Egy amerikai tinédzser öngyilkossága után az OpenAI szülői felügyeleti funkciót vezet be a ChatGPT-ben. A vállalat 120 napos programban ígéri a fiatalok védelmét, szakértők bevonásával próbálja újragondolni, hogyan reagáljon a mesterséges intelligencia a legérzékenyebb helyzetekben.

Egy kaliforniai házaspár pert indított az OpenAI ellen, mert úgy vélik, a ChatGPT közvetve hozzájárult 16 éves fiuk öngyilkosságához. A szülők szerint a chatbot mindenben megerősítette a fiút, még akkor is, amikor önpusztító gondolatait osztotta meg. Az ügyvédjük úgy fogalmazott: a ChatGPT alkotói által most bejelentett intézkedés a „legszükségesebb minimum”. A vállalat - bár bejelentésében nem utal erre az esetre - komoly változtásokat ígér.
🧠 Miről is van szó pontosan?
ChatGPT: Egy mesterséges intelligencia alapú beszélgetőprogram, amelyet az OpenAI nevű cég fejleszt. Úgy tervezték, hogy kérdésekre válaszoljon, szöveget alkosson és emberihez hasonló párbeszédeket folytasson.
MI (mesterséges intelligencia): Olyan számítógépes rendszerek összessége, amelyek képesek tanulni, problémákat megoldani és döntéseket hozni. A mindennapokban már ott van a telefonjaink keresőjétől a közlekedési navigációig, de a ChatGPT-hez hasonló fejlett rendszerek új szintre emelik a szerepét.
Az OpenAI szerint a funkció már a következő hónapban elérhető lesz. De mit is nyerünk vele?
🧠 Miről is van szó pontosan?
Szülői felügyelet: Digitális eszközök és beállítások rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a szülők beleszóljanak abba, hogyan és mire használja gyermekük az adott alkalmazást. Segítségével korlátozható például, milyen tartalmakhoz férhet hozzá egy gyerek, és követhető, hogyan változik a használati szokása.
Memória és előzmények: A chatbot képessége arra, hogy emlékezzen a korábbi beszélgetésekre. Ez hasznos lehet, ha folyamatosságot keresünk, de veszélyt is rejthet, ha egy gyerek kényes információkat oszt meg vele.
Az OpenAI a blogbejegyzésben részletes tervet is vázolt. A következő négy területre koncentrálnak:
A vállalat szerint a munka 120 napos intenzív időszakban zajlik, de a fejlesztések ezen túl is folytatódnak.
Az OpenAI két szakértői hálózatot vont be. Az Expert Council on Well-Being and AI pszichológusokból, ifjúságkutatókból és technológiai szakemberekből áll, feladatuk a fejlesztések irányának kijelölése. A Global Physician Network több mint 250 orvost fog össze a világ 60 országából, köztük pszichiátereket és gyermekorvosokat, akik segítenek meghatározni, hogyan reagáljon a rendszer mentális egészséggel kapcsolatos helyzetekben.
Az OpenAI egyik legfontosabb újítása, hogy a ChatGPT mostantól nem mindig ugyanazzal a modellel válaszol. A vállalat bevezetett egy valós idejű „útválasztó rendszert”, amely képes megkülönböztetni a hétköznapi beszélgetéseket a kritikus, érzékeny helyzetektől.
Ha például valaki receptekről vagy házi feladatokról kérdez, a gyorsabb, egyszerűbb modell ad választ, de ha a rendszer szorongásra, krízisre utaló jeleket érzékel, automatikusan egy gondolkodóbb, úgynevezett reasoning modellre vált. Ezek a modellek – mint a GPT-5-thinking – kifejezetten arra lettek tanítva, hogy több időt szánjanak a helyzet elemzésére, és körültekintőbb döntéseket hozzanak.
Az OpenAI ezt „deliberatív illesztésnek” nevezi:
a modell nem azonnal reagál, hanem végigfut több lehetséges kimenetelt, mérlegeli a szabályokat és a kockázatokat, mielőtt kimondja a választ.
A cég szerint ez a módszer különösen ellenálló a rosszhiszemű próbálkozásokkal szemben, amikor a felhasználók trükkös kérdésekkel próbálják megkerülni a biztonsági korlátokat.
Gyakorlati szinten mindez azt jelenti, hogy a ChatGPT a jövőben érzékenyebb lesz a helyzet súlyára:
Ez az elmozdulás a technológia egyik legfontosabb irányváltása: a cél nem a folyamatos udvariasság vagy szórakoztatás, hanem a felelősségteljes, emberi élethelyzetekhez igazodó reakció.
Gyermekeink „MI-natívként” nőnek fel: számukra a mesterséges intelligencia ugyanúgy természetes, mint nekünk az internet vagy az okostelefon volt. Ha egy ilyen rendszer bizalmas társukká válik, minden válasz hatással lehet a lelkiállapotukra. Éppen ezért fontos, hogy a szülők beleszóljanak a szabályokba, és ne hagyják, hogy a technológia legyen az egyetlen támaszuk.
És legyünk őszinték: az, hogy egy vállalat azt állítja, hogy mostantól megvédi a tiniket, nem jelenti azt, hogy ez is fog történni. Jól mutatja ezt egy idei kutatás, amely a Meta ígéreteit cáfolta meg és bizonyította, hogy az Instagram tinifiókja sem sokkal biztonságosabb a fiatalok számára.
A szülői felügyelet hasznos eszköz lehet, de nem pótolja a beszélgetéseket, az együtt töltött időt és a bizalmat. A valódi biztonság alapja továbbra is az emberi kapcsolat marad.