Már a filmek és sorozatok is lemaradtak: ezt nézi naponta a legtöbb kamasz

Nincs most elég időd?

• A Common Sense Media új, 1211 amerikai, 9–17 éves fiatal részvételével készült reprezentatív kutatása szerint a rövid videók nézése a leggyakoribb napi médiatevékenység.
• A 13–17 évesek 82 százaléka naponta néz rövid videókat, miközben filmet vagy sorozatot csak 48 százalékuk. A 9–12 éveseknél 58 és 51 százalék ez a két arány.
• A rövid videókat néző kamaszok jellemzően napi 1 óra 55 percet töltenek ezzel. A 9–12 éveseknél ez 1 óra 19 perc.
• Egy tipikus amerikai kamasz napi 8 óra 15 percnyi szórakozási célú médiahasználatról számolt be, de ebbe az egyidejű tevékenységek is beleszámítanak.
• A kutatás egyik fontos meglepetése, hogy a rövid videókat kifejezetten szeretik a fiatalok, miközben más digitális tevékenységeknél a gyakori használat jóval kisebb élvezettel jár együtt.

Egy film végén ott a stáblista. Egy sorozatepizódnak is van utolsó jelenete. A TikTokon, a YouTube Shortson vagy az Instagram Reelsen viszont az egyik videó befejezése rögtön a következő kezdete. Új arc, új poén, új történet, néhány másodperc múlva pedig már egészen másról szól a képernyő. A nézőnek sokszor azt sem kell előre eldöntenie, mit szeretne látni, az algoritmikus ajánlórendszer gondoskodik az utánpótlásról. 

Ez az ingergazdag kényelem hódít meg most egy teljes generációt, amely aggasztó jelnek is nevezhető.

Hogy ez mennyire meghatározza a gyerekek és kamaszok mindennapjait, arról most különösen részletes képet kaptunk.

Az amerikai Common Sense Media október 27-én hozta nyilvánosságra a The 2026 Common Sense Media Census: Tech and Media Use by Tweens and Teens című kutatását. Az 1211, 9–17 éves fiatalt vizsgáló, országosan reprezentatív felmérésben a résztvevők saját médiahasználatukról számoltak be. A kutatók külön vizsgálták a 9–12 éveseket és a 13–17 éves kamaszokat, és arra voltak kíváncsiak, mivel töltik a szabadidejüket, amikor képernyő elé ülnek. Az iskolai feladatokhoz szükséges képernyőhasználatot elkülönítették a szórakozástól. 

Már többen néznek naponta rövid videókat, mint filmeket és sorozatokat

A felmérés egyik legfontosabb eredménye a napi médiahasználat összetételéről szól.

• A 13–17 éves amerikai fiatalok 82 százaléka mondta, hogy mindennap néz rövid videókat,
• ugyanebben a korcsoportban 48 százalék néz naponta filmet vagy sorozatot,
• 57 százalék pedig hosszabb internetes videókat vagy élő közvetítéseket.

A fiatalabb, 9–12 éves korosztályban még kisebb a különbség, de ott is a rövid videók vezetnek: 58 százalék nézi őket naponta, míg filmet vagy sorozatot 51 százalék.

A különbség különösen a kamaszoknál látványos. A rövid videók nézése szinte általános napi szokássá vált, miközben egy film vagy sorozatepizód megnézése már jóval kevesebb fiatal mindennapjának része. A jelentés szerint a vizsgált médiatevékenységek közül a rövid videók érték el a legmagasabb napi használati arányt. 

Mennyi időt visz el a görgetés?

A rövid videók népszerűsége önmagában még nem árulja el, mennyi időt vesznek el a napból, hiszen egy TikTok-videó lehet húsz másodperces, míg egy sorozatepizód akár egyórás is. A kutatók ezért azt is megvizsgálták, mennyi ideig tartanak ezek a képernyős elfoglaltságok.

Azok a kamaszok, akik az előző napon rövid videókat néztek, jellemzően 1 óra 55 percet töltöttek ezzel. Ez már majdnem ugyanannyi, mint a filmeket vagy sorozatokat néző kamaszok kétórás értéke.

