Egy 14 éves magyar fiú ügyében is felbukkant a 764 - mit tudunk a gyerekeket célzó erőszakos online hálózatról?

2026.09.30. 19:11 Horváth Péter

A 764 neve most már egy magyar ügyben is előkerült: egy 14 éves fiú vallomása szerint Discordon keresztül került kapcsolatba a közeggel. A háttérben egy nemzetközi, fiatalokat manipuláló és zsaroló online közösség áll.

Egy 14 éves magyar fiú ügyében is felbukkant a 764 - mit tudunk a gyerekeket célzó erőszakos online hálózatról?

Nincs most elég időd?

A 764 egy erőszakos online hálózat neve, amely fiatalokat keres meg közösségi oldalakon, játékokban és üzenetküldő platformokon, majd manipulációval és zsarolással próbálja egyre súlyosabb cselekményekre rávenni őket.
Magyarországon 2026 szeptemberében került elő a neve: egy 14 éves oroszlányi fiú állatkínzási ügyében a helyszínen „764” feliratot találtak, a fiú pedig azt mondta, Discordon keresztül csatlakozott a közösséghez.
A hálózat 2021-ben indult az Egyesült Államokban, alapítója akkor 15 éves volt. Később több, egymással kapcsolatban álló csoport nőtt ki körülötte, ezért a 764 ma már nem egyetlen, szorosan irányított szervezetet jelent.
A dokumentált esetekben az áldozatokat intim képekkel zsarolták, önkárosításra, állatok bántalmazására és más emberek elleni erőszakra is megpróbálták rávenni. Az elkövetők között is sok a nagyon fiatal szereplő.
Szülőként a legfontosabb, hogy tudjuk, kikkel beszélget a gyerek online, figyeljünk a hirtelen viselkedésváltozásokra, és legyen biztos abban, hogy baj esetén büntetés és megszégyenítés nélkül kérhet segítséget.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az interneten rengeteg olyan közösség működik, amelynek nincs hivatalos neve, vezetője, tagsági listája vagy akár saját weboldala sem. Néhány ember egy Discord-szerveren, Telegram-csatornán vagy más közösségi felületen talál egymásra, majd meghívásokkal újabb tagokat hoz be, kisebb zárt csoportokra szakad, később pedig más néven folytatja tovább. Ezek között vannak teljesen ártalmatlan közösségek, de kialakult egy olyan sötét online szubkultúra is, amelyben a sokkolás, a megalázás és az erőszak státuszt jelenthet. Ráadásul a cél gyakran pont a bizonytalan, könnyen befolyásolható fiatalok bevonzása.

Hirdetés

Ezekbe a közösségekbe általában nem úgy kerül be valaki, hogy rákeres egy „veszélyes csoportra” és belép. Egy beszélgetés indulhat egy játékban, közösségi oldalon vagy nyilvános Discord-szerveren, aztán átkerülhet egy kisebb, zártabb csatornába. Ott valaki barátként, szerelmi érdeklődőként vagy egyszerűen egy befogadó társaság tagjaként közeledhet a fiatalhoz. A bizalom megszerzése után jöhetnek az egyre durvább kérések, a személyes vagy intim tartalmak megszerzése, majd ezek felhasználása nyomásgyakorlásra és zsarolásra. A legsúlyosabb dokumentált esetekben az áldozatokat önkárosításra, állatok bántalmazására vagy más emberek elleni erőszakra is megpróbálták rávenni.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Discord: Olyan közösségi és kommunikációs platform, ahol a felhasználók úgynevezett szervereken belül külön szöveges, hang- és videócsatornákon beszélgethetnek. Eredetileg főleg videójátékos közösségek tették népszerűvé, ma már rengeteg más témában is használják. Egyes szerverek nyilvánosan elérhetők, mások csak meghívóval, és ezeken belül további zárt csatornák is létrehozhatók.

