Mi állhat a lengyel iskolai késelések hátterében? Mindegyik magyarázat tragikus
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!Három iskolai késelés, egy halálos áldozat és újabb meghiúsított támadások után a lengyel hatóságok vizsgálják az erőszakos online közösségek szerepét. Az eddigi eredmények az utánzás veszélyére is ráirányítják a figyelmet.
Nincs most elég időd?
- Október elején három késes támadás történt lengyel oktatási intézményekben. Az egyikben egy 37 éves iskolai dolgozó életét vesztette.
- Azóta további tervezett támadásokat akadályoztak meg. Október 22-én például egy 17 éves lányt fogtak el, aki a gyanú szerint két tanárát akarta megölni.
- A nyomozók egyelőre nem találtak bizonyítékot a támadók közötti közvetlen kapcsolatra vagy egy szervezett internetes kihívásra.
- Ugyanakkor több érintett fiatal esetében felmerült a szélsőséges, erőszakot dicsőítő online közösségek hatása, de az egyéni indítékok továbbra sem tisztázottak.
- A szakértők szerint a nagy nyilvánosságot kapó erőszakos cselekmények utánzásra ösztönözhetnek másokat. A lengyel hatóságok ezért már az iskolai radikalizálódás megelőzésével is foglalkoznak.
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Október elején néhány nap alatt három súlyos iskolai késelés rázta meg Lengyelországot. Ostrołękában egy 19 éves diák támadt tanárokra és tanulókra, másnap Leszczydół-Nowiny egyik általános iskolájában egy 15 éves fiú megölt egy 37 éves alkalmazottat, és két másik embert megsebesített. Október 10-én Varsóban egy 21 éves nő három embert késelt meg egy felnőttoktatási intézményben. Az akkori eseményekről és az országos pánikról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
Azóta azonban újabb aggasztó esetekre derült fény, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ennek a történetnek a súlyossága nem maradhat 1-2 napos sajtószenzáció, a mögötte húzódó okokkal pedig a családi, közösségi, intézményi szinten is kötelességünk lenne foglalkozni.
Október 22-én a Żnin térségében egy 17 éves diáklányt fogtak el, aki a nyomozók szerint két tanárnő meggyilkolására készült. A TVP beszámolója szerint a lány két kést szerzett be, az egyiket az iskolatáskájában tartotta. Ezért most három hónapra előzetes letartóztatásba került.
Hirdetés
A késelések után Lengyelországban egyébként rendkívüli rendőrségi akció kezdődött, amelynek méreteit jól érzékeltetik a legfrissebb országos adatok. Az október 23-i parlamenti tájékoztatás szerint
- az országos akció során 293 ezer iskolai ellenőrzést végeztek,
- a rendőrség 196 embert vett őrizetbe,
- közülük 171-en fiatalkorúak voltak,
- a hatóságok 535 gyanús incidenst vizsgáltak,
- 155 ügyben folyik büntetőeljárás,
- összesen 167 veszélyes tárgyat foglaltak le, köztük késeket, macsétákat és baltákat.
A 196 őrizetbe vétel nagyon súlyosnak tűnik, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi támadás készült volna. Az intézkedések jelentős része internetes fenyegetésekhez, hamis riasztásokhoz és veszélyes tárgyak birtoklásához kapcsolódott. Az országos akció során hat esetben rendeltek el előzetes letartóztatást.
Mi állhat a támadások hátterében?
Amikor néhány nap leforgása alatt három iskolában történik késes támadás, majd sorra érkeznek a hírek további fenyegetésekről, szinte magától adódik a feltételezés, hogy az elkövetők között valamilyen szervezett háttér, vagy kapcsolat lehetett. Különösen akkor, amikor az interneten már egy országos támadássorozatról és egy állítólagos erőszakos kihívásról beszélnek.
A lengyel nyomozók azonban eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a támadók ismerték volna egymást, vagy közösen készültek volna a cselekményekre. Egyre több jel utal viszont egy másfajta lehetséges kapcsolódásra:
azokra az internetes közösségekre, amelyekben az erőszak és a szélsőséges eszmék dicsőítése is megjelenik.
Az o2 lengyel hírportál oknyomozása rendvédelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy több érintett fiatal szélsőjobboldali, neonáci és erőszakot népszerűsítő tartalmakkal találkozhatott. A lap szerint ilyen bejegyzések a Robloxhoz és a Discordhoz kapcsolódó közösségekben, valamint zárt Telegram- és WhatsApp-csoportokban is terjedtek.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Roblox: 2006-ban indult, világszerte több tízmillió ember által naponta használt online videójáték-platform, ahol a felhasználók saját játékokat készíthetnek, mások alkotásaival játszhatnak és egymással kommunikálhatnak. Különösen népszerű a gyerekek és a tizenévesek körében.
Discord: Közösségi kommunikációs platform, amely elsősorban a videójátékosok körében vált népszerűvé. Tematikus szervereken szöveges, hang- és videóbeszélgetéseket lehet folytatni, akár zárt közösségekben is.
