Ausztria már jövő év elejétől korlátozta volna a 14 év alattiak közösségimédia-használatát, az Európai Bizottság azonban megakasztotta a törvény elfogadását. Elmondjuk, miért.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egyre több európai ország szeretné törvényben meghatározni, hány éves kortól használhatják a gyerekek a közösségi médiát (még akkor is, ha egyre több szakértői hang mondja ki, hogy ez önmagában szinte semmit nem ér). Ausztria például már elkészítette azt a jogszabálytervezetet, amely 14 éves kor alatt megtiltaná bizonyos közösségi platformok használatát. A korlátozás olyan szolgáltatásokat érintene, mint a TikTok, az Instagram, a Snapchat vagy a YouTube, amelyeknél a végtelenül görgethető tartalomfolyam és az automatikusan lejátszott videók is hozzájárulhatnak a túlzott használathoz. Az osztrák kormány eredetileg 2027 januárjától vezette volna be az új szabályokat.
Az osztrák tervezetet azonban előbb be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak. Ez az uniós jogalkotás egyik ellenőrzési eljárása: ha egy ország olyan törvényt készít, amely az internetes szolgáltatások működését is érinti, Brüsszel megvizsgálhatja, hogy az összhangban van-e az uniós szabályokkal. Az ellenőrzés alatt a tagállam nem fogadhatja el a tervezetet. Ez az időszak általában három hónapig tart, de bizonyos esetekben meghosszabbítható.
Ausztria esetében az eredeti határidő október 29-én járt volna le. Az Európai Bizottság azonban úgy döntött, hogy a várakozási időt a tervezet júliusi bejelentésétől számított összesen 12 hónapra hosszabbítja meg. Ez azt jelenti, hogy az osztrák szabályozás a jelenlegi eljárás alapján legkorábban 2027 júliusának végén léphetne hatályba. A Bizottság ezzel időt akar adni egy közös európai szabályozás elfogadásának.
Az Európai Bizottság szerint komoly problémát okozna, ha minden tagállam saját korhatárt és ellenőrzési rendszert vezetne be. Elképzelhető lenne például, hogy egy 13 éves gyerek Ausztriában nem használhat egy közösségi oldalt, miközben egy másik uniós országban ugyanazzal az alkalmazással már regisztrálhatna. A nemzetközi platformoknak ráadásul országonként eltérő szabályokat kellene betartaniuk és ellenőrizniük. A Bizottság attól tart (jogosan), hogy ez a rendszer nehezítené a gyermekvédelmi előírások érvényesítését.
Ezért készítette el a Bizottság az EU KIDS Act nevű jogszabályjavaslatot, amelyet szeptember 17-én mutatott be. A cél olyan közös szabályrendszer kialakítása, amely minden uniós tagállamban azonos alapvető korhatárokat ír elő, és a szolgáltatókat is kötelezi arra, hogy a gyerekek számára biztonságosabbá tegyék az alkalmazásaikat. De ez tervezet, még nem hatályos jogszabály, tartalmáról az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalnak. Érdemes viszont elolvasnod a fentebb linkelt cikket, mert ott a szabályozás minden részletét megismerheted, ráadásul éppen társadalmi párbeszéd is folyik róla az EU-n belül, sajnálatos módon nagyon kevés figyelem mellett, pedig pár éven belül minden család életét jelentősen megváltoztathatja ez a rendelet.
Az Európai Bizottság október 29-i döntése nem jelenti valamennyi tagállami gyermekvédelmi szabályozás automatikus felfüggesztését. Az osztrák tervezetet azért lehetett most megakasztani, mert a korábban említett uniós ellenőrzési időszak éppen az EU KIDS Act szeptemberi bemutatása után járt volna le. A Bizottság ugyanezt az elvet kívánja alkalmazni a hasonló helyzetben lévő más nemzeti tervezetekre is.
Görögország esetében például a korábbi tervezet uniós ellenőrzési határideje már a közös európai javaslat bemutatása előtt lejárt, ezért azt a mostani döntés nem érinti ugyanilyen módon. Franciaország helyzete összetettebb, mivel több egymást követő jogalkotási eljárás is érintett, Szlovénia, Olaszország és Belgium tervezeteit szintén vizsgálják. A Bizottság tehát országonként, az adott jogszabálytervezet eljárási helyzetétől függően tud fellépni, ezért most kaotikusnak tűnik az állapot, nyilván a cél az, hogy egy uniós rendelet tegye rendbe az egész kérdést.
Egyelőre nincs biztos időpont. Az EU KIDS Act jelenleg az Európai Parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács előtt van. Mindkét intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegben, így a korhatárok és a részletes előírások még módosulhatnak. Az elfogadás után további időre is szükség lehet ahhoz, hogy a szolgáltatók alkalmazkodjanak a követelményekhez, több év is lehet a teljes folyamat.
Addig a gyerekek online védelmét többek között a már hatályos, digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet, a DSA biztosítja. Ez jelenleg is kötelezi az online platformokat bizonyos gyermekvédelmi intézkedések megtételére, és tiltja a kiskorúak profilalkotáson alapuló célzott hirdetését, ha a szolgáltató kellő bizonyossággal tudja, hogy az érintett kiskorú. Az Európai Bizottság az új korhatárok elfogadásáig is ennek a szabályozásnak az érvényesítésére támaszkodik.
DSA (Digital Services Act): Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete, amely már hatályban van. A közösségi oldalaknak és más online szolgáltatóknak többek között a felhasználók védelmével, a jogellenes tartalmakkal és a kiskorúak biztonságával kapcsolatos kötelezettségeket ír elő. Az EU KIDS Act ezeket egészítené ki új, kifejezetten a gyerekekre vonatkozó szabályokkal.
A mostani döntés miatt Magyarországon senkinek sem kell megszüntetnie vagy átalakítania a gyereke közösségimédia-fiókját. Az új uniós korhatárok még nem érvényesek, a tervezett szabályozás azonban már most megmutatja, milyen irányba változhat a digitális gyermekvédelem.
A következő hónapokban tehát az lesz a meghatározó, hogy az uniós intézmények milyen végleges szabályokról tudnak megállapodni. Az Európai Bizottság javaslatában már világosan kirajzolódik az elképzelés: a gyerekek fokozatosan kapnának hozzáférést a közösségi médiához, miközben az alkalmazásoknak is alkalmazkodniuk kellene az életkorukhoz. Hogy ebből pontosan milyen gyakorlat születik majd, és mennyire van felkészülve erre a társadalom, az már egy másik kérdés.