A 9–12 éveseknél 1 óra 19 perc jutott a rövid videókra, és 1 óra 58 perc a filmekre, sorozatokra. Ezek az időtartamok az adott tevékenységet végző fiatalok körében mért középértékek, nem a teljes korosztály átlagai, de ezzel együtt is világos, hogy

egy kamasz közel kétórás filmet is végignézhetne annyi idő alatt, amennyit egyetlen nap rövid videókkal tölt.

A különbséget az adja, hogy az egyik esetben egy hosszabb történetet követ, a másikban akár több tucat, egymástól teljesen független tartalommal találkozik.

Napi nyolc óra képernyő? A számok mögé is érdemes nézni

A Common Sense Media kutatásának másik sokkoló adata a teljes szórakozási célú médiahasználat.

• A 9–12 éveseknél napi öt órát,
• a 13–17 éveseknél nyolc óra tizenöt percet mértek.

Ráadásul a kamaszok 43 százalékánál legalább tízórányi napi médiahasználatot összesítettek. Ezek a számok azonban pontos értelmezést igényelnek.

A felmérésben a fiatalok saját maguk számoltak be az egyes tevékenységekről, a kutatók pedig ezek idejét összeadták. Ha valaki egyórás sorozatepizód közben fél órát üzeneteket is írt, akkor a két tevékenység együttesen másfél óraként jelenhetett meg az összesítésben. A nyolc óra tizenöt perc tehát nem feltétlenül jelent ugyanennyi, egymástól elkülönülő, ténylegesen képernyő előtt töltött órát.

Fontos az is, hogy a kutatás az úgynevezett mediánt használta: azt az értéket, amelynél a résztvevők fele kevesebb, fele több időről számolt be. A korábbi Common Sense Media-felmérések más módszert és korcsoportokat alkalmaztak, ezért az új óraszámokat nem lehet közvetlenül összevetni a régi eredményekkel, és ezekből önmagukban növekedést sem lehet megállapítani. 

A magas értékek ettől még fontosak. A kutatók is felvetik, hogy a sokféle digitális tevékenység könnyen versenybe kerülhet az alvással, a mozgással, a tanulással és a személyes kapcsolatokkal. A felmérés ugyanakkor nem bizonyítja, hogy ezek a tevékenységek minden érintett gyereknél ténylegesen háttérbe szorultak. 

A rövid videókat szeretik

A kutatás egyik legérdekesebb része az volt, amikor a fiataloknak arról is nyilatkozniuk kellett, mennyire élvezik az egyes digitális tevékenységeket. Az eredmények alapján a gyakori használat és az élvezet sok esetben jelentősen eltér egymástól.

• A 13–17 évesek 86 százaléka használ közösségi médiát szabadidejében, de a használóknak mindössze 47 százaléka mondta, hogy nagyon szereti ezt a tevékenységet.
• A filmeket és sorozatokat szinte minden megkérdezett nézi legalább alkalmanként, ám az ezeket használóknak csak 53 százaléka számolt be arról, hogy nagyon élvezi őket.
• A rövid videók viszont kivételt jelentenek. A 9–12 éves rövidvideó-nézők 65 százaléka, a 13–17 évesek 64 százaléka mondta, hogy nagyon szereti ezt a tartalomtípust. A vizsgált videós formátumok közül ez kapta a legkedvezőbb értékelést. 

Ez különösen fontos a szülői értelmezés szempontjából. A rövid videók sikerét nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy a gyerekek megszokásból vagy unalmukban görgetnek, válaszaik alapján a többségük kifejezetten élvezi ezt a szórakozási formát. A kutatás azt ugyanakkor nem vizsgálta, hogy a rövid videók nézése hosszabb távon hogyan hat a figyelmükre vagy más képességeikre, pedig közismert, hogy nem túl rózsás ezen a fronton a helyzet, még a YouTube alapítója szerint is.

Az élvezet és a tudatos időbeosztás ráadásul két különböző dolog. Ezt a résztvevők saját válaszai is érzékeltetik: a 13–17 éves kamaszok 48 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt képernyők előtt szórakozással. A fiatalabbaknál ez az arány 30 százalék. Vagyis sok kamasz maga is problémának látja a képernyőhasználata mennyiségét. 

