Az online zaklatást átélt gyerekek kétharmada nem kér segítséget
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!Az internetes zaklatást átélt gyerekek többsége egyedül marad a problémájával, miközben sok iskolában még az alapvető bántalmazáskezelési szabályok is hiányoznak - súlyos hiányosságokra figyelmeztet az NMHH.
Nincs most elég időd?
- Az NMHH kutatása szerint az online zaklatást elszenvedő gyerekek mindössze 35 százaléka kér segítséget, vagyis közel kétharmaduk nem fordul senkihez.
- Az Internet Hotline 2026-ban közel 4000 bejelentést kezelt az október 22-én közzétett adatok szerint, ebből mintegy 800 gyermekek online szexuális bántalmazásával függött össze.
- Az iskolai és internetes bántalmazás gyakran összekapcsolódik, sok intézményben mégis hiányzik az egységes eljárásrend.
- A korhatár-ellenőrzés, a telefonhasználat korlátozása és a szülői felügyelet önmagában nem akadályozza meg a zaklatást és a zsarolást.
- A szakértők szerint a gyerekek mellett a szülők és a pedagógusok felkészítésére, valamint könnyen elérhető segítségnyújtásra is szükség van.
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy osztályon belüli konfliktus, gúnyolódás, megalázás ma már könnyen folytatódhat a közös csevegőcsoportban, a közösségi médiában vagy akár egy videójáték közben. A kiközösítés, a fenyegető üzenetek, a másikról terjesztett pletykák és a megalázó fényképek mind az online bántalmazás eszközei lehetnek. Ráadásul az érintett gyerek az iskola után, otthon is találkozhat velük, így a konfliktusból sokszor nehéz kiszakadnia. Erre az NMHH online zaklatásról szóló tájékoztatója is külön felhívja a figyelmet.
Hirdetés
A probléma súlyosságát jól mutatja egy adat, amelyet Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálatának vezetője ismertetett az Országgyűlés Oktatási Bizottságának október 20-i ülésén.
A hatóság által hivatkozott kutatás szerint az internetes zaklatás, vagyis a cyberbullying valamilyen formáját átélt gyerekek mindössze 35 százaléka fordul segítségért.
A többiek esetében a bántalmazás nem feltétlenül jut el azokhoz a felnőttekhez vagy szervezetekhez, amelyek közbe tudnának lépni.
Több ezer bejelentés, de ezek csak a látható esetek
Az Internet Hotline 2011 óta fogadja a jogsértő vagy kiskorúakra káros internetes tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseket. A szolgálat 2026-ban közel 4000 bejelentést kezelt, amelyek közül mintegy 800 gyermekek online szexuális bántalmazásával függött össze. A bejelentők teljes összetételét az NMHH nem részletezte, azt azonban külön kiemelte, hogy ebben az időszakban 130 gyerek és közel 110 szülő fordult közvetlenül a jogsegélyszolgálathoz. A gyerekek megkereséseinek körülbelül harmada, a szülőkének pedig negyede kapcsolódott online szexuális bántalmazáshoz.
A bejelentésekből ráadásul csak azokat az eseteket ismerjük meg, amelyekről valaki ténylegesen jelzést tett. Az Internet Hotline vezetője szerint a gyermekvédelem eredményességéhez ezért az is hozzátartozik, hogy
- az érintett fiatal felismeri-e a bántalmazást,
- tudja-e, hová fordulhat,
- és megkapja-e a szükséges támogatást.
A szakértő a szülők és pedagógusok digitális felkészültségének fejlesztését is elengedhetetlennek nevezte.
Ez az a pont, amit a Képernyőidő és a LogIn Egyesület is saját küldetésének tekint, mert minden felmérés és kutatás a témában erőteljesen jelzi, hogy alapvető tudásbeli hiányosságok vannak társadalmi szinten a digitalizáció veszélyeit illetően.
Az iskoláknak is fel kell készülniük a digitális bántalmazásra
Csalár Dorina az oktatási intézmények működésével kapcsolatban is hiányosságokról számolt be. Az Internet Hotline tapasztalatai szerint számos iskolában még az alapvető bántalmazáskezelési protokollok is hiányoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy intézménynek nincs megfelelően kialakított, következetesen alkalmazható eljárásrendje arra, miként kezelje a gyerekek közötti bántalmazást.
- Ki fogadja a jelzést?
- Ki beszél az érintettekkel?
- Hogyan történik a szülők bevonása, a gyerekek védelme és az eset nyomon követése?
Az NMHH szakértője szerint az online és az iskolai bántalmazást együttesen kell kezelni, mivel a két jelenség gyakran összekapcsolódik. A bizottsági ülés további résztvevői között Jármi Éva pszichológus a bizalom fontosságát, Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértője pedig az anonim segítségkérés lehetőségét hangsúlyozta.
Hirdetés
A mesterséges intelligencia újabb veszélyeket hozott
Az Internet Hotline vezetője a mesterséges intelligenciával előállított, gyermekek szexualizált bántalmazását ábrázoló tartalmak terjedését is egyre súlyosabb problémaként említette. Ma már egy hétköznapi fényképből is készülhet olyan manipulált, intim tartalmú kép, amely valósnak látszik, miközben az ábrázolt személy soha nem került a bemutatott helyzetbe. Az ilyen képek megalázásra, zaklatásra és zsarolásra is felhasználhatók.
