépíteni: Julie Inman Grant már 2017-ben arról írt, hogy az online szolgáltatásoknál a biztonságnak ugyanúgy a fejlesztés alapvető szempontjává kellene válnia, mint korábban az informatikai és adatvédelmi védelemnek, 2018-ban pedig az ausztrál hatóság hivatalosan is elindította a Safety by Design keretrendszer kidolgozását technológiai cégek, civil szervezetek, szülők és fiatalok bevonásával.
Az idegenekkel való kapcsolatfelvételt is szigorítanák. A Bizottság terve szerint egy gyereket nem lehetne előzetes jóváhagyás nélkül üzenetben megkeresni, a profilja nem jelenhetne meg másoknak kapcsolatjavaslatként, és nem lehetne beleegyezése nélkül csoportokhoz hozzáadni. A kiskorú profilja és tartalmai alapértelmezetten csak az elfogadott kapcsolatai számára lennének elérhetők, az élő közvetítés pedig alaphelyzetben nem lenne használható számukra.
És ez még csak a közösségi médiára vonatkozó része. A KIDS Act külön szabályokat ír az online videójátékokra és az MI-chatbotokra is, vagyis érdemes ezeket külön megnézni: ott már egészen más kockázatokat próbál kezelni az EU.
Mit változhat a videójátékoknál?
A videójátékoknál a KIDS Act más logikát követne, mint a közösségi médiánál. Nem vezetne be általános uniós korhatárt arra, hány éves kortól lehet videójátékkal játszani, és nem mondaná ki azt sem, hogy egy bizonyos életkor alatt tilos online játszani. Ehelyett magát a játékot és az azt körülvevő digitális rendszert szabályozná szigorúbban: az online játékoknak is meg kellene felelniük a safe by design elvének, vagyis már a működésükben csökkenteniük kellene a gyerekeket érő kockázatokat.
Hirdetés
Ez azért lényeges, mert egy mai videójáték sokszor jóval több magánál a játékmenetnél. Lehet benne
- folyamatos online kapcsolat más játékosokkal,
- üzenetküldés,
- ajánlórendszer,
- vásárlás, virtuális pénz
- vagy olyan mechanika, amely rendszeres visszatérésre ösztönöz.
A Bizottság a KIDS Act összefoglalójában ezért a játékokat is azok közé a szolgáltatások közé sorolja, ahol nem engedné a túlzott használatot ösztönző megoldásokat, a kéretlen kapcsolatfelvételt vagy a gyerekeket könnyen költekezésbe húzó rendszereket.
A Bizottság 2025-ben, még a DSA gyermekvédelmi iránymutatásában is külön kitért arra, hogy a gyerekek korlátozottabb kereskedelmi tapasztalatát nem szabad kihasználni. Az uniós dokumentum konkrét példaként említette azokat a virtuális fizetőeszközöket és loot boxokat is, amelyek manipulatív módon vezethetnek nem kívánt költéshez vagy problémás használathoz. A KIDS Act ezt a korábbi megközelítést már egy szélesebb, kötelezőbb gyermekvédelmi rendszerbe illesztené.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Loot box: Olyan, jellemzően játékban megszerezhető vagy megvásárolható virtuális csomag, amelynek pontos tartalmát a játékos előre nem feltétlenül ismeri, a szerencsejátékokhoz hasonló mechanizmusokra épül. Lehet benne például kinézet, felszerelés vagy más digitális tárgy. Az Európai Bizottság azért foglalkozik velük gyermekvédelmi szempontból, mert a véletlenszerű jutalom, a virtuális pénzek és az ismételt vásárlás lehetősége olyan költési mechanizmusokat hozhat létre, amelyeket a gyerekek nehezebben mérnek fel.
A másik nagy változás az alkalmazásboltokat érintené. Az App Store-hoz és a Google Playhez hasonló szolgáltatásoknak minden alkalmazást, így a videójátékokat is életkori besorolással kellene ellátniuk egy nyilvánosan ismertetett módszertan alapján. Emellett meg kellene akadályozniuk, hogy a gyerekek a koruknak nem megfelelő alkalmazásokhoz hozzáférjenek vagy ilyeneket vásároljanak, és támogatniuk kellene az EU életkor-ellenőrzési megoldását is.
Ez még külön érdekes, mert a Bizottság jelenlegi tájékoztatója nem egy új, minden videójátékra ráhúzott uniós PEGI-rendszer bevezetéséről beszél. A kötelezettséget az alkalmazásboltokra helyezi: nekik kellene életkori besorolást biztosítaniuk minden alkalmazáshoz, nyilvános módszertan alapján, és ezt a hozzáférésnél is figyelembe venniük.
