Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátja az oktatási MI-stratégiát. Itt van minden, amit most tudni lehet erről.

A ChatGPT és társai szerves részei az iskolai hétköznapoknak, akár felkészültek erre az intézmények, akár nem. A 2025-ös PISA-mérésben a magyar tizenöt évesek 37 százaléka mondta azt, hogy legalább hetente használ MI-chatbotot tanuláshoz. Új témák előzetes feltérképezésére és olvasott szövegek összefoglalására egyaránt 25 százalék használja ezeket az eszközöket, az írásbeli feladatok első változatának elkészítésére pedig 29 százalék. Mindössze 16 százalék mondta azt, hogy a vizsgált iskolai feladatokhoz soha vagy szinte soha nem fordul MI-chatbothoz.
MI-chatbot: Olyan mesterséges intelligenciára épülő beszélgetőprogram, amely kérdésekre válaszol, magyaráz, összefoglal, szöveget ír vagy ötleteket ad. Ilyen például a ChatGPT, a Gemini vagy a Claude. A válaszai meggyőzően hangozhatnak akkor is, ha pontatlanok vagy hibásak, ezért különösen tanulásnál fontos az információk ellenőrzése.
Ezeknek az adatoknak azért van most különös jelentőségük, mert az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium éppen arra készül, hogy országos keretet adjon a mesterséges intelligencia iskolai használatának. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter már a PISA-eredmények szeptember eleji bemutatásakor jelezte, hogy készül a stratégia, most újabb részletek jelentek meg róla.
A készülő stratégia egyik legfontosabb eleme az életkori differenciálás lehet. Horváth Ádám miniszteri tanácsadó a Portfolio beszámolója szerint arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia használata nem minden életkorban javasolt, ezért eltérő szabályokra lehet szükség a különböző korosztályoknál. Azt is egyértelművé tette, hogy vannak olyan korcsoportok, amelyeknek a minisztérium jelenleg még nem javasolná a technológia használatát. Pontos életkori határokat egyelőre nem közöltek.
A tárca megközelítése alapján az iskolai MI-használat célja a gyerekek tudásának és azoknak a készségeknek a fejlesztése lenne, amelyekre később a munkaerőpiacon is szükségük lehet. Horváth szerint ehhez „produktív és tudatos” technológiahasználatra kell felkészíteni a diákokat, miközben a gyermekvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell.
A friss PISA-eredmények alapján a magyar diákok kevésbé használják rendszeresen tanulásra az MI-t, mint az OECD-országok tanulói általában: nálunk 37, az OECD-ben átlagosan 46 százalék mondta, hogy hetente legalább egyszer segítséget kér ilyen chatbottól. Az írásbeli feladatok szövegének elkészítésénél azonban már nincs különbség: Magyarországon és az OECD egészében egyaránt 29 százalék számolt be ilyen használatról.
Az életkor szerinti megközelítés mögött nemzetközi szakmai ajánlások is állnak. Az UNESCO generatív MI-ről szóló oktatási útmutatója kifejezetten azt javasolja, hogy az országok határozzanak meg életkori korlátot az MI-rendszerekkel folytatott önálló interakcióhoz, és az oktatási felhasználást a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazítsák. Az ajánlás külön hangsúlyozza az adatvédelem és az életkornak megfelelő pedagógiai használat fontosságát.
A UNICEF 2025 végén frissített gyermekközpontú MI-ajánlása hasonló irányt követ. A szervezet szerint a gyermekeket érintő MI-rendszereknél egyszerre kell kezelni a biztonságot, a személyes adatok védelmét, az átláthatóságot, a diszkrimináció kockázatát és a gyerekek fejlődési szempontjait. Ugyanilyen fontosnak tartja, hogy a fiatalok megszerezzék azokat a készségeket, amelyekkel érteni és kritikusan használni tudják ezeket a rendszereket.
A megnevezés könnyen félreérthető. Magyarországnak már létezik egy 2025–2030 közötti országos Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely a gazdaságtól és a közigazgatástól az egészségügyön át az oktatásig számos területet lefed. Ebben többek között azt tűzték ki célul, hogy 2030-ig 2,5 millió ember szerezzen valamilyen MI-kompetenciát. A most bejelentett dokumentumról az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kifejezetten az MI oktatási alkalmazásának szabályozásaként beszél.
A minisztérium közlése szerint a stratégia véglegesítése előtt szakértők, szülők és diákok véleményét is szeretnék megismerni. Ez illeszkedik a tárca augusztusban meghirdetett társadalmi egyeztetési rendszeréhez: szakmai, tudományos, civil és érdekképviseleti szervezetek külön regisztrálhatnak a konzultációkra, a nyilvánosan közzétett tervezeteket pedig regisztráció nélkül is bárki véleményezheti majd.
A konkrét tervezetet azonban még nem tették közzé. Így jelenleg nem tudjuk, hol húznák meg az esetleges életkori határokat, pontosan mire vonatkoznának a korlátozások, külön kezelnék-e az otthoni és az iskolai MI-használatot, milyen szabályokat kapnának a pedagógusok, illetve hogyan változhatna a házi feladatok, dolgozatok vagy más számonkérések értékelése. Ezekre a kérdésekre majd maga a társadalmi egyeztetésre kerülő dokumentum adhat választ.