Halálunk után a mesterséges intelligencia kezelné tovább a Facebook profilunkat?
A Meta egy olyan technológiára védett le szabadalmat, amelynek segítségével a mesterséges intelligencia a felhasználó korábbi bejegyzései és interakciói alapján a halála után is „aktívan” tarthatná a fiókját.
Nincs most elég időd?
- 2025 decemberében a Meta olyan szabadalmat kapott, amely mesterséges intelligenciával a halál után is „aktívan” tarthatná a Facebook-, Instagram- vagy WhatsApp-profilokat.
- A rendszer a korábbi posztokból, üzenetekből és interakciókból tanulna, és akár válaszolna, kommentelne, sőt hívásokat is szimulálhatna.
- Kutatások szerint az ilyen digitális megoldások rövid távon enyhíthetik a gyászt, de el is nyújthatják a veszteség elfogadását.
- Szülőként ez a gyerekeink digitális örökségéről, beleegyezéséről és lelki biztonságáról szól – nem csupán technológiai kérdés.
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A szabadalmat 2025 decemberének végén hagyták jóvá, és a rendszer leírása szerint nagy nyelvi modellt képeznének ki az adott felhasználó múltbeli tartalmaiból, hogy az határozatlan ideig szimulálja az online viselkedését.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Nagy nyelvi modell: Olyan mesterséges intelligencia-rendszer, amely hatalmas mennyiségű szöveges adatból tanul, és képes emberhez hasonló válaszokat generálni. A működése statisztikai mintázatok felismerésén alapul, nem valódi tudaton vagy érzelmen.
A dokumentáció szerint az MI „felhasználó-specifikus” adatokon tanulna:
- korábbi posztok,
- kommentek,
- lájkok,
- üzenetek
- és egyéb platformtevékenységek alapján építene fel egy digitális helyettest.
Ez a rendszer nem pusztán archiválná a múltat, hanem reagálna is a jelenre.
Hirdetés
A technológia képes lenne mások bejegyzéseire reakciót adni, hozzászólni, közvetlen üzenetekre válaszolni, sőt akár hang- vagy videohívásokat is szimulálni. A szabadalom szerint a cél az, hogy a felhasználó „aktivitása” fennmaradjon akkor is, amikor már fizikailag nincs jelen – akár halála után is.
A rendszer olyan platformokon működhetne, mint a Facebook, az Instagram vagy a WhatsApp. A szabadalom elsődleges szerzőjeként Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója szerepel, a beadványt eredetileg 2023-ban nyújtották be.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Facebook: A Meta tulajdonában lévő közösségi hálózat, amely 2004-ben indult. Felhasználói profilokon, ismerősi kapcsolatokon és hírfolyamon keresztül teszi lehetővé a posztolást, üzenetküldést és csoportos kommunikációt; világszerte több milliárd aktív felhasználóval működik.
Instagram: A Meta 2012-ben felvásárolt, 2010-ben indult kép- és videómegosztó platformja. A vizuális tartalomra, történetekre (Stories) és rövid videókra (Reels) épül, különösen népszerű a fiatalabb korosztályok körében.
WhatsApp: A Meta tulajdonában lévő, 2009-ben alapított üzenetküldő alkalmazás. Internetalapú szöveges, hang- és videóüzeneteket, valamint titkosított hívásokat tesz lehetővé, világszerte több mint kétmilliárd felhasználóval.
Miért lehet ez üzlet?
A szabadalom indoklása szerint a felhasználókra gyakorolt hatás „sokkal súlyosabb és maradandóbb”, ha az adott személy elhunyt, és soha nem térhet vissza a platformra. Tartalomkészítők és influenszerek esetében egy ilyen rendszer fenntarthatná az aktivitást hosszabb szünetek alatt is. Tehát a módszer akkor is hasznos lenne, ha valaki egyszerűen csak szünetet akar tartani a digitális jelenlétben, de fontosak számára a követők vagy az interakciók.
Edina Harbinja, a University of Birmingham jogi karának professzora a Business Insidernek úgy fogalmazott: a kérdés nem csupán jogi, hanem társadalmi, etikai és filozófiai is. Szerinte az ilyen rendszerek mögött üzleti ösztönzők is állhatnak: több interakció, több tartalom, több adat. Márpedig az adat a jelenlegi és a jövőbeli mesterséges intelligencia egyik legfontosabb erőforrása.
A tudományos diskurzusban is felmerül a beleegyezés és az identitás kérdése. Egy kutatás szerint a digitális klónok létrehozása gyakran személyes adatok felhasználásával történik, az elhunyt kifejezett hozzájárulása nélkül, ami komoly magánéleti és személyiségi jogi aggályokat vet fel.
A Meta szerint nem tervezik a bevezetést
A Meta szóvivője kijelentette, hogy a vállalatnak „nincsenek tervei” a konkrét rendszer megvalósítására. Fontos, hogy egy jóváhagyott szabadalom nem jelenti automatikusan azt, hogy a technológia ténylegesen piacra is kerül.
Nem a Meta az első ilyen próbálkozó. A Microsoft 2021-ben jegyzett be szabadalmat egy olyan chatbotra, amely képek, hangfelvételek és közösségi média adatok alapján elhunyt személyeket tudna szimulálni. A projektet végül túl nyugtalanítónak ítélték az éles bevezetéshez.
