A mesterséges intelligencia éppen teljesen átalakítja az oktatást, szülőként erre már most fel kell készülni

2025.09.16. 09:14 Képernyőidő

Jenny Anderson és Rebecca Winthrop, The Disengaged Teen című könyv szerzői egy véleménycikkben hívják fel a figyelmet: a modern szülőnek most azonnal kell változnia.

Nincs most elég időd?

Az iskolákban világszerte megjelentek a mesterséges intelligencia eszközei.
A kutatások szerint ezek megkerülhetik a tanulás folyamatát, így a kritikus gondolkodás nem fejlődik.
A szülők szerepe kulcsfontosságú, mert a gyerekek sokszor titokban használják az MI-t.
Családi beszélgetésekkel és irányított használattal lehet elérni, hogy az eszköz valóban támogassa, ne helyettesítse a fejlődést.

A The New York Times nagyon érdekes cikket közölt a The Disengaged Teen című nevelési könyv szerzőitől. Az elmúlt öt évben Jenny Anderson díjnyertes újságíró és Rebecca Winthrop, a Brookings Intézet globális oktatási szakértője azt vizsgálták, miért veszíti el olyan sok gyerek a tanulás iránti szeretetét a serdülőkorban.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Bár az általuk vizsgált oktatási és kultúrális közeg más, és hazánkban a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségei az oktatásban nem szabályozott, a gondolkodásmódról érdemes beszélni, hiszen a következő pár évben az egész társadalmunk (és remélhetőleg az oktatásunk) is jelentős változáson fog átesni, ha tetszik, ha nem. Ezért gondoltuk, hogy ezt a cikket érdemes elolvasnod.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Olyan számítógépes rendszerek és algoritmusok összessége, amelyek képesek az emberi gondolkodás bizonyos folyamatait utánozni, például tanulni, szöveget alkotni, képeket elemezni vagy problémát megoldani. Az oktatásban az MI eszközei személyre szabott tanulási útvonalakat kínálhatnak, hiányosságokat tárhatnak fel, de veszélyt is hordoznak, ha a diákok a saját gondolkodásuk helyett támaszkodnak rájuk.

A tanévkezdés árnyékában

2025 szeptemberében az amerikai iskolákban a tankönyvek mellett már a mesterséges intelligencia is belép a tanulás mindennapjaiba. A Google júniusban 30 új oktatási funkciót adott a Gemini platformhoz, júliusban pedig az OpenAI is bemutatta a ChatGPT diákoknak szánt tanulási módját.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Google: Az egyik legnagyobb technológiai vállalat, amely keresőmotorjáról vált ismertté, de mára széles körű digitális szolgáltatásokat és mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket kínál, köztük a Gemini platformot is.
Gemini: A Google mesterséges intelligencia platformja, amely többek között oktatási eszközöket, tartalomgeneráló megoldásokat és kutatási alkalmazásokat foglal magában, célja a személyre szabott és interaktív felhasználói élmény.
OpenAI: Egy amerikai kutatócég, amely a mesterséges intelligencia fejlesztésére specializálódott, legismertebb terméke a ChatGPT. Az OpenAI célja, hogy az MI fejlesztése biztonságos és hozzáférhető legyen a széles közönség számára.
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett nyelvi modell, amely képes emberihez hasonló szövegeket generálni, kérdésekre válaszolni és feladatokat segíteni. Az oktatásban külön tanulási módot is kínál, amely támogatja a diákokat az önálló gondolkodásban.

A The Disengaged Teen című könyv szerzői szerint mindez a szülőket terheli meg leginkább. Ők az elsők, akiknek meg kell tanulniuk eligazodni egy olyan technológiában, amely egyszerre képes segíteni és akadályozni a gyerekek fejlődését.

A szakértők megjegyzik: általában mindenki profi a kognitív offloading gyakorlatában. Miért használnánk térképet, ha a GPS is tud navigálni? A diákok hasonlóan viselkednek, ha ott van előttük egy eszköz, mint a ChatGPT vagy a Gemini, amely „gondolkodik helyettük”.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Kognitív offloading (kognitív kiszervezés): Az a folyamat, amikor fizikai cselekvéseket vagy külső eszközöket használunk a feladat mentális feldolgozásának megkönnyítésére. Célja a kognitív terhelés csökkentése és a memória korlátainak áthidalása. Ide tartozik például, ha információt leírunk, telefont vagy számítógépet használunk tárolásra, vagy ha egy másodlagos feldolgozási eszközt vonunk be a feladat elvégzéséhez.

Nem nekem tanulsz, magadnak se tanulsz

Csakhogy a tanulásban éppen a gondolkodás és a küzdelem folyamata az, ami fejleszti a kritikus gondolkodási képességeket. Az agy, akárcsak a test, akkor fejlődik, ha használják. Ez különösen fontos a diákoknál, akiknek az agya még fejlődésben van.