Szeptember 15-én bejelentés érkezett a rendőrséghez az Oroszlányhoz tartozó Haraszthegyről: egy elpusztult macskát találtak a területen. A rendőrök szerint az állatot láthatóan kegyetlen módon ölték meg, a tettes pedig a kést és egy papírlapot a tetthelyen hagyott, amelyen a „764” mellett más sötét, agresszív kifejezések is álltak. A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a nyomozók gyorsan azonosítottak egy 14 éves helyi fiút, aki a kihallgatásán beismerte a tettet. Különös szenvedést okozó állatkínzás bűntette miatt indult ellene eljárás.

A kihallgatás során a fiú azt is elmondta, hogy a Discordon csatlakozott egy 764 nevű online közösséghez, amelynek tagjai „bizarr tevékenységeket” űznek emberekkel és állatokkal. Tudomásunk szerint ez az első hazai ügy, amelyben a hálózat neve rendőrségi közleményben is felmerült, de ez a közlemény több fontos kérdésre nem ad választ. Nem tudni, hogy valaki utasította, zsarolta vagy online nézte-e a fiút, és azt sem, hogy van-e az ügynek külföldi szála.

Ez azért lényeges, mert a 764 körül az áldozat és az elkövető közti határ gyakran elmosódik.

Ahhoz, hogy ezt pontosabban értsük, fontos, hogy lássuk, hogyan működik a rendszer, milyen kegyetlen és embertelen módszereket rejt.

Egy texasi irányítószám, amelyből sötét hálózat lett

A 764 története 2021 januárjában indult a texasi Stephenville-ben. Az alapítója, Bradley Cadenhead ekkor mindössze 15 éves volt. A fiú korábban maga is olyan online közösségekbe került, ahol erőszakos felvételeket osztottak meg, majd létrehozta saját Discord-szerverét. A névnek nincs különösebb titkos jelentése: Stephenville irányítószámai 76401-gyel és 76402-vel kezdődnek, innen vette a három számjegyet.

A kezdetben néhány emberből álló közösség gyorsan vált egyre aljasabbá.

Cadenhead és más tagok gyerekeket kerestek meg az interneten, intim képeket szereztek tőlük, majd ezekkel zsarolták őket.

Egyes áldozatoknak azt kellett bizonyítaniuk, hogy engedelmeskednek: saját testükbe kellett vágniuk neveket vagy számokat, állatokat kellett bántaniuk, illetve további szexuális vagy erőszakos felvételeket kellett készíteniük. A megszerzett anyagokat aztán újabb fenyegetésekhez használták fel. Cadenhead számítógépén a rendőrök később olyan képeket is találtak, amelyeken gyerekek a 764-re vagy magára a névadóra utaló szöveget vágtak a bőrükbe.

Hirdetés

Cadenheadet 2021 augusztusában fogták el, miután a hatóságokhoz sorozatos bejelentések érkeztek gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakról. 2023-ban Texasban 80 év szabadságvesztésre ítélték. A 764 azonban nem tűnt el vele együtt: mások továbbvitték a módszereit, új csoportok és új elnevezések jelentek meg, miközben a korábbi szereplők egy része más közösségekbe vándorolt tovább. Az FBI ma már arra is figyelmeztet, hogy a „764” kifejezést sokszor gyűjtőnévként használják az eredeti csoportból kinőtt vagy ahhoz hasonló erőszakos online hálózatokra.

A cél, hogy egyre nehezebb legyen kiszállni

A módszer ereje éppen abban van, hogy az első lépésnek nem kell különösebben ijesztőnek lennie. A tagok közösségi oldalakon, játékokban és üzenetküldő alkalmazásokban kereshetnek olyan fiatalokat, akik magányosak, bizonytalanok vagy egyszerűen nyitottak egy új online kapcsolatra. Barátságot, romantikus kapcsolatot vagy egy befogadó közösséget kínálnak, és közben személyes információkat, fotókat vagy intim tartalmakat próbálnak megszerezni.

