A legtöbb szülő ma már tudja, hogy a TikTok adatot gyűjt a felhasználóiról. A kevésbé ismert tény az, hogy a platform akkor is információkhoz juthat rólunk, ha soha nem töltöttük le az alkalmazást.

A BBC technológiai újságírója, Thomas Germain részletesen bemutatta, hogyan működik ez a rendszer, és miért váltott ki új adatvédelmi aggályokat az Egyesült Államokban.
A kérdés nem pusztán technikai. Az online hirdetési ökoszisztéma ma már szinte láthatatlan hálóként szövi át a mindennapi internetezést, erről pedig fontos tudni és beszélni is családon belül. Elmondjuk, miért.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Bár a pixel szót leggyakrabban a képpontokra használjuk, vannak az úgynevezett követő pixelek, ezek olyan apró kódrészletek, amelyeket a weboldalak beágyazhatnak, hogy információkat küldjenek a látogatókról hirdetési cégeknek.
A Google és a Meta (a Facebook és az Instagram anyacége) évek óta használ hasonló technológiát. Amikor valaki ellátogat egy olyan oldalra, amely követésre szánt pixelt tartalmaz, az
IP-cím (Internet Protocol address): Az internetre csatlakozó eszközök egyedi azonosítója, amely alapján a hálózat „tudja”, hová kell küldeni az adatokat. Olyan, mint egy digitális lakcím: megmutatja, melyik szolgáltatóhoz és nagyjából mely földrajzi területhez tartozik a kapcsolat. Az IP-cím önmagában nem feltétlenül azonosít be név szerint, de más adatokkal együtt alkalmas lehet a felhasználó beazonosítására vagy profilozására.
Mindez segít mérni a hirdetések hatékonyságát és célzott reklámokat megjeleníteni. A különbség most az, hogy a szakértők szerint a TikTok frissített rendszere az eddigieknél agresszívebb adatgyűjtésre képes.
A DuckDuckGo adatvédelmi cég adatai szerint
A BBC által felkért Disconnect kiberbiztonsági cég elemzése szerint a frissített TikTok nyomkövető pixelje bizonyos esetekben olyan adatokat is automatikusan rögzíthet, amelyeket egy weboldal eredetileg más hirdetési rendszereknek küldött volna. A szakértők ezt szokatlanul tolakodó működésnek nevezték, mi kevésbé brit módon elegáns jelzőket aggatnánk rá, mivel konkrétan engedély nélküli kémkedésről van szó.
A riport konkrét példákat is bemutatott. Egy daganatos betegeket támogató oldalon egy űrlap kitöltésekor az oldal a pixel segítségével továbbította az e-mail-címet és a megadott egészségügyi információt a TikTok felé. Hasonló történt termékenységi vizsgálatokat bemutató oldalon, illetve akkor is, amikor mentálhigiénés krízishelyzetben segítséget keresett az újságíró.
A TikTok álláspontja szerint az ilyen adatküldésért az adott weboldalak felelősek. A vállalat hangsúlyozza, hogy tiltja az érzékeny egészségügyi adatok megosztását, és adatvédelmi beállításokat biztosít a felhasználóknak. A kritikusok szerint azonban a rendszer mérete és automatizmusa miatt a probléma túlmutat az egyedi eseteken.
A szakértők szerint a TikTok most ugyanazt az utat járja, amelyet korábban a Google és a Meta: kezdetben korlátozott adatgyűjtés, majd fokozatos terjeszkedés, egyre átfogóbb rálátással a felhasználók életére.
Január 22-én, a TikTok amerikai tulajdonosváltását követően új adatkezelési feltételek léptek életbe. A platform kibővítette saját hirdetési hálózatát, amely lehetővé teszi, hogy a TikTok ne csak az alkalmazáson belül, hanem külső weboldalakon is célzott reklámokat jelenítsen meg.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki lát egy hirdetést a TikTokon, majd később egy másik oldalon vásárol, a rendszer képes lehet összekapcsolni a két eseményt. A szakértők szerint ez a hirdetők számára vonzóbbá teszi a platformot, ami tovább növeli a nyomkövető eszközök elterjedtségét.
A célzott reklám önmagában nem illegális, és sok felhasználó számára kényelmesebb élményt jelent. A kérdés az, milyen részletességű profilok épülnek közben.
A szakértők szerint az ilyen adatbázisok felhasználhatók
Minél részletesebb a digitális lenyomatunk, annál pontosabban lehet ránk szabni az üzeneteket.
A BBC által megszólaltatott szakértők több gyakorlati lépést is javasolnak:
Fontos azonban tudni, hogy a pixel csak az egyik adatgyűjtési módszer. Létezik szerveroldali adatmegosztás is, amely a felhasználó számára láthatatlan.
A digitális reklámrendszerek ma már olyan összekapcsolt adatbázisokból dolgoznak, amelyek egészségügyi, mentális és viselkedési mintázatokat is rögzíthetnek. Szülőként ez azért lényeges, mert a gyerekek online jelenléte gyakran összekapcsolódik a család adataival. Egy közös e-mail-cím, egy közös eszköz vagy egy otthoni hálózat már elegendő lehet ahhoz, hogy a rendszer családi szintű profilokat alkosson.
A digitális tudatosság tehát nem pusztán arról szól, hogy mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt. Arról is szól, hogy megértjük:
az online térben minden kattintás adatponttá válhat.
A TikTok példája csak egy tünet egy sokkal nagyobb rendszerben. A valódi változást a szakértők szerint erősebb szabályozás hozhatja el. Addig azonban a tudatosság és néhány egyszerű technikai lépés jelenti az első védelmi vonalat.