A bíróságon tagadja, hogy közösségi oldal lenne, közben az Instagram nyomába lépne a YouTube

A Google a bíróságon még azzal védekezett, hogy a YouTube nem közösségi oldal, közben egy Instagram-szerű új szolgáltatás fejlesztésének nyomai kerültek elő. Ez így nehéz menet lesz.

Nincs most elég időd?

• A YouTube alkalmazásának kódjában egy Tamba nevű, Instagramra emlékeztető közösségi szolgáltatás nyomaira bukkantak.
• Egyelőre kísérleti fejlesztésről beszélünk, az sem biztos, hogy ez élesedni fog, de az biztos, hogy a vállalat kísérletezik az ilyen módszerekkel.
• Eközben a Google egy ellene indított perben azzal védekezett, hogy a YouTube videóstreaming-szolgáltatás, és nem közösségi oldal. Az esküdtszék ennek ellenére felelősnek találta a céget egy fiatal felhasználót ért mentális károkért.
• A perek során nyilvánosságra került YouTube-dokumentumokból kiderült, hogy a vállalatnál régóta ismerték a túlzott használat kockázatait, egyes jólléti fejlesztések pedig üzleti megfontolások miatt maradtak el.
• Sajnos a minta világos: a technológiai vállalatok üzleti érdekei és a felhasználók jólléte között komoly ellentét húzódik. Ezért sem elegendő kizárólag a cégek gyermekvédelmi ígéreteire hagyatkoznunk.

Amikor a YouTube-ról beszélünk, legtöbbször csak videókra gondolunk. Megnézünk egy előadást, receptet keresünk, követjük a kedvenc videósunkat, vagy egyszerűen szórakozni szeretnénk. A szolgáltatás azonban rég túllépett a hagyományos videómegosztáson. A Shorts végtelenül görgethető rövid videói, a kommentek, a felhasználóra célzott egyéni ajánlórendszer működése és az értesítések már olyan élményt kínálnak, amely sok szempontból a TikTok vagy az Instagram működésére emlékeztet.

Most egy újabb nyomot találtak, amely jól mutatja, mennyire nehéz meghúzni a határt a videómegosztó és a közösségi média fogalmak között. A PCW beszámolója szerint a YouTube androidos alkalmazásában egy Tamba nevű projekt nyomait fedezték fel. Itt szakértők követési kérelmekre, privát profilokra, közvetlen üzenetekre, csoportos beszélgetésekre, kép- és videómegosztásra, valamint hangüzenetekre utaló kódokat talált. A fejlesztésnek saját logója és számos egyedi kezelőfelületi ikonja is van.

Ez azt jelenti, hogy a Tamba akár önálló alkalmazásként is megjelenhet, de egyelőre az sem biztos, hogy valaha eljut a felhasználókhoz. Lehetséges, hogy a Google csak új funkciókat tesztel. Az irány azonban illeszkedik a YouTube már látható fejlesztéseihez: 2026 júniusában a vállalat hivatalosan is bővítette a 18 éven felüli felhasználóknak szánt, alkalmazáson belüli üzenetküldést, hogy a videók megosztásához és megvitatásához ne kelljen másik szolgáltatásra váltani.

Ez kényelmi szempontból érthető fejlesztés. Üzletileg azonban egy másik előnye is lehet: ha a videókat néző felhasználó beszélgetni, kapcsolatokat építeni és tartalmakat megosztani is ugyanott tud, több oka lesz visszatérni, és kevesebb oka távozni. És igen, ez már a közösségi média felhasználókat megtartó működési elvére emlékeztet. A baj csak az, hogy amikor ebből gond van, akkor a Google szereti a másik kalapját felvenni az alperesek padján.

A bíróságon a YouTube egészen más arcát mutatja

Nemrég részletesen írtunk arról az amerikai perről, amelyben egy húszéves nő, K.G.M. azzal vádolta a Metát és a Google-t, hogy az Instagram és a YouTube tudatosan kialakított működése már gyermekkorában túlzott használatra ösztönözte, és hozzájárult mentális egészségének romlásához. A per a platformok káros hatásairól, és az ezek mögött álló tervezési döntésekről szólt:

• az ajánlórendszerekről,
• az automatikus lejátszásról,
• a végtelen görgetésről
• és az állandó értesítésekről.