A probléma technológiai hátteréről mi részletesen beszámoltunk korábban: egy amerikai vizsgálat 135 olyan alkalmazást talált az Apple és a Google áruházaiban, amelyek alkalmasak meztelen vagy szexualizált, manipulált képek készítésére. A kutatás során gyerekprofillal egyes ilyen alkalmazásokat bekapcsolt szülői felügyelet mellett is gond nélkül elértek.
Vagyis a gyereknek már saját intim fényképet sem kell feltétlenül megosztania ahhoz, hogy visszaéljenek a képmásával.
A korlátozás fontos, de nem képes mindenkit megvédeni
Az NMHH szakértőjének egyik hangsúlyos megállapítása, hogy az életkor-ellenőrzés és a hozzáférési korlátozások önmagukban nem képesek megszüntetni az online zaklatást, a szexuális célú behálózást vagy a zsarolást. A digitális gyermekvédelemhez az online platformok felelősségvállalására és szélesebb körű oktatásra is szükség van.
Ez a megállapítás az európai szabályozási törekvések szempontjából is fontos. A Képernyőidőn már részletesen bemutattuk az EU gyermekvédelmi szabályozásának terveit, amelyek az életkor-ellenőrzéstől a platformok kötelezettségeiig több területen próbálnak változást elérni. A mostani parlamenti egyeztetésen elhangzottak arra világítanak rá, hogy a szabályozás mellett az iskolák és a családok felkészítésének is szerepet kell kapnia. Hogy miért nem elég csak a tiltás, arról itt írtunk részletesebben.
Mit tehetünk szülőként?
- A legfontosabb, hogy a gyerek pontosan tudja: akkor is fordulhat hozzánk, ha az interneten kellemetlen, szégyenteljes vagy ijesztő helyzetbe került. Érdemes előre tisztázni vele, hogy egy ilyen beszélgetésnek nem lesz automatikus következménye a telefon elvétele vagy a barátaival való kapcsolattartás megtiltása.
- Beszélgessünk az online konfliktusokról akkor is, amikor éppen nincs baj. Kérdezzük meg, hogyan működnek az osztálycsoportok, találkozott-e már kiközösítéssel vagy megszégyenítéssel, és mit tenne, ha egy barátját érné zaklatás. Ha pedig valóban bántalmazás történik, hallgassuk meg, és közösen keressük meg a megfelelő segítséget.
- A bántalmazás felismerése közösen nézett filmekkel is működhet. A Képernyőidőn korábban öt olyan filmet is ajánlottunk, amelyek segíthetnek feldolgozni az iskolai kiközösítést, megalázást és online zaklatást. Egy ilyen családi élmény olyan helyzeteket is előhozhat, amelyeket a gyerek a saját tapasztalatairól nehezebben mondana el.
- Konkrét internetes visszaélés esetén az NMHH Internet Hotline szolgálatához is fordulhatunk. Online zaklatásról, engedély nélkül közzétett fényképekről és gyermekeket érintő szexuális visszaélésekkel kapcsolatos tartalmakról egyaránt lehet bejelentést tenni. A szolgáltatás ingyenes, a bejelentés névtelenül is megtehető, bár ebben az esetben a szakemberek nem tudnak személyes visszajelzést adni.
- Ha a gyereknek lelki támogatásra van szüksége, a Kék Vonal ingyenes, éjjel-nappal elérhető 116-111-es segélyvonala is segítséget nyújt a 24 év alatti fiataloknak. Közvetlen veszély esetén a 112-es segélyhívót kell tárcsázni.
A parlamenti egyeztetés legfontosabb tanulsága a családoknak is szól. A technológiai korlátozások, a biztonsági beállítások és az iskolai szabályok fontos eszközök, de a segítségkéréshez bizalomra is szükség van. A gyereknek ismernie kell a lehetőségeit, a körülötte lévő felnőtteknek pedig fel kell készülniük arra, hogy valóban segíteni tudjanak. Ha az online zaklatást átélt gyerekek közel kétharmada ma még nem kér segítséget (márpedig ez a helyzet), akkor ezen a területen bőven van még tennivalónk.
Hirdetés
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!- Legfrissebb
- Az online zaklatást átélt gyerekek kétharmada nem kér segítséget
- Most tényleg az EU állítja meg a gyerekek közösségimédia-korlátozását?
- Ingyen játék: több mint 8 ezer forintos horrort ad halloween hetére az Epic, de ez nem gyerekeknek szóló játék
- Mi állhat a lengyel iskolai késelések hátterében? Mindegyik magyarázat tragikus
- Viber okosabban: íme négy hasznos beállítás, amit érdemes ismerned
- Beülnél egy étterembe, ahol arra kérnek, hogy tedd el a telefonodat?
- Tényleg jobbak a lassabb mesék a gyerekeknek? A Netflix már külön válogatást készített belőlük
- Ha komolyan beszélgetni kezdesz a fiatalokkal a mesterséges intelligenciáról, meg fogsz lepődni
- Már azt is vizsgálnia kell a Temunak, mit ajánlanak az algoritmusai a vásárlóknak
- Mesterséges intelligenciával vágják újra Margot Robbie régi sorozatát, és ez rengeteg problémát vet fel