A Meta korábbi biztonsági mérnöke szerint Zuckerberg hazudott a gyermekek biztonsága iránti aggodalmáról

2026.08.20. 06:57 Képernyőidő

Egy volt Meta-mérnök szerint a cég vezetése pontosan tudta, milyen károkkal találkoznak a fiatalok az Instagramon, mégsem ez kapta a legnagyobb prioritást. Arturo Béjar most esküdtszék előtt mondta el, mit látott belülről.

A Meta korábbi biztonsági mérnöke szerint Zuckerberg hazudott a gyermekek biztonsága iránti aggodalmáról

Nincs most elég időd?

Az Egyesült Államokban egy 29 állam által indított perben vizsgálják, hogy a Meta tudatosan tervezte-e olyanra a Facebookot és az Instagramot, hogy minél tovább az oldalon tartsák a fiatalokat.
A per első tanúja Arturo Béjar volt Meta-biztonsági mérnök volt, aki szerint a cég vezetői ismerték a fiatalokat érő problémákat, de a biztonság sokszor háttérbe szorult.
Béjar azt vallotta, hogy közvetlenül Mark Zuckerberget is figyelmeztette, de választ nem kapott.
Egyik belső felmérése szerint a vizsgált Instagram-felhasználók 51 százaléka számolt be egy héten belüli rossz vagy káros élményről.
Különösen súlyos állítása, hogy az Instagram a 13 év alatti felhasználók esetében szerinte a cég a homokba dugta a fejét, miközben pontosan tudta, hogy sok ilyen gyerek használja a platformot.
A Meta minden vádat vitat. A vállalat a tinédzserfiókokra, életkor-ellenőrzési technológiáira és az elmúlt években bevezetett új védelmi funkciókra hivatkozik.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Nehéz már követni, hogy éppen mi történik a Metával, mert jelenleg több, egymástól független gyerekvédelmi per is fut. Márciusban egy konkrét fiatal ügyében mondta ki az esküdtszék, hogy a Meta és a YouTube felelőssé tehető a közösségi média káros hatásaiért, augusztusban pedig egy új-mexikói ügyben 567 millió dolláros kárenyhítési alap létrehozására kötelezték Mark Zuckerberg vállalatát.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Meta Platforms: A Facebook, az Instagram, a Messenger és a WhatsApp anyavállalata, amelyet Mark Zuckerberg vezet. A cég szolgáltatásait 2026 júniusában naponta átlagosan 3,6 milliárd ember használta, a Meta pedig csak 2026 második negyedévében 60,8 milliárd dollár bevételt ért el, 28 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Bevételének döntő része továbbra is a Facebookon és Instagramon megjelenő hirdetésekből származik.

A most Oaklandben zajló per egy másik történet, de a kereset szinte teljesen ugyanazt a kérdést feszegeti: ebben 29 amerikai állam közös keresete alapján azt vizsgálják, hogy a Meta tudatosan olyanra tervezte-e a Facebookot és az Instagramot, hogy azok minél hosszabb használatra ösztönözzék a fiatalokat, miközben a vállalat ismerte a kockázatokat, sőt a vállalat 13 év alatti gyerekek adatait is rendszeresen gyűjthette szülői engedély nélkül. Ebben az ügyben tett most vallomást Arturo Béjar volt Meta-mérnök.

Hirdetés

Béjar biztonsági mérnökként és termékvezetőként dolgozott a Facebooknál 2009 és 2015 között: hozzá tartoztak többek között a visszaélések elleni rendszerek, a felhasználói biztonság és a gyerekvédelmi eszközök, munkája során pedig rendszeresen egyeztetett a cég felső vezetésével. 2019-ben tanácsadóként tért vissza, ekkor már az Instagram felhasználói jóllétével foglalkozó csapatát segítette, majd 2022-ben a Meta Oversight Board technikai tanácsadója lett. 2023-ban az amerikai Szenátus előtt is vallomást tett arról, hogy szerinte a Meta vezetése ismerte a tinédzsereket érő problémák mértékét, mégsem reagált rájuk megfelelően.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Meta Oversight Board: Magyarul nagyjából felügyeleti testület, egy a Metától szervezetileg elkülönített, nemzetközi szakértőkből álló testület, amely a Facebook, az Instagram és a Threads legnehezebb tartalommoderációs ügyeit vizsgálja felül. Egyes konkrét ügyekben kötelező erejű döntést hozhat arról, hogy egy tartalom maradhat-e vagy vissza kell-e állítani, emellett ajánlásokat tesz a Meta szabályainak módosítására. Tagjai nem a Meta alkalmazottai, és a vállalat nem távolíthatja el őket; működését ugyanakkor eredetileg a Meta által létrehozott és finanszírozott alap biztosítja.