A tárgyalás utolsó szakaszában az esküdteknek a szolgáltatások működése és a felperest ért károk közötti kapcsolatot kellett mérlegelniük. A vállalatok vitatták, hogy a nő mentális problémái egyértelműen visszavezethetők lennének az alkalmazások használatára. A felperes képviselői viszont azt próbálták bizonyítani, hogy a platformok kialakítása lényeges szerepet játszott a problémákban. 

Március 25-én megszületett az ítélet. Az esküdtszék a Metát és a YouTube-ot is felelősnek találta, összesen 6 millió dollár kártérítést megítélve, amelyből 3 millió dollár büntető jellegű kártérítés volt. A Google a számára kedvezőtlen döntés után külön hangsúlyozta, hogy a YouTube egy felelősen kialakított videóstreaming-platform, amelyet tévesen kezelnek közösségi oldalként. A vállalat és a Meta júliusban fellebbezett, így a jogvita még nem zárult le.

Ez jól mutatja, hogy a Google hogyan képzeli el a szerepét (mármint jogilag), hiszen a videóstreaming és a közösségi média között valóban vannak különbségek.

Csakhogy a felhasználók szempontjából az alkalmazás tényleges működése a meghatározó. Egy automatikusan elinduló videó, egy végtelen ajánlófolyam vagy egy folyamatosan új visszajelzéseket kínáló közösségi rendszer pszichológiai hatását nem változtatja meg, hogy a szolgáltató milyen kategóriába sorolja a termékét. A Google tehát jogi érvelésében hangsúlyozza a YouTube távolságát a közösségi médiától, miközben a termékfejlesztésben (láthatóan) újabb közösségi funkciókkal kísérletezik.

A két magatartás együtt különösen indokolttá teszi a vállalat biztonsággal kapcsolatos állításainak kritikus vizsgálatát.

Ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk róla

A vállalati ígéretek és az üzleti döntések közötti ellentmondásokat ráadásul már a bírósági dokumentumokban is láthattuk. A Képernyőidőn egy másik amerikai per során nyilvánosságra került belső YouTube-iratokat is feldolgoztunk már, amelyek nem festenek túl szép képet a vállalat belső működéséről. Egy 2018-as vállalati kutatás szerint már akkor több tízmillió fiatalkorú használta rendkívül intenzíven a szolgáltatást, és sokan maguk is úgy érezték, túl sok időt töltenek videónézéssel. Egy 2024-es belső prezentáció pedig kifejezetten a végtelen tartalomfolyamot és a rövid videókat emelte ki a problémás használat kockázatai között. 

Az egyik legbeszédesebb részlet egy 2021-es belső prezentációból származott. A dokumentum szerint a YouTube-nál megvizsgáltak olyan funkciókat is, amelyek segíthettek volna a felhasználóknak abbahagyni a használatot (és hatékonyabban elaludni például este), végül azonban ezeket más fejlesztésekhez képest gyengébb üzleti megtérülésük miatt elvetették a jóléti fejlesztéseket. Pedig egy 2019-es belső stratégiai anyag már kimondta, hogy a napi használat növelése nehezen egyeztethető össze a digitális jóllét javításával. A Google persze a perben vitatta a belső iratokból levont következtetéseket. A vállalat álláspontja szerint a dokumentumok éppen azt mutatják, hogy a fejlesztők foglalkoztak a kockázatokkal, és igyekeztek biztonságosabbá tenni a szolgáltatást.

Ez mégis különösen fontos a mostani Tamba-hír szempontjából. A dokumentumok alapján a vállalaton belül ismerik a túlhasználat problémáját, azt is látják, hogy bizonyos üzleti célok ütközhetnek a felhasználók jóllétével, hivatalosan elhatárolódnak a közösségi média jelzőtől, miközben folyamatosan az ellenkezőjét tervezgetik a színfalak mögött.

Miért ilyen fontos a figyelmünk a technológiai cégeknek?

A YouTube üzleti modelljében a hirdetések kiemelkedő szerepet játszanak. A 2026 harmadik negyedéves pénzügyi beszámolója szerint mindössze három hónap alatt 11,2 milliárd dollár hirdetési bevételt termelt. Ez jól mutatja, milyen komoly gazdasági jelentősége van a platform közönségének és aktivitásának. Minél aktívabb a közönség, annál több lehetőség nyílhat reklámok megjelenítésére és bevételszerzésre. A követők, az üzenetek, az értesítések és a személyre szabott tartalmak mind növelhetik a felhasználók aktivitását. Ezt a működést nevezzük figyelemgazdaságnak.