Néhány MI-eszközt kifejezetten oktatási célokra terveztek, és képesek lehetnek támogatni a kíváncsiságot, pótolni a tudáshiányokat, vagy segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. A Khan Academy Khanmigo nevű tanító-robotja például ellenőrzött oktatási tartalmakat használ, hogy edzőként támogassa a diákokat az új anyag elsajátításában, anélkül, hogy rögtön kész válaszokat adna. Az OpenAI szerint a ChatGPT tanulási módja hasonló elven működik.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Khanmigo: A Khan Academy mesterséges intelligencián alapuló tanulási segédprogramja, amelyet a GPT-4 modellre építettek. Célja, hogy kérdésekkel és útmutatással támogassa a diákokat az anyag megértésében, ne adjon azonnali kész válaszokat, így segítve az önálló gondolkodást. Tanároknak is kínál eszközöket, például óratervezési vagy feladatkészítési támogatást.

Ezek az eszközök azonban ott válnak károssá, amikor elkezdenek gondolkodni a gyerekek helyett – és sok fiatal épp így használja az MI-t. Amikor a diákok beadandó esszékérdéseiket vagy feladataikat egyszerűen beírják a ChatGPT-be, és az tökéletes munkát ad ki, megkerülik a tanulás folyamatát.

„Ha egy gyermek biciklijének segédkerekei nemcsak megtartják, hanem helyette pedáloznak és kormányoznak is, a gyerek valószínűleg soha nem tanul meg biciklizni. Ugyanez történik akkor, amikor a diákok a Geminihez vagy a DeepSeekhez fordulnak, hogy elvégezzék helyettük a házi feladatot” - írják a szerzők.

Tudományosan bizonyított, hogy az MI elbutít

Ezt támasztják alá a Massachusetts Institute of Technology (M.I.T.) kutatóinak eredményei is, akik azt vizsgálták, hogyan hat az MI az íráskészségre. Egyetemi hallgatókat (18–39 éves korosztály) három csoportra osztottak:

az egyik ChatGPT-vel írt az elejétől,
a második önállóan, de Google-keresést használhatott,
a harmadik pedig semmilyen eszközt nem vehetett igénybe.

Azok, akik a kezdetektől ChatGPT-t használtak, mutatták a leggyengébb írásminőséget és motivációt; ráadásul az agyműködésükben is kisebb aktivitást mértek a tanulással összefüggő területeken. Nehezebben tudták javítani a szövegüket, mert az valójában soha nem volt az övék. Azok a hallgatók teljesítettek a legjobban, akik önállóan dolgoztak.

A tanulmány rávilágított: még a képzett, felnőtt hallgatók is mérhetően rosszabb teljesítményt nyújtanak az MI korlátlan használatával, akkor gondolj bele, mit jelent ez egy fejlődő agy számára.

Tanulni nem jó, de szükséges

Persze mind tudjuk (emlékezzünk csak vissza saját gyerekkorunkra), hogy a tanulás nyűg. A tanárok nem azért taníttatják meg a diákokkal az esszéírást, hogy nagy művészi alkotások szülessenek. Hanem mert fontos, hogy a gyerekek megtanulják rendszerezni gondolataikat, értékelni a bizonyítékokat, meséljenek, jobb esetben érveljenek.

Ha a mesterséges intelligencia rövidre zárja ezt a folyamatot, a kritikai gondolkodás képessége nem fejlődik ki.

Vagyis ha valaki más végzi el helyetted a munkát, akkor te nem tanulsz. Egy még lektorálás alatt álló kutatás szerint a digitális eszközök túlhasználata magyarázhatja a tanulói IQ-szintek közelmúltbeli csökkenését is.

Ez pedig probléma, a felelősségünk közös benne. Minden nagy gondolkodó figyelmeztet arra, hogy a mesterséges intelligencia több fronton is gyengíti az embert a világban, gondoljunk csak Harari, vagy éppen Geoffrey Hinton intelmeire. Az egyetlen kapaszkodó a gyermekünk számára a tanulás (nem a magolás, és a lexikális tudás, hanem a kritikai gondolkodás és a soft skillek fejlesztése), ha tényező akar maradni a jövő társadalmában.

Az iskolák még bizonytalanok

Ahogy nálunk sem tudnak még mit kezdeni a mesterséges intelligencia kérdésével, Amerikában is vegyes az összkép. Az iskolák igyekeznek kitalálni, hogyan kezeljék a tanítást és tanulást az új MI-környezetben. Egyesek korlátozzák vagy tiltják a használatot, mások pedig elkezdték beépíteni az órákba. Összességében a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka jelezte, hogy iskolájában hivatalos MI-szabályzat működik, egy júniusi felmérés szerint.