Telegram: Üzenetküldő alkalmazás, amely nagy létszámú csoportok és nyilvános csatornák létrehozását is lehetővé teszi. A privát beszélgetések mellett széles körben használják hírek, politikai tartalmak és közösségi üzenetek terjesztésére is.
WhatsApp: A Meta tulajdonában lévő, 2009-ben indult üzenetküldő alkalmazás, amely szöveges üzenetek, képek, videók és hívások mellett csoportos beszélgetéseket is támogat. A személyes üzenetek és hívások végpontok közötti titkosítással védettek.
A történet egyik különösen érdekes részlete még a három októberi késelés előttre nyúlik vissza. Szeptember végén egy 13 éves lengyel fiú egy svéd játékostársának beszélt arról, hogy meg akarja ölni iskolatársait és tanárait. A svéd internetező komolyan vette a fenyegetést, értesítette a szüleit, majd az ügy a rendőrséghez került, így a lengyel hatóságok még a tervezett támadás előtt elfogták a fiút.
A lengyel újságírók forrásai szerint a 13 éves fiú szélsőséges, neofasiszta tartalmak iránt érdeklődött, és az október 8-i halálos támadás 15 éves gyanúsítottjánál is megjelentek hasonló ideológiai jelképek. A beszámoló alapján egyes online csoportokban a korábbi tömeggyilkosok példaképpé váltak, az erőszakos gondolatok pedig elismerést válthattak ki a közösség tagjaiból.
Hirdetés
A Rzeczpospolita október 29-én frissített tényfeltárása egy másik nyugtalanító részletet is feltárt: az egyik támadó internetes azonosítója egy korábbi, új-zélandi tömeggyilkosra utalt. A nyomozók még vizsgálják, hogy az elkövető valóban példaképként tekintett-e rá, vagy az elnevezésnek más magyarázata volt.
Azt ugyanakkor továbbra sem tudjuk pontosan, hogy az egyes fiatalokat mi vezette a támadásokhoz.
A nyomozók a családi és iskolai körülményeiket is vizsgálják. Az ostrołękai 19 éves támadóról például kiderült, hogy éveken át családon belüli erőszak áldozata volt. Ez fontos része a személyes történetének, de önmagában nem magyarázza, miért fordult mások ellen.
Az eddigi eredmények alapján tehát több különböző tényező rajzolódik ki. Az elkövetők személyes élethelyzetei eltérőek, egyes esetekben hasonló szélsőséges online tartalmak hatása is felmerült, de továbbra sem bizonyított, hogy ugyanazok a közösségek vagy személyek ösztönözték volna őket erőszakra, ahogyan a feltételezett külföldi titkosszolgálati irányításra sem találtak bizonyítékot.
Azt viszont nagyon is érdemes megvizsgálni, hogyan válhat egy internetes közösség olyan környezetté, amelyben egy fiatal számára egyre elfogadhatóbbnak tűnik az erőszak.
Hogyan válhat veszélyessé egy online közösség?
Az online radikalizálódás sokszor fokozatosan történik. Egy fiatal kezdetben barátokat, közös érdeklődést vagy egyszerűen társaságot talál egy internetes csoportban. Idővel azonban egyes közösségekben egyre természetesebbé válhat a gyűlöletkeltés, az erőszakos fantáziák megosztása vagy a szélsőséges nézetek elfogadása, és a határok tolódhatnak.
A lengyel állami kiberbiztonsági intézet, a NASK tájékoztatója szerint a szélsőséges közösségek különösen könnyen találhatnak utat azokhoz a fiatalokhoz, akik magányosak, kirekesztettnek érzik magukat, vagy nehezen alakítanak ki kapcsolatokat. Egy ilyen közösség kezdetben akár támogatást és elfogadást is nyújthat. A fiatal később már olyan nézetekkel és elvárásokkal találkozhat, amelyeket korábban elutasított volna, de a hovatartozási kényszer felerősödése miatt belesimul a közegbe.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magányos vagy pszichés nehézségekkel küzdő gyerekek szükségszerűen erőszakossá válnának. A Roblox vagy a Discord használata sem jelent önmagában veszélyt. A hazai populista megmondóemberek bélyegzőit elkerülendő sajnos kénytelenek vagyunk ezt is kiemelni a valóban aggasztó trendeket elemezve. Sokkal fontosabb, mennyire befolyásolható a gyerek, mennyi figyelmet és érzelmi támaszt kap otthon, milyen közösségbe kerül a neten, és ott milyen viselkedést jutalmaznak. Ezek a kérdések mind fontos elemei annak, hogy végül előfordulhat-e egy olyan szörnyű eset, mint amikről itt olvastál.
Az erőszak utánzása is szerepet játszhat
A lengyel ügyek másik aggasztó sajátossága, hogy a támadásokat újabb fenyegetések és előkészületek követték. Ez felveti a copycat-jelenség lehetőségét.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Copycat-jelenség: Olyan pszichológiai és kriminológiai jelenség, amikor valaki egy korábban megismert, például nagy médiavisszhangot kapott bűncselekmény mintájára követ el hasonló tettet. Az utánzást erősítheti az elkövető ismertsége, a vele való azonosulás vagy a figyelem megszerzésének vágya.