A felügyeletnél is külön kezeli a Bizottság a videójátékokat. Azoknál az online játékoknál, amelyek a DSA értelmében online platformnak számítanak, a már létező uniós felügyeleti rendszerre építenének. Azokat a videójátékokat viszont, amelyek nem minősülnek online platformnak, a tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok ellenőriznék. Vagyis a KIDS Act a videójátékokat is bevonná a rendszerbe akkor is, ha azok nem illeszkednek a klasszikus közösségimédia-platformok jogi kategóriájába.
Világosan látszik tehát, hogy a szándék sokkal komolyabb és komplexebb, mint a sima életkorhoz között engedélyezés, az EU azt akarja elérni, hogy a gyerek által használt játék környezete is biztonságosabb legyen: a költéstől és a kapcsolatfelvételtől kezdve a túlzott használatra ösztönző megoldásokig több olyan elem kerülne szabályozás alá, amelyet ma gyakran a szülőnek kell külön beállításokkal kordában tartania.
Milyen változás várható az MI-chatbotoknál és az MI-társaknál?
Az MI-nél a KIDS Act már nem egyszerűen arra figyel, milyen választ ad egy chatbot a gyereknek. Magát a kapcsolatot is szabályozná, amely a felhasználó és a mesterséges intelligencia között kialakulhat. A tervezet szerint a kiskorúak számára elérhető MI-chatbotok és MI-társak nem használhatnának olyan megoldásokat, amelyek emberi kapcsolatot utánozva várhatóan érzelmi függőséget alakítanak ki. Ez különösen azokra a szolgáltatásokra fontos, amelyek barátként, társként vagy bizalmasként beszélgetnek a felhasználóval, és hosszabb távon is fenntartják ezt a kapcsolatot.
🧠 Miről is van szó pontosan?
MI-társ: Olyan mesterséges intelligenciával működő szolgáltatás, amelynek egyik lényegi funkciója a tartós, személyes jellegű beszélgetés. A hagyományos chatbot elsősorban kérdésekre válaszol vagy feladatokat végez el, egy MI-társ viszont gyakran személyiséget kap, emlékezik a korábbi interakciókra, és azt az érzetet keltheti, hogy a felhasználóval folyamatos kapcsolatban áll.
Az egyik legérdekesebb szabály éppen a „memóriát” érintené. Alapbeállításként egy gyerek korábbi beszélgetéseit nem lehetne automatikusan továbbvinni a későbbi csevegésekbe. Vagyis a szolgáltatás nem építhetne korlátlanul egy egyre részletesebb, hosszú távú kapcsolatot a kiskorúval pusztán azért, mert korábban már sokat beszélgettek. A Bizottság emellett azt is előírná, hogy a gyermekek számára elérhető MI-rendszereket indulás előtt kifejezetten a gyerekeket érintő kockázatokra teszteljék, működés közben pedig folyamatosan figyeljék az esetleges károkat.
A 13 év alattiaknál ennél is szigorúbb lenne a rendszer: MI-chatbotot vagy MI-társat csak szülői felügyeleti eszközök mellett használhatnának. Ha pedig egy chatbot egy videójátékba, közösségi platformba vagy más szolgáltatásba van beépítve, nem indulhatna el automatikusan, nem lehetne azt aktívan a gyerek elé tolni, és könnyen kikapcsolhatónak kellene lennie.
Ez azért lényeges különbség, mert a Bizottság itt már nem csak a káros tartalom kiszűrésében gondolkodik.
A KIDS Act szerint maga az MI-rendszer viselkedése is lehet kockázatos, például ha túl intenzíven próbálja fenntartani a beszélgetést, emberi kötődést imitál, vagy olyan személyes kapcsolatot épít, amelyet egy gyerek nehezebben tud a valódi emberi kapcsolatoktól elválasztani.
A tervezet logikája szerint ezért nem elég utólag eltávolítani egy problémás választ: a szolgáltatást eleve úgy kell kialakítani, hogy ilyen működésre ne ösztönözzön.
Az MI-szolgáltatókra a végrehajtásnál is külön szabály kerülne. MI-társat vagy chatbotot addig nem lehetne piacra helyezni, amíg a szolgáltató nem tudja igazolni, hogy megfelel a KIDS Act új követelményeinek, és nincs működő rendszere az újonnan megjelenő kockázatok és incidensek figyelésére. A Bizottság szerint a felügyelet az MI-rendszereknél az AI Act már létező struktúrájára épülne.