Hirdetés
A gyász-tech iparág felemelkedése
Az elmúlt években külön iparág épült a digitális túlvilág köré. Olyan startupok jelentek meg, mint a StoryFile, a HereAfter AI vagy a Seance AI, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók előre rögzített válaszok vagy MI-modellek segítségével „beszélgethessenek” elhunyt szeretteik digitális változatával.
Iparági elemzők szerint a digitális túlvilág piaca a következő évtizedben elérheti a 80 milliárd dollárt.
Ez az összeg jelzi, hogy nem pusztán technológiai kuriózumról, hanem üzletileg is komolyan vett irányról van szó.
Miért fontos ez szülőként is?
A közösségi profil ma már nem csupán kommunikációs csatorna, hanem identitás-archívum. A gyerekek és kamaszok életének jelentős része a digitális térben zajlik: képek, üzenetek, videók, kommentek formájában. Ha ezekből a nyomokból egyszer egy önállóan működő „digitális személyiség” épülhet, akkor az számtalan nevelési és etikai problémát vet fel.
Mit jelent a beleegyezés egy tizenéves esetében? Ki dönt arról, hogy a digitális nyomai a halála után is aktív rendszer alapjául szolgálhatnak? És hogyan hat a gyászfeldolgozásra, ha egy elveszített családtag profilja tovább „él”, reagál, üzen, kommentel?
A pszichológiai szakirodalomban régóta ismert jelenség az úgynevezett continuing bond, vagyis a folyamatos érzelmi kapcsolat az elhunyttal. Ez önmagában nem kóros, sok gyászoló számára természetes, hogy belső párbeszédet folytat, emlékezik, vagy szimbolikus kapcsolatot tart fenn.
Egy 2025-ben publikált elemzés azonban arra figyelmeztet, hogy a digitális avatárok és mesterséges intelligencia-alapú szimulációk megváltoztathatják ennek a kapcsolatnak a természetét. A kutatók szerint az interaktív, válaszoló rendszerek elnyújthatják a veszteség véglegességének elfogadását, különösen akkor, ha a gyászoló számára a technológia „valódi jelenlétként” kezd működni.
Ugyanakkor nem minden eredmény egyértelműen negatív. Egy, a Nature tudományos rovatában ismertetett 2025-ös összefoglaló szerint a mesterséges intelligencia által létrehozott digitális társak rövid távon érzelmi enyhülést adhatnak, főként a gyász akut szakaszában. A szakértők azonban hangsúlyozzák: ez nem helyettesítheti a veszteség feldolgozását.
Egy 2022-es, az amerikai Nemzeti Orvosi Könyvtár (NIH) adatbázisában közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen technológiák negatívan is befolyásolhatják a lelki jóllétet, ha a gyászoló a digitális szimulációhoz kötődik, és az érzelmi lezárás helyett annak fenntartására használja azt.
Különösen érzékeny kérdés a gyermekek és serdülők gyásza. Egy 2023-as szakmai vizsgálatban a mentálhigiénés szakemberek jelentős része úgy nyilatkozott, hogy mesterséges intelligencia-alapú gyásztechnológiát nem tartana megfelelőnek kiskorúaknál szülői és szakmai egyeztetés nélkül, mert a gyerekek számára nehezebb lehet a valóság és a digitális szimuláció közötti határ megértése.
A gyász nem technikai hiba, amit ki lehet kerülni, az elengedés a feldolgozás része. A technológia legfeljebb kísérheti ezt a folyamatot, de nem írhatja felül.
Hirdetés
- Legfrissebb
- Halálunk után a mesterséges intelligencia kezelné tovább a Facebook profilunkat?
- Drop Duchy – Complete Edition teszt szülőknek
- 2026-ban a laptop, a router, az okostelefon, de még a netszolgáltatás is drágulhat, ennek pedig a memória az oka
- Rekordot döntött a téli olimpia nézettsége: tarolt az HBO Max streaming és az Eurosport Magyarországon is
- Nincs TikTok fiókod? Attól még ugyanúgy megfigyel téged a rendszer
- Ingyen játék: ajándékba kapsz most két nyomozós játékot is, nézzük meg, hány éves kortól ajánlottak
- Nem moziban, hanem a Fortnite-ban nézünk meg egy új filmet? Mit jelenthetnek az új Disney igazgató tervei?
- Ingyen játék: csak ezen a héten érhető el szabadon ez a különleges és gondolkodós horrorjáték
- Aggasztó képet mutat a Microsoft kutatása a deepfake-ről, de van egy jó hír is
- Elbocsátották az OpenAI egyik vezetőjét a „felnőtt mód” kapcsán kialakult belső vita után, de mit jelenthet ez ránk nézve?
- AIWorld
- Nem a technológia hiányzik, hanem a szokás: az Eurostat szerint az európaiak többsége nem érzi szükségesnek az AI-eszközöket
- A Google törölte a Disney-szereplős AI-videókat a YouTube-ról, miután felszólító levelet kapott
- Codex Mortis: ez a videójáték már teljes egészében mesterséges intelligenciával készült, ki is próbálhatod
- GPT-5.2 bemutató: az OpenAI új csúcsmodellje már nem csak válaszol, hanem munkatársként működik
- Hogyan növekednek gyorsabban a vállalkozások az AI-alapú digitális marketingplatformokkal?