A Demagog lengyel tényellenőrző portálnak nyilatkozó Tomasz Grzyb szociálpszichológus olyan amerikai kutatásokat idézett, amelyek szerint a nagy visszhangot kiváltó iskolai és tömeges lövöldözések után átmenetileg megnőhet a hasonló események előfordulásának valószínűsége. Egy 2015-ös vizsgálat például körülbelül 13 napos időszakban mutatott ki ilyen összefüggést. Persze ezek az adatok amerikai lövöldözéseket vizsgáltak, eredményeik ezért nem alkalmazhatók automatikusan a lengyel helyzetre, de a jelenség segíthet megérteni, miért tartanak a szakértők a támadók túlzott médiavisszhangjától.
Ha egy erőszakos cselekmény elkövetője napokig szerepel a hírekben, a neve ismertté válik, a róla készült felvételeket pedig ezrek osztják meg, az egyes sérülékeny fiatalok számára torz mintává válhat. A figyelem és az ismertség önmagában is vonzó lehet valakinek, aki korábban láthatatlannak érezte magát. A lengyel eseményeknél ezt tovább erősítették az interneten terjedő fenyegetések, köztük mesterséges intelligenciával készített hamis videók is.
Így akár egymástól független támadások is elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelyben a valós erőszak, az online provokáció és a nyilvánosság egymásra hat. A közvetlen szervezettség bizonyítéka nélkül is kialakulhat veszélyes utánzási hullám. A lengyel hatóságok ezért már a megelőzésre is hangsúlyt helyeznek: a NASK és a belbiztonsági szolgálat október 28-án közel 200 iskolaigazgatónak tartott képzést az online radikalizálódás korai felismeréséről.
Mit tehetünk szülőként?
A lengyelországi események arra is emlékeztetnek, hogy az online veszélyek felismeréséhez ismernünk kell a gyerekeink közösségi kapcsolatait és azokat a tartalmakat, amelyek hatással vannak rájuk. Ehhez a legfontosabb lépés a rendszeres, őszinte, ítélkezésektől mentes kommunikáció.
- A videójátékok és alkalmazások mellett beszélgessünk arról is, kikkel tölti az idejét, mit tartanak viccesnek, kikre néznek fel, és milyen tartalmakat osztanak meg egymással. Ezekből többet megtudhatunk a közegéről, mint pusztán a képernyőidő méréséből.
- Vegyük komolyan a tartós viselkedésváltozást! Egyetlen furcsa kijelentés még nem jelent radikalizálódást, több együttesen jelentkező figyelmeztető jel, hangulatváltozás, megváltozott viselkedés esetén azonban indokolt lehet szakember segítségét kérni.
- Tegyük egyértelművé, hogy a fenyegetéseket jelenteni kell! Ha a gyerek egy online csoportban konkrét támadási tervvel, erőszakra buzdítással vagy fenyegetéssel találkozik, forduljon egy megbízható felnőtthöz, mert ez bűncselekmény (nem árt ha azzal is tisztában van, hogy ezzel viccelni is súlyos következményekkel jár).
- A veszélyes üzenetet bizonyítékként meg lehet őrizni, de nyilvánosan továbbterjeszteni nem javasolt (pont a hatás miatt).
- Közvetlen veszély esetén mindig a 112-es segélyhívón kell segítséget kérni.
A lengyelországi történetek indítékairól még sok részlet tisztázatlan. A megelőzés egyik legfontosabb tanulsága viszont már most látható: egy fiatal online kapcsolatai, közösségi élményei és az ott kapott visszajelzések éppúgy alakíthatják a gondolkodását, mint a családi vagy az iskolai környezete. Ha itt nem kap elég figyelmet, ott fog. És annak látjuk, mi lehet a vége.
Hirdetés
Állítsd be a Képernyőidőt megbízható forrásnak!- Legfrissebb
- Mi állhat a lengyel iskolai késelések hátterében? Mindegyik magyarázat tragikus
- Viber okosabban: íme négy hasznos beállítás, amit érdemes ismerned
- Beülnél egy étterembe, ahol arra kérnek, hogy tedd el a telefonodat?
- Tényleg jobbak a lassabb mesék a gyerekeknek? A Netflix már külön válogatást készített belőlük
- Ha komolyan beszélgetni kezdesz a fiatalokkal a mesterséges intelligenciáról, meg fogsz lepődni
- Már azt is vizsgálnia kell a Temunak, mit ajánlanak az algoritmusai a vásárlóknak
- Mesterséges intelligenciával vágják újra Margot Robbie régi sorozatát, és ez rengeteg problémát vet fel
- A Google a tudtod nélkül is hozzárendelhette a telefonszámodat több fiókodhoz, mutatjuk, hogyan ellenőrizheted
- 5 fejlesztő mobiljáték kisgyerekkel közös játékra, vásárlás és reklám nélkül
- Silent Hill: Townfall teszt szülőknek