Az FBI szerint az ilyen hálózatok áldozatai között gyakran 10-17 éves gyerekek vannak.

A következő lépés már a kontroll megszerzése. Ha van olyan kép, videó vagy személyes adat, amelynek nyilvánosságra kerülésétől a gyerek fél, megjelenhet a fenyegetés: elküldik a családjának, az iskolatársainak vagy közzéteszik az interneten, ha nem teljesíti a következő kérést. A követelések pedig fokozatosan durvulhatnak. Az FBI által dokumentált esetekben gyerekeket kényszerítettek újabb szexuális tartalmak készítésére, önkárosításra, állatok bántalmazására, testvéreik szexuális kizsákmányolására és más emberek elleni erőszakra is. Egyes elkövetők az önkárosítást vagy más erőszakos cselekményeket élő videókapcsolatban nézték végig.

Az FBI erre a módszerre a sadistic online exploitation, vagyis szadista online kizsákmányolás kifejezést használja. Nem egyetlen konkrét bűncselekményről van szó: a szexuális zsarolás, a pszichológiai manipuláció, az erőszak és az online közösségen belüli státuszkeresés ugyanabban a folyamatban jelenhet meg. Az elkövetők motivációja sem mindig azonos. Lehet mögötte szexuális indíték, hatalomvágy, társas státusz, valahová tartozás iránti igény vagy egyszerűen az a vágy, hogy minél nagyobb félelmet és káoszt okozzanak.

A 764 történetének egyik legnehezebben értelmezhető része, hogy az elkövetői oldalon is sok a nagyon fiatal szereplő. Maga az alapító is gyerek volt, és azóta több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben tizenévesek vettek részt más fiatalok manipulálásában. A Washington Post például feltárt egy esetet, amelyben egy 15 éves lány egy öngyilkossági gondolatokkal küzdő fiatalembert próbált rávenni arra, hogy élő adásban vessen véget az életének. A lány később arról beszélt, hogy a közösségen belül verseny alakult ki abban, ki képes súlyosabb dolgot elérni másoknál.

Ez segít megérteni azt is, miért nem feltétlenül választható szét egyszerűen „ragadozókra” és „áldozatokra” ez a világ. Valaki bekerülhet kiszolgáltatott fiatalként, maga is manipuláció és bántalmazás célpontjává válhat, később pedig mások bevonásával vagy bántalmazásával próbálhat helyet és rangot szerezni ugyanabban a közösségben. A 764 és a hozzá hasonló hálózatok éppen ezért nemcsak gyermekek online szexuális kizsákmányolásával foglalkozó nyomozásokban jelennek meg: az elmúlt években a szélsőséges erőszak és a terrorizmus elleni szervek látókörébe is bekerültek.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Nem csak amerikai ügy

Könnyű lenne távoli, amerikai jelenségnek tekinteni a 764-et, de sajnos az ilyen trendek nem állnak meg országhatároknál, az európai hatóságok is már évek óta foglalkoznak a jelenséggel. Bartjan Wegter, az Európai Unió terrorelhárítási koordinátora szeptemberben az AP hírügynökségnek arról beszélt, hogy a jellemzően fiatalok által fiataloknak szervezett online hálózatok az utóbbi két-három évben erősödtek meg, és egyre gyakrabban csapnak át valódi erőszakba.

Az EU-ban tavaly terrorgyanú miatt őrizetbe vettek nagyjából harmada 18 év alatti volt, igaz, ez az arány minden terrorizmustípusra vonatkozik, nem csak a nihilista erőszakra.