Hogyan ellenőriznék, hány éves a felhasználó?
A KIDS Act egyik legnagyobb gyakorlati változása az lenne, hogy a születési dátum egyszerű beírása többé nem számítana életkor-ellenőrzésnek. Ma egy gyerek sok szolgáltatásnál néhány másodperc alatt idősebbnek adhatja ki magát. A Bizottság terve szerint az új fiókok megnyitását hiteles életkor-ellenőrzéshez kellene kötni, vagyis a platformnak valóban meg kellene bizonyosodnia arról, hogy a felhasználó elérte az adott szolgáltatáshoz szükséges kort.
Ez a már létező profilokat is érintené. A szabályok alkalmazásának kezdetétől számított hat hónapon belül a platformoknak ellenőrizniük kellene, hogy a meglévő fiókok mögött van-e 15 év alatti felhasználó. Azokat a profilokat, amelyeknél kiderül, hogy a használó túl fiatal, illetve amelyeknél az életkort nem sikerül megbízhatóan megállapítani, le kellene tiltani. A Bizottság ugyanakkor azt írja, hogy ha egy szolgáltató a már rendelkezésére álló több jel alapján nagy bizonyossággal tudja, hogy valaki felnőtt, nála nem feltétlenül lenne szükség új ellenőrzésre.
A kényes kérdés persze az, hogyan lehet mindezt úgy megoldani, hogy közben ne kelljen személyi igazolványt küldeni a TikToknak, az Instagramnak vagy bármely más platformnak.
Az EU erre már külön technológiát fejlesztett. Az életkor-ellenőrzési megoldásban a felhasználó például személyi igazolvánnyal, útlevéllel, nemzeti elektronikus azonosítóval, banki alkalmazással vagy akár személyes ellenőrzéssel igazolhatja a korát. Ezután a platform már csak egy választ kapna arra, hogy a felhasználó elérte-e a szükséges korhatárt. A nevét, pontos születési dátumát és más személyes adatát nem kapná meg.
A Bizottság ezt a rendszert eredetileg a 18 éven felüliek igazolására kezdte el kiépíteni, például felnőtteknek szánt tartalmak eléréséhez. A technológia azonban más életkori küszöbökhöz is hozzáigazítható. A rendszer körül ugyanakkor volt már biztonsági vita. A 2026 áprilisában nyilvánosságra hozott referenciaimplementáció egyes védelmeit biztonsági kutatóknak rövid idő alatt sikerült feltörni. Azóta a technikai specifikációt és a biztonsági modellt is továbbfejlesztették, de ez nem jelenti azt, hogy minden későbbi nemzeti megvalósítás automatikusan sebezhetetlen lesz. Az adatvédelmi modell éppen arra épül, hogy az életkor igazolásához használt személyes adatok ne kerüljenek tovább az online platformhoz, de érthető, ha a felhasználó egy újabb adatvédelmi veszélyt lát a folyamatban.
Bárhogy is, a KIDS Act azt is előírná, hogy minden tagállamban legyen legalább egy ingyenesen használható, adatvédelmet megőrző életkor-ellenőrzési lehetőség, azok számára is, akiknek nincs digitális személyazonosítójuk. Az uniós megoldás technikailag 2026 áprilisa óta készen áll arra, hogy a tagállamok saját alkalmazásként vagy a későbbi európai digitális személyazonossági tárcába beépítve használják.
Mit kapnának ehhez a szülők?
A KIDS Act nemcsak a platformokra tenne új kötelezettségeket, hanem egységesebb eszközöket is adna a szülők kezébe. Az érintett szolgáltatásoknak lehetővé kellene tenniük többek között
- a képernyőidő beállítását,
- a kapcsolatok megtekintését és jóváhagyását,
- a gyerek fiókbeállításainak kezelését,
- valamint azt, hogy a szülő a gyerek nevében jelenthessen káros tartalmat vagy problémás felhasználót.
A 13–14 évesek felügyelt profiljain ezek az eszközök folyamatosan aktívak lennének.
A tervezet arra is kitér, hogy a rendszernek nem elég azt tudnia, ki a gyerek: azt is hitelesen kezelnie kell, ki jogosult szülőként vagy gondviselőként felügyelni a fiókot. Ezért minden tagállamnak legalább egy ingyenes, adatvédelmet megőrző megoldást kellene biztosítania a szülői felelősség igazolására. A Bizottság ugyanakkor külön hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti a felelősség áttolását a családokra. A szülői eszközök csak kiegészítik a szolgáltatók kötelezettségeit, nem helyettesítik azokat.