Akkor mi lesz a filmekkel és a sorozatokkal?

A kutatásból azért korai lenne azt kiolvasni, hogy a hosszabb történetek iránt megszűnt az érdeklődés. A megkérdezettek 98 százaléka számolt be film- vagy sorozatnézésről, a YouTube pedig továbbra is kiemelkedően fontos platform számukra.

Amikor a kutatók arra kérték a fiatalokat, nevezzék meg azt az egyetlen platformot, amely nélkül a legnehezebben tudnának meglenni, a 9–12 évesek 66 százaléka a YouTube-ot választotta. A kamaszoknál ez 32 százalék volt, a TikTok pedig 24 százalékkal követte. A YouTube azonban egyszerre ad otthont rövid videóknak, hosszabb műsoroknak és más tartalmaknak is, így talán érthető, miért ragaszkodnak hozzá ennyire, több igényt elégít ki egyszerre.

A mostani felmérés elsősorban azt mutatja meg, hogy a napi használat gyakoriságában a rövid videók kerültek az élre. Azt már egy másik, hosszabb távú vizsgálattal lehetne megállapítani, hogy a fiatalok ténylegesen kevesebb filmet és sorozatot néznek-e, mint korábban, de a tendencia azért látható, és sok szakember szerint aggasztó.

Mi a fontos a szülő számára ebből?

Az eredményekből számunkra az egyik legfontosabb tanulság, hogy érdemes a gyerek képernyőidejéről a tényleges tevékenységek szintjén beszélgetni. Egy telefonhasználati kimutatásban ugyanúgy egy órának látszik egy sorozatepizód és a folyamatos rövidvideó-nézés, pedig egészen eltérő élményről van szó.

• Kérdezzünk rá arra, mit szeret a rövid videókban. Meglepően sok minden kiderülhet abból, ha megkérjük a gyereket, mutasson három olyan videót, amelyet szívesen újranézne. Lehet, hogy humoros tartalmakat keres, kedvenc videójátékáról néz felvételeket, vagy olyan alkotókat követ, akiket mi egyáltalán nem ismerünk. A Common Sense Media szülőknek szóló útmutatója is a közös tartalomnézést és a rendszeres beszélgetést ajánlja.
• Segítsünk különbséget tenni a választott és az automatikusan érkező tartalmak között. Érdemes megmutatni, hogyan működnek az ajánlások, hogyan jelezheti a gyerek, ha valami nem érdekli, és milyen időkorlátokat állíthat be. A YouTube esetében az automatikus lejátszás kikapcsolása és az előzmények közös áttekintése is hasznos lehet, de a Short videókat akár ki is kapcsolhatjuk.
• A hosszabb történeteknek is biztosítsunk helyet, főleg közös, családi programként. Egy közösen kiválasztott film vagy sorozat jó lehetőség arra, hogy a gyerek olyan tartalommal is találkozzon, amelyben egy történetet hosszabb időn keresztül követhet. Érdemes bevonni a választásba, és megkérdezni, mi érdekelné igazán. A közös filmnézés beszélgetésre is lehetőséget adhat, különösen akkor, ha a szereplők döntéseiről vagy a történetben látott helyzetekről is szó esik.
• Figyeljük meg, mit szorít ki a képernyőhasználat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 2026-os ajánlása szerint a családoknak a tartalom minőségét, a gyerek egyéni szükségleteit és a médiahasználat körülményeit is mérlegelniük kell. Az alvás, a mozgás és a személyes kapcsolatok megőrzése továbbra is fontos szempont. A szakmai szervezet a közösen kialakított családi szabályokat és a szülői példamutatást is hangsúlyozza. 

A családi képernyőhasználati szabályok kialakításakor már érdemes számolni azzal, hogy a rövid videók a gyerek számára fontos szórakozást jelentenek. A közös cél az lehet, hogy a gyerek megtanulja felismerni, mikor néz valamit azért, mert érdekli, és mikor pocsékolja az idejét azzal, amit a következő mozdulatra felkínál neki a telefon.