2026 júniusában és júliusában magyar nyomozók is részt vettek az Europol akciónapjain, ahol kilenc ország szakemberei nagyjából 4340 webcímet jelentettek a platformoknak önkárosítást, állatkínzást, gyermekek szexuális bántalmazását és erőszakos támadásokat ábrázoló tartalmak miatt. Az akció egy 2025 januárjában indult nemzetközi nyomozás része, amely 28 ország részvételével eddig 30 letartóztatáshoz és 62 áldozat azonosításához vezetett.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Europol: Az Európai Unió bűnüldözési együttműködési ügynöksége, székhelye Hága. Nem nyomoz önállóan és nem tartóztat le senkit, hanem a tagállami rendőrségek közös akcióit koordinálja, elemzésekkel és információcserével segíti őket. Az online szélsőséges tartalmak felkutatásával külön egysége, az EU Internet Referral Unit foglalkozik.

Az Europol figyelmeztetése szerint a hálózat tartalmai tele vannak kódolt nyelvvel és emojikkal, amelyeket a felnőttek nehezen fejtenek meg, és a csoportok saját „kézikönyveket” is készítenek a behálózásról és a zsarolásról. Ez az egyik oka annak, hogy a szakértők nem a szókészlet megfejtését, hanem a gyerek viselkedésének figyelését ajánlják a szülőknek.

A régióban is történtek már súlyos esetek.

2022 áprilisában az erdélyi Medgyesen egy Németországból a közeli Erzsébetvárosba, nevelőcsaládhoz helyezett 17 éves fiú az utcán megölt egy 74 éves nőt, és a támadást élőben közvetítette egy külföldi szélsőséges csoportnak, amelyhez csatlakozni akart.
Az alapító letartóztatása után egy ideig egy temesvári fiatal irányította a csoportot, akit 2023-ban gyermekpornográf felvételek készítése miatt három év börtönre ítéltek.
Németországban 2025-ben egy 20 éves, a 764 egyik vezetőjének tartott férfi ellen 123 vádpontban indult eljárás, köztük gyilkosság és gyermekek szexuális bántalmazása miatt.
Svédországban 2024-ben egy 14 éves fiú késelt meg egy idős nőt Stockholmban, a nyomozás szerint a 764-hez köthető közösségekben volt aktív.

Az oroszlányi eset ebbe a mintázatba illeszkedik, de egyelőre a nyilvános információk alapján semmi nem utal arra, hogy Magyarországon szervezett 764-es csoport működne.

Hol és hogyan találja meg a 764 a gyerekeket?

Sajnos pontosan ott, ahol gondolnánk. Olyan online helyeken indul a kapcsolat, ahol egyébként gyerekek milliói beszélgetnek, játszanak vagy ismerkednek.

A PERIL 104 nyilvánosan dokumentált, 764-hez kapcsolt esetet vizsgált 19 országban.

Ezekben 61 esetnél jelent meg a Discord,
40-nél a Telegram,
14-nél a Snapchat,
13-nál az Instagram,
12-nél a Roblox és
5 esetben a TikTok.

🧠 Miről is van szó pontosan?

PERIL: A washingtoni American University kutatólaborja, teljes nevén Polarization & Extremism Research & Innovation Lab. A kutatócsoport a radikalizációt, a szélsőséges online közösségeket és az erőszakhoz vezető folyamatokat vizsgálja, külön figyelemmel arra, hogyan kerülhetnek fiatalok ilyen közegekbe. 2026-ban külön nyilvános adatbázist is indítottak a nihilista erőszakos szélsőségesség eseteinek követésére, ebben a 764-hez és a hozzá hasonló hálózatokhoz kapcsolódó ügyeket is dokumentálják.

Ez nem platformveszélyességi rangsor. A számok kizárólag azt mutatják, hogy a vizsgált bűnügyek dokumentumaiban mely szolgáltatások kerültek elő. A kutatás egyik fontos megállapítása éppen az, hogy a szereplők több platform között mozgatják az áldozatokat, folyamatos manipulációval, újra és újra megújuló módszerekkel.

Kegyetlenség ideológia nélkül

A 764 szimbólumai alapján a hálózat sátánista vagy neonáci szektának tűnhet. A londoni székhelyű ISD elemzői, Steven Rai és Cody Zoschak szerint azonban a csoportban a valódi ideológiai vita ritka, a tagok az erőszakot a szórakozás torz formájának tekintik, nem politikai eszköznek. A jelképek inkább díszletek: sokkolnak, és rangot jeleznek a csoporton belül.