Ez fontos váltás a mostani gyakorlathoz képest. Ma sok szolgáltatás ugyan kínál szülői felügyeleti funkciókat, de ezek működése, részletessége és alapbeállítása platformonként eltérő. A KIDS Act logikája az, hogy a szülő ne külön-külön próbálja kideríteni, hol lehet kikapcsolni egy funkciót vagy hogyan lehet korlátozni a kapcsolatfelvételt, hanem az ilyen védelmek a gyerek által használt szolgáltatás alapvető részévé váljanak. A Bizottság ezt úgy foglalja össze, hogy a szülőket újra „vezetőülésbe” helyezné, miközben a szolgáltató felelőssége megmarad.
A 13–14 éveseknél jól érzékelhető ez a folyamat, vagyis hogy mi lenne az ideális működés: a szülő hozná létre a korlátozott profilt, jóváhagyná az új kapcsolatokat, a szülői eszközök nem lennének kikapcsolhatók, és a profilhoz napi legfeljebb egyórás időkorlát tartozna. Vagyis ebben a korosztályban a KIDS Act már nem pusztán felügyeleti lehetőséget adna a szülőnek, hanem a fiók működésének részévé tenné a szülői kontrollt.
A Bizottság mindezzel együtt nem azt állítja, hogy a technikai korlátozások kiválthatják a szülői jelenlétet. A saját összefoglalójában külön kiemeli, hogy 15 és 18 éves kor között is fontos marad a szülői iránymutatás, még akkor is, amikor a fiatal már önálló fiókot nyithat. A KIDS Act ebben az értelemben nem a szülő helyett akar dönteni, hanem azt próbálja elérni, hogy a szülő ne egy eleve kockázatosra tervezett rendszerrel szemben maradjon egyedül, ahogy eddig mindig.
A cég már nem vonogathatja a vállát
A bizonyítási teher megfordítását említettük korábban, de ez annyira fontos fordulat, hogy érdemes pár szót külön ejteni róla. A legnagyobb platformoknál nem a hatóságnak, a szülőnek vagy egy érintett gyereknek kellene előbb bizonyítania, hogy egy szolgáltatás veszélyes. A szolgáltatónak kellene előre bemutatnia, hogyan teljesíti a gyermekvédelmi követelményeket, és hogyan gondoskodik arról, hogy a szolgáltatás már a kialakításánál biztonságos legyen a kiskorúak számára.
Ez a legnagyobb, az EU-ban legalább 45 millió havi aktív felhasználót elérő online platformokra különösen szigorú rendszerben vonatkozna. Ha ilyen szolgáltató új szolgáltatást, funkciót vagy működési megoldást akar bevezetni, előzetesen megfelelési tervet kellene benyújtania az Európai Bizottságnak. A tervben részletesen be kellene mutatnia, hogyan teljesíti a KIDS Act követelményeit, ezt pedig a platform saját költségére független auditorral is ellenőriztetnie kellene. A Bizottság kifogást emelhetne az auditor személyével szemben is, ha annak függetlenségét nem látja biztosítottnak.
Az új funkciót ráadásul nem lehetne egyszerűen elindítani, majd később kijavítani, ha problémát okoz. A Bizottság a benyújtott megfelelési tervet 30 napon belül értékelné, és a szolgáltató csak pozitív vélemény után vezethetné be az új szolgáltatást, funkciót vagy működési elemet. Ez jól mutatja, mit jelentene a gyakorlatban a safe by design elv: a gyermekvédelmi kockázatokat már a bevezetés előtt vizsgálni kellene.
A végrehajtáshoz az EU nagyrészt a már létező rendszereket használná. Az online platformok ellenőrzése a DSA struktúrájára épülne, az MI-chatbotoknál és MI-társaknál pedig az AI Act felügyeleti rendszerére. A Bizottság közvetlenül a legnagyobb, uniós szinten felügyelt szolgáltatásokat ellenőrizné, a többi érintett szolgáltatásnál a tagállami digitális szolgáltatási koordinátorok és piacfelügyeleti hatóságok kapnának szerepet, hazánk esetében nagy valószínűséggel az NMHH, vagyis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A nem online platformként működő videójátékok új szabályainak felügyeletét szintén a tagállamok által kijelölt hatóságok végeznék.