Ez persze nem jelent sokat. A Snapchat például arról számolt be, hogy több mint 150 millió ember használta már a My AI eszközt, amely képes esszét írni és matematikai feladatokat megoldani. Sok iskola letiltotta a ChatGPT-t, de azt már nem nézi, hogy a diákok a telefonjukon használják a Snapchat AI-t például az Instagramon.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Snapchat: Egy 2011-ben indult közösségi és üzenetküldő alkalmazás, amelyben a felhasználók rövid ideig látható képeket és videókat küldhetnek egymásnak. A platform az „eltűnő üzenetek” koncepciójára épült, így a pillanat megosztására helyezi a hangsúlyt, nem a tartós nyomhagyásra.
Snapchat My AI: A Snapchatbe integrált mesterséges intelligencia chatbot, amely az OpenAI GPT-technológiájára épül. Kérdésekre válaszol, tippeket ad tanuláshoz, utazáshoz vagy mindennapi helyzetekhez, és akár esszék, matematikai feladatok megoldásában is segíthet.

Miért fontos ez szülőként?

A Brookings adatai szerint a középiskolás diákok szüleinek csupán 22–26 százaléka gondolja, hogy gyermekei MI-t használnak tanulásra. Más kutatások szerint a valós arány inkább 70 százalék körül mozog. A gyerekek gyakran nem is beszélnek erről a felnőtteknek, mert félelmet és ítélkezést érzékelnek a téma kapcsán (ahogy a videójátékoknál is rendre ez a helyzet).

Ez a tudatossági szakadék komoly veszélyeket hordoz: a családok befolyása a tanulásra legalább olyan erős, mint a tanároké vagy a kortársaké. Ha a szülők nem látják, mi történik, akkor a gyerekek támogatás nélkül maradnak.

Szülőként nem elég a tiltás. A gyerekek megtalálják az utat a technológiához – Snapchat, Instagram, más alkalmazásokkal, amikről még nem is hallottál. A kulcs a közös beszélgetés, a kíváncsiság támogatása, a tudatos és irányított használat. A szakértők szerint a családok aktív bevonása nélkül nem alakulhat ki egészséges tanulási kultúra.

Persze az is világos (a cikk szerzői szerint is), hogy a szülők nem tudnak egyedül „elkötelezett tanulókat” nevelni. Amikor az MI-műveltségi programokat kidolgozzák – amelyeket oktatási szakértőknek kellene felügyelniük –, az iskoláknak a szülőket is célba kellene venniük a diákok mellett. Vannak már ilyen anyagok, például az AILit keretrendszer Amerikában, amely segít a pedagógusoknak abban, hogy megtanítsák a diákokat a mesterséges intelligencia tudatos használatára, és elkerüljék annak buktatóit. Ez ma már az oktatási szakpolitika kiemelt feladata kell, hogy legyen.

A szerzők így fogalmaznak: „Ha nem segítünk gyermekeinknek abban, hogy bölcsen használják a mesterséges intelligenciát – hogy az ötleteket fejlesszék, készségeket szerezzenek, és új tudást építsenek vele –, akkor a tanulási veszteség egy teljesen új szintjét kockáztatjuk: egy engedelmes és motiválatlan nemzedéket, amely nem fejlesztette ki azokat az „izmokat”, amelyek a termékeny küzdelemhez, a gondolkodáshoz, a munkához és a közösséghez való hozzájáruláshoz szükségesek. Ez épp az ellenkezője annak a kreativitásnak és problémamegoldó képességnek, amelyre az új mesterséges intelligencia-korszak lehetőségeinek és buktatóinak kezeléséhez szükség van.”

Mit tehetünk szülőként?

Összegezve, a riport tanulsága szerint tehát három lépés elkerülhetetlen:

Iskolai és szülői együttműködés: AI-műveltség programok, amelyekbe a családokat is bevonják. Ezt próbáljuk meg szülői értekezleten, munkaközösségben is sulykolni, muszáj, hogy párbeszéd induljon erről.
Szabályozás: életkorhoz kötött belépés, valós szülői beleegyezés, az olyan könnyen kijátszható korhatár-ellenőrzések helyett, amelyek ma jellemzők. Szükség van szülői felügyeletre az MI-nél, az OpenAI éppen most vezeti be, miután a ChatGPT segített egy amerikai kamasznak öngyilkosságot elkövetni.
Közös beszélgetés: a gyerekek ne titokban használják a mesterséges intelligenciát, hanem partnerként osszák meg élményeiket, kérdéseiket.

Ha a technológia az emberi kreativitást és a problémamegoldást erősíti, valódi társ lehet a tanulásban. Ha azonban a diákokat gondolkodás nélkül kiszolgálja, akkor valóban fennáll a veszély: egy olyan generáció nő fel, amely nem tanulja meg az erőfeszítés értékét. Nem lenne jó ezt megvárni.