A gyermekvédelem nem volt kiemelt fontosságú

Arturo Béjar két napon át vallott az oaklandi szövetségi bíróságon. Elmondta, hogy vezető biztonsági pozíciókban ülve munkája során rendszeresen tájékoztatta a felső vezetést a Facebook és később az Instagram problémáiról. Saját becslése szerint Mark Zuckerberggel legalább száz alkalommal beszélt különböző termékbiztonsági kérdésekről.

„Válaszolt önnek valaha?” – kérdezte a kormányt képviselő ügyvéd.
„Nem” – felelte Béjar. „Nem kaptam tőle választ.”

A vallomás egyik legfontosabb pontja egy 2021-ben Zuckerbergnek küldött levél volt. Béjar akkor már olyan belső adatokat látott, amelyek szerinte nem fértek össze azzal, ahogyan Zuckerberg nyilvánosan a vállalat gyerekbiztonsági munkájáról beszélt. Az esküdtszék előtt azt mondta, azért írt közvetlenül a vezérigazgatónak, mert tudta, mekkora ereje van annak, ha Zuckerberg személyesen tesz valamit vállalati prioritássá.

„Hamis és félrevezető benyomást keltett a Facebook fiatalok iránti elkötelezettségéről” - tette hozzá.

Béjar itt arra a nyilvános cégvezetői állításra reagált, amely szerint a Meta nem helyezi a profitot a biztonság elé. A volt mérnök szerint a vállalaton belül látott adatok és döntések nem ezt mutatták. A levelében ezért közvetlenül Zuckerberg figyelmébe ajánlotta a fiatalokat érő károkról készült kutatásokat. Már csak azért is, mert a tanú szerint „amikor Mark valamit prioritássá tesz, hegyek mozdulnak meg.” De erre a levelére sem kapott semmilyen választ.

Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy Zuckerberg szándékosan figyelmen kívül hagyta a problémákat. A per szempontjából viszont azért fontos, mert az államok egyik központi állítása az, hogy a Meta felső vezetése nem utólag értesült a fiatalokat érintő kockázatokról: a vállalat saját szakemberei már évekkel korábban adatokat vittek eléjük ezekről.

Maga a tervezés is rossz

Béjar egyik legerősebb ilyen adatsora abból a kutatásból származott, amelyben az Instagram-felhasználókat saját tapasztalataikról kérdezték.

A válaszadók 51 százaléka azt mondta, hogy az előző hét napban rossz vagy káros élmény érte a platformon.

Az ezekhez az élményekhez kapcsolódó tartalmakat Béjar vallomása szerint mindössze az esetek 0,02 százalékában távolították el. Az eredményeket Zuckerbergnek és Adam Mosserinek, az Instagram vezetőjének is elküldte.

Természetesen a két számot nem érdemes közvetlen moderációs hibaarányként összevetni. Egy gyerek számára káros vagy kellemetlen interakció nem feltétlenül sérti az Instagram szabályait. Béjar éppen ezt tartotta a Meta egyik alapvető problémájának: szerinte a vállalat sokáig főként azt mérte, mennyi szabályellenes tartalmat sikerült eltávolítani, miközben ez kevéssé mutatta meg, mit élnek át ténylegesen a fiatalok a szolgáltatás használata közben. Ami ugye már tervezési probléma, amit egyre több perben és szabályozói fronton is - helyesen - vizsgálni kezdtek az elmúlt időszakban.

Hirdetés

Ebben a kérdésben személyes tapasztalata is volt. Béjar elmondta, hogy saját tinédzser lánya kéretlen szexuális közeledéseket, férfi nemi szervekről készült képeket és nőgyűlölő sértéseket kapott az Instagramon. A lány később arról számolt be neki, hogy az esetek jelentése a platform beépített eszközeivel vagy nem vezetett eredményre, vagy bizonyos helyzetekben eleve nem volt megfelelően lehetséges. Ez ösztönözte Béjart arra, hogy ne csak a törölt tartalmakat vizsgálja, hanem magukat a felhasználói élményeket is mérje.