🧠 Miről is van szó pontosan?

ISD: Az Institute for Strategic Dialogue független, londoni székhelyű kutatóintézet, amely a szélsőségesség, a dezinformáció és az online gyűlöletkeltés terjedését vizsgálja. Elemzéseire kormányok, platformok és a nemzetközi sajtó is rendszeresen hivatkoznak.

Hasonlóan látja Temitope Oriola, az Albertai Egyetem kriminológusa: szerinte ezekben a hálózatokban az erőszak nem eszköz valamilyen cél eléréséhez, hanem önmagában a cél. Bartjan Wegter uniós koordinátor is a státuszt emeli ki: a fiatalok az erőszakkal akarnak kitűnni az online közösségükben.

Hirdetés

És mekkora valójában a jelenség?

Erre ma senki nem tud pontos választ adni. Az Europol nem vezet statisztikát a nihilista erőszakról, mert a definíciók országonként eltérnek, és az esetek egy része bűntényként, nem terrorizmusként kerül a statisztikákba (ami egyébként szintén nem fedi teljes egészében ezt a kategóriát). Az FBI növekvő számai a nyomozók aktívabb munkáját is mérik. Annyi biztos, hogy egy átlagos gyerek kockázatára nincs megbízható becslés, a kár viszont, ha bekövetkezik, nagyon súlyos.

Talán sokan emlékeznek még a Kék Bálna- és a Momo-„kihívásra”, amelyek egykor a mostanihoz hasonló félelmet keltettek a szülőkben. A Kék Bálna 2016-ban Oroszországból indult: egy orosz lap azt írta, hogy közösségimédia-csoportokban névtelen „kurátorok” ötven napon át egyre veszélyesebb feladatokat adnak a kamaszoknak, és ez több mint száz gyerek halálához vezetett. A szám erős túlzás volt. Jevgenyij Berg, a független orosz Meduza újságírója kiderítette, hogy egy gyászoló apa saját gyűjtéséből származott, aki a sajtóban megjelent gyermeköngyilkosságokat kötötte ezekhez a csoportokhoz, a későbbi vizsgálatok pedig egyetlen halálesetet sem tudtak bizonyíthatóan a játékhoz kötni.

A Momo 2018 és 2019 fordulóján terjedt el: egy kidülledt szemű, madártestű figura képével azt állították, hogy a WhatsAppon vagy gyerekvideókba vágva önkárosításra veszi rá a kicsiket. A kép valójában egy japán cég szobráról készült, a brit gyermekvédelmi szervezetek egyetlen igazolt esetről sem tudtak, az NSPCC nevű gyermekvédő szervezetet több újságíró hívta a témában, mint aggódó szülő.

A 764 sajnos nem városi legenda, hanem több országban bírósági ítéletekkel igazolt, valódi áldozatokkal járó erőszakos szervezet nihilista terrorja. A két korábbi történet tanulsága mégis érvényes. A brit Samaritans lelki segélyszolgálat a Momo idején arra figyelmeztetett, hogy az aránytalan médiafigyelem maga is növeli a sérülékeny fiatalokat érő kockázatot, mert olyanokhoz is eljuttatja a félelmetes tartalmat, akik addig nem hallottak róla, ami szintén gerjesztheti a folyamatot. Könnyen lehet, hogy egy bűncselekménynél így akkor is a hálózatra fogják majd a tettet, amikor az nem volt része az egésznek.

Mit tehetünk szülőként?