A Bizottság gyorsabb eljárást is bevezetne az általa közvetlenül felügyelt szolgáltatásoknál és MI-rendszereknél: az előzetes megállapításokat 30 napon belül, a végső döntést pedig lehetőség szerint 90 napon belül hoznák meg. A szabályok megsértéséért kiszabható bírság elérhetné a vállalat előző pénzügyi évre számított teljes globális éves árbevételének 6 százalékát.
Mikor és hogyan lesz ebből tényleges szabály?
A KIDS Act egyelőre az Európai Bizottság javaslata, tehát még ne várd, hogy gyorsan eljön az aranykor. Ahhoz, hogy valódi uniós jogszabály legyen belőlük, a tervezetnek végig kell mennie az EU rendes jogalkotási eljárásán: az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács is tárgyalja, módosíthatja, majd a két intézménynek ugyanarról a végleges szövegről kell megállapodnia. Ez azt is jelenti, hogy a most ismert részletek - például a 15 éves önálló közösségimédia-korhatár vagy az egyórás miniprofil - még változhatnak a tárgyalások során.
Ha megszületik a megállapodás, a KIDS Act rendeletként lépne életbe. Ez fontos különbség egy uniós irányelvhez képest: a rendeletet nem kellene minden tagállamnak külön törvénnyé alakítania, hanem a végleges szabály a meghatározott alkalmazási időponttól közvetlenül érvényes lenne Magyarországon és a többi uniós országban is. A Bizottság jelenlegi javaslata ugyanakkor nem egyik napról a másikra kapcsolná be az összes új követelményt, hanem felkészülési és fokozatos alkalmazási időszakokkal számol. A pontos dátumokat viszont csak a végleges, elfogadott rendelet alapján lehet majd biztosan megmondani.
A szülő továbbra is nehéz helyzetben
Ez persze nem jó hír, ha szülőként napi harcot vívsz a digitális világ veszélyes oldalával, de nem is lehet pusztán ettől várni a megoldást. A Bizottság maga is úgy kezeli a szülői felügyeleti eszközöket, mint a szolgáltatók kötelezettségeit kiegészítő megoldásokat. Egyetlen korhatár, időlimit vagy technikai védelem sem tudja eldönteni helyettünk, hogy egy adott gyerek mire érett, mit ért abból, amit online lát, és mikor van szüksége segítségre.
Ráadásul minél összetettebb lesz a szabályozás, annál nagyobb szükség lesz arra, hogy a szülők értsék is, mi változik körülöttük. Mit jelent egy felügyelt profil? Hogyan működik majd az életkor-ellenőrzés? Milyen beállításokat érdemes használni egy videójátékban vagy egy MI-chatbotnál? Hol végződik a technikai védelem, és hol kezdődik az a beszélgetés, amit már otthon kell lefolytatni?
Ebben akar továbbra is kapaszkodót adni a Képernyőidő, és ezért dolgozik a LogIn Digitális Edukáció Egyesület is. Nem elég követni, milyen új szabályokat hoz Brüsszel vagy milyen funkciót kapcsol be egy platform. Segíteni akarunk, hogy ne csak lásd, hanem értsd és szabályozni is tudd majd a gyerekek digitális felnövését. Köszönjük, ha te is segítesz abban, hogy ezt megvalósíthassuk.
Hirdetés
- Legfrissebb
- Itt az EU nagy gyerekvédelmi terve: így változna a közösségi média, az online játékok és az MI-chatbotok
- Egy 16 éves magyar fiú MI-vel készült fegyveres mészárlásra, de hogyan tudott erről azonnal az FBI?
- Drámaian növekszik a rolleres balesetek száma Magyarországon, közben már készül az új szabályozás is
- Jöhet az iskolai MI-korhatár? Új stratégiával rendezné a kormány, hogyan használhatják a gyerekek a mesterséges intelligenciát
- Kiszivárgott az EU gyermekvédelmi terve: 15 éves kor alatt alaposan átírhatják az online világ szabályait
- Halálos iram? Egyetlen pillanat alatt egyszerre kezdtek fékezni az MI-ipar legnagyobb szereplői
- Ügyészségi levél érkezett büntetőeljárásról? Zsarolóvírus lehet mögötte
- Ha szeretnéd érteni, hogy miért beszél mindenki a GTA 6-ról, akkor bőven elég látnod, milyen hatással lesz a szórakoztatóiparra
- A ChatGPT egyre mélyebben épül be a Viberbe, ezekre érdemes figyelned
- Mitől félnek ennyire az MI kutatói? Az irányítás elvesztésétől a kihalási forgatókönyvekig