Innen jutott el a vallomás a Meta üzleti modelljéhez. Béjar szerint a végtelen görgetéshez hasonló funkciók nem pusztán kényelmi megoldások: közvetlen gazdasági értékük van, mert minél több tartalmat fogyaszt valaki, annál több hirdetést lehet megmutatni neki.

A felhasználókkal közvetlenül dolgozó csapatok teljesítményértékelésében és fizetésében elsősorban az számított, hányan használják az adott terméket és mennyi időt töltenek benne.

A vállalatnak tehát voltak kutatói, mérnökei, biztonsági szakemberei és rengeteg belső adata. Nem arról van szó, hogy ne tudtak volna a problémákról. Az információ eljutott a felső vezetéshez is, de ez nem mindig alakult át ugyanolyan erős termékfejlesztési prioritássá, mint a növekedés és a használat növelése és a profit kérdése. Erről kell most az államoknak bizonyítékokkal meggyőzniük az esküdtszéket.

„Ne kérdezd, ne beszélj róla”

A Meta szabályai szerint 13 év alatt nem lehet saját Facebook- vagy Instagram-fiókot használni. Béjar mégis azt vallotta, hogy kutatásai során több tízezer 13 év alatti gyereket talált az Instagramon, és szerinte a cégen belül közismert volt, hogy ilyen fiatal felhasználók is vannak a platformon. Az Instagram akkori hozzáállását az esküdtszék előtt úgy jellemezte, hogy a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elve érvényesült.

Béjar érvelése szerint ez azért különösen nehezen magyarázható, mert a Meta rendkívül fejlett infrastruktúrával képes például hamis profilok felismerésére. A 13 év alatti felhasználók azonosítására viszont állítása szerint nem látott hasonlóan világos vállalati célokat és mérőszámokat. A Meta ezzel szemben azt mondja, hogy eltávolítja azokat a fiókokat, amelyekről kiderül, hogy túl fiatal felhasználóhoz tartoznak, és ma már többféle technológiával próbálja az életkort ellenőrizni.

Egy biztonsági funkció attól még nem jó, hogy létezik

Béjar az Instagram Take a Break funkcióját is példaként hozta fel. Ez elvileg arra figyelmezteti a felhasználót, hogy ideje lenne megszakítani a használatot. Béjar szerint azonban egy biztonsági eszköz rosszul van megtervezve, ha előbb külön aktiválni kell, majd egyetlen mozdulattal figyelmen kívül lehet hagyni. Egy légzsákhoz hasonlította: annak sem lenne sok értelme, ha minden induláskor külön nekünk kellene bekapcsolni.

„Egy biztonsági eszköznek alapértelmezetten bekapcsolva kellene lennie” – mondta.

Ugyanerre a problémára világított rá az a független vizsgálat is, amelyről augusztus elején számoltunk be a Képernyőidőn. A kutatók az Instagram, a Snapchat, a TikTok és a YouTube összesen 86 fiataloknak szánt biztonsági funkcióját próbálták ki valódi használati helyzetekben. 51 megoldás nem teljesítette egyszerre azt a két alapfeltételt, hogy megfelelően működjön és egy gyerek számára reálisan hozzáférhető legyen. Kilencet egyáltalán nem sikerült működésbe hozni, 34 nem nyújtott megfelelő védelmet, nyolc pedig túl mélyen volt elrejtve a beállításokban.

Ez nem bizonyíték a mostani perben, és nem is ugyanaz a kutatás, amelyről Béjar az esküdtszék előtt beszélt. Arra viszont jó példa, miért kevés egy vállalat gyerekvédelmi munkáját pusztán a bejelentett funkciók számával mérni. A valódi kérdés az, hogy ezek a megoldások alapértelmezetten működnek-e, a gyerek ténylegesen megtalálja-e őket, és akkor is védenek-e, amikor nem tudja előre, milyen problémával fog találkozni.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Közben a Meta valóban sokat változtatott

Fontos része a történetnek, hogy a Meta ma már nem ugyanazokat a védelmi eszközöket kínálja, mint Béjar 2021-es távozásakor. A vállalat az elmúlt években bevezette a Teen Accounts rendszert, amelyben a tinédzserek fiókjai alapértelmezetten privátabbak, korlátozottabb, hogy ki léphet velük kapcsolatba, és szigorúbb a számukra ajánlható tartalom köre. A 16 év alattiak több ilyen védelmet csak szülői engedéllyel lazíthatnak. 2026-ban a rendszer tartalmi szabályait is tovább szigorították.