Az FBI és a gyermekek online kizsákmányolásával foglalkozó NCMEC ajánlásai egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy sok múlik azon is, mennyit tudunk a gyerek online életéről, felismerjük-e a megváltozott viselkedést, és mer-e hozzánk fordulni akkor is, amikor már megtörtént valami, amit szégyell. Ehhez hatékony alap lehet az alábbi pár tipp:

Nem elég tudni, hogy a gyerek Discordot, Robloxot vagy valamelyik közösségi oldalt használja. Érdemes időnként arról is beszélgetni, kikkel játszik és beszélget, vannak-e kizárólag az internetről ismert barátai, és előfordult-e, hogy valaki egy másik, zártabb alkalmazásba próbálta átvinni a beszélgetést.
Legyen egyértelmű, hogy baj esetén is lehet segítséget kérni. Az ilyen hálózatok egyik legerősebb eszköze a szégyen: az áldozat attól félhet, hogy mit szólnak majd a szülei ahhoz a képhez, üzenethez vagy cselekedethez, amelybe már belement. A megszégyenítés és a büntetéstől való félelem megnehezítheti, hogy a gyerek időben segítséget kérjen.
Figyeljünk a változásokra, különösen akkor, ha több jel egyszerre jelenik meg. Az FBI a lehetséges figyelmeztető jelek között említi a hirtelen visszahúzódást, ingerlékenységet, alvási vagy étkezési szokások megváltozását, egy új online ismerőst, akitől a gyerek egyszerre tűnik lelkesnek és fél, vagy ha megmagyarázhatatlan ajándékokat vagy játékbeli fizetőeszközöket kap (ezzel is szoktál behúzni őket). Súlyosabb jel lehet a vágások, égések vagy más sérülések megjelenése, az önkárosítás, az öngyilkosságról szóló beszéd, illetve az állatokkal szembeni kegyetlenség. Ezekből egyetlen jel sem bizonyítja önmagában, hogy a háttérben ilyen hálózat áll, együtt viszont indokolhatják, hogy közelebbről rákérdezzünk, mi történik.
A személyes adatokkal is lehet zsarolni. Érdemes együtt átnézni, mi látható nyilvánosan a gyerek profilján: teljes név, iskola, sportegyesület, lakóhely, rendszeresen látogatott helyek vagy családtagok. Az ilyen információk megkönnyíthetik az áldozat azonosítását és megfélemlítését. A privát profil, a szűkebb ismerősi kör és az ismeretlenektől érkező kapcsolatfelvételek óvatos kezelése ezért valódi védelmet jelenthet.
Ha már zsarolás történik, ne teljesítsük automatikusan a követeléseket. A NCMEC tapasztalatai szerint a pénzfizetés vagy az újabb képek, videók elküldése ritkán állítja meg a zsarolást. Az elkövető profilját érdemes jelenteni a platformon, majd blokkolni, az üzeneteket és a profilt viszont nem célszerű törölni, mert később bizonyítékként szükség lehet rájuk. A felhasználóneveket, profilhivatkozásokat, üzeneteket és időpontokat érdemes megőrizni.
Intim kép esetén ne kezdjük el továbbküldözni a felvételt „bizonyítékként”. A NCMEC ingyenes, magyarul is elérhető Take It Down szolgáltatása a 18 éves kor előtt készült intim képekből úgy hoz létre digitális ujjlenyomatot, hogy maga a felvétel nem hagyja el az eszközt. A szolgáltatás kifejezetten kéri, hogy a használatához senki ne töltsön le és ne küldjön tovább ilyen képet egy másik készülékre.
Súlyos fenyegetésnél vonjunk be segítséget. Magyarországon jogsértő vagy gyerekekre káros online tartalom az NMHH Internet Hotline-nak is bejelenthető, akár névtelenül. A szolgálat online zaklatással, gyermekek online szexuális bántalmazásával és erőszakos, illegális cselekményre felhívó tartalmakkal is foglalkozik, és bűncselekmény gyanúja esetén továbbíthatja az ügyet a nyomozó hatóságnak.
Közvetlen veszélyhelyzetben a 112 hívható, a gyerekek és fiatalok pedig a Kék Vonal 116 111-es számán éjjel-nappal kérhetnek segítséget.