A felhasználónak egy húszperces videónézés is elegendő lehet. Megkapta az információt, kikapcsolódott, elégedetten folytathatja a napját. A platform számára viszont a következő videó megtekintése, egy újabb reakció vagy egy baráti beszélgetés is további üzleti lehetőséget jelenthet. Itt jelenik meg az érdekellentét. Egy vállalat egyszerre szeretné növelni a szolgáltatás használatát, valamint megelőzni az ebből fakadó esetleges problémákat. Mindkettő legitim cél lehet, de korántsem biztos, hogy minden fejlesztési döntésnél ugyanakkora súllyal érvényesülnek.

A YouTube gyermekvédelmi eszközei ettől még valóban hasznosak lehetnek. A probléma akkor jelentkezik, amikor a biztonság megítéléséhez kizárólag a vállalat saját állításai állnak rendelkezésünkre. A korábbi perek és a nyilvánosságra került belső dokumentumok alapján erre már nehéz lenne elegendő garanciaként tekinteni.

Mit tehetünk szülőként, ha a szolgáltatókban nem bízhatunk feltétel nélkül?

A szolgáltatók működésének átlátható ellenőrzése és a gyermekvédelmi szabályok betartatása elsősorban a szabályozó hatóságok feladata. A családoknak ugyanakkor a mindennapi használat során is vannak lehetőségeik.

• Érdemes a gyerekekkel közösen megfigyelni, milyen helyzetekben nyitják meg a YouTube-ot, és miért maradnak ott a tervezettnél hosszabb ideig. Mennyit számít, hogy rögtön elindul a következő videó? Mi történik, amikor értesítés érkezik? Mennyire könnyű abbahagyni a Shorts görgetését? Ezek a beszélgetések segítenek felismerni, hogyan befolyásolja a szolgáltatás kialakítása a saját döntéseinket.
• A tudatos használathoz konkrét eszközök is rendelkezésre állnak. A YouTube Shorts korlátozásáról korábban részletes útmutatót készítettünk, amelyben a napi időkorlát beállítását is bemutattuk.
• Érdemes átnézni az értesítéseket, az automatikus lejátszást és a felügyelt gyermekfiókok lehetőségeit is.

A szülői tudatosság azonban önmagában nem képes ellensúlyozni minden problémás termékfejlesztési döntést. A gyermekek védelmét a vállalatoknak is biztosítaniuk kell, méghozzá olyan módon, amely függetlenül ellenőrizhető. A családoknak pedig szükségük van arra a tudásra, amellyel felismerhetik az alkalmazások működésének kockázatait.

A Tamba sorsa egyelőre ismeretlen. Az viszont már biztosan látható, hogy a YouTube közösségi funkciókkal kísérletezik, miközben egy amerikai perben éppen azt tagadja, hogy közösségi média lenne. A tudatos felhasználó pedig remélhetőleg pontosan érti: a digitális szolgáltatások rengeteg értéket adhatnak, de használatuk feltételeit olyan vállalatok alakítják, amelyeknek a figyelmünk és az időnk pénzt ér. A saját határainkat ezért nekünk is ismernünk és védenünk kell.

• meta
• közösségi média
• gyermekvédelem
• google
• youtube
• per
• digitális tudatosság
• figyelemgazdaság
• közösségimédia-függőség
• Tamba

• Legfrissebb
• A bíróságon tagadja, hogy közösségi oldal lenne, közben az Instagram nyomába lépne a YouTube
• Mit jelent a mogging és a maxxing? Ezek 2026 legfontosabb szavai, de a hátterük nem annyira vidám
• „A közösségi életem teljesen tönkrement” - így harcol a Z generáció a digitális függőségek ellen
• Blades & Battles teszt szülőknek
• Miért vonzza a kamasz fiúkat az online nőgyűlölet? A kutatók szerint rossz helyen keressük a megoldást
• Egy láthatatlan SMS is megzavarhatja az androidos telefonokat - mit kell ellenőrizni a mobiljainkon?
• Már a filmek és sorozatok is lemaradtak: ezt nézi naponta a legtöbb kamasz
• Beat 'Em Up Collection (QUByte Classics) teszt szülőknek
• Az online zaklatást átélt gyerekek kétharmada nem kér segítséget
• Most tényleg az EU állítja meg a gyerekek közösségimédia-korlátozását?

• Legnépszerűbb címkék
• social media
• PC játék
• közösségi média
• mesterséges intelligencia
• képernyőidő
• epic games store
• ingyen játék
• videójáték
• online biztonság
• digitális nevelés