A cég az életkor felismerését is fejlesztette. A Meta májusban jelentette be, hogy több kontextuális jelből próbálja felismerni azokat, akik a valósnál idősebbnek adják meg magukat, és Európában is automatikusan Teen Account védelem alá helyezheti azokat a profilokat, amelyeket tinédzserhez tartozónak vél. A vállalat hangsúlyozza, hogy nem csak egyetlen technológiára támaszkodik: felhasználói jelentések, személyazonosító okmányok és külső életkor-becslési megoldások is részei lehetnek az ellenőrzésnek.

A Meta ezért alapvetően visszautasítja azt a képet, amelyet az államok és Béjar festenek róla ebben a perben. Saját összefoglalójában azt állítja, hogy a felperesek tetszőlegesen kiragadott részleteket használnak belső levelezésekből a vállalat szándékainak félrevezető bemutatására.

A cég szerint az elmúlt évtizedben több mint 30 milliárd dollárt fordított biztonsági és védelmi csapatokra, technológiákra, és több ezer ember dolgozik ilyen feladatokon.

A Meta azt is vitatja, hogy üzleti érdeke lenne veszélyes környezetet fenntartani: érvelése szerint ha a fiatalok zaklatást, kéretlen közeledést vagy felkavaró tartalmat tapasztalnak, elhagyhatják a szolgáltatást.

A vállalat a mentális egészséggel kapcsolatos vádaknál szintén óvatosságot kér. Álláspontja szerint a serdülők lelkiállapotát számos egymással összefüggő tényező befolyásolja, és a közösségi média használatából önmagában nem lehet egyszerű oksági kapcsolatot levezetni. Ez szakmailag fontos korlát: a jelenlegi pernek sem azt kell eldöntenie, hogy az Instagram „okozza-e” általában a fiatalok mentális problémáit, hanem konkrét vállalati gyakorlatokról, állításokról, adatkezelésről és terméktervezési döntésekről folyik a bizonyítás.

Hirdetés

Mit kell ebből szülőként átlátnunk?

A tárgyalás várhatóan legalább hat hétig tart, és Béjar csak az első tanú volt. Zuckerberg, Mosseri, más Meta-vezetők, valamint a gyerekek mentális egészségével és a problémás közösségimédia-használattal foglalkozó szakértők is az esküdtszék elé kerülhetnek. Béjar mostani vallomása tehát nem lezárta, hanem éppen megnyitotta a bizonyítást. A következő hetekben derülhet ki, hogy a belső dokumentumok és a további tanúk mennyiben támasztják alá azt a képet, amelyet ő festett a vállalatról.

Az biztos, nehéz lesz eldönteni, melyik kérdésben kinek van igaza, a valós problémákra milyen érdemi választ lehet adni. Az viszont jól érzékelhető, hogy jelenleg a gyerek online biztonsága két külön rétegből áll.

Az egyik az, amit mi is látunk: a privát profil, a szülői felügyelet, az időkorlát, a jelentés gombja vagy a Teen Account (vagyis a tinifiók). Ezek a technikai lehetőségeink.
A másik maga a szolgáltatás működése: mi kerül a gyerek elé, mi tartja ott, milyen visszajelzésekre épít a rendszer, mennyire könnyű idegeneknek kapcsolatba lépni vele, és mit tesz a platform azokkal a problémákkal, amelyeket a saját adatai alapján már ismer. Ez az algoritmus működése, amit befolyásolni jelenleg alig tudunk, csak beszélhetünk róla családon belül, és a médiaértést, a kritikai gondolkodást családi és oktatási szinten is prioritásként kell kezelnünk.

A legfontosabb védelem továbbra is az, ha tudjuk, mit használ a gyerek, beszélünk arról, mit tapasztal ott, és azt is természetessé tesszük számára, hogy akkor is szólhat, ha valami rossz érzést kelt benne. Még akkor is, ha az alkalmazás technikailag semmilyen szabályt nem sértett meg, az egyéni biztonság családi kérdés marad, teljesen minden, milyen kártérítéseket fizet ki a Meta ezekben a perekben, tudatosabb felhasználók nélkül nem fog változni semmi.