5 film, ami segít beszélgetni az iskolai bántalmazásról és kiközösítésről
A gyerek nem mindig mondja ki, hogy bántják. Inkább bezárkózik, ingerlékenyebb lesz, vagy egyszerűen nem akar iskolába menni. És mi van, ha ő bánt másokat? Erről nehéz beszélgetni, de talán egy közös filmnézés segíthet.
Nincs most elég időd?
- A nemzetközi adatok szerint világszerte minden harmadik gyereket ér rendszeres iskolai bántalmazás, és az online zaklatás aránya is nő.
- Öt film – Az igazi csoda, Egy néma hang, Zootropolisz, Luca és a magyar Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) – különböző nézőpontból mutatja meg a kirekesztés, az előítélet és a digitális megszégyenítés működését.
- A történetek segítenek kimondani azt, amit a gyerek sokszor nem mer: hogy a bántalmazás nem csak fizikai erőszak lehet, ezerféle formája van, és a hallgatás is része.
- Egy jól irányzott kérdés a stáblista után többet érhet, mint egy hosszú, kioktató beszélgetés.
- A cél nem a leckéztetés, hanem hogy a gyerek tudja: ha vele történik ilyen (vagy lát ilyet, esetleg ő is részese elkövetőként), van hova fordulnia, nem kell bűntudatban élnie.
Hirdetés
Egy általános iskolai konfliktus ma ritkán zajlik le a tanteremben és ér véget az utolsó csengőszóval. A gyerek hazaviszi a telefonján. Egy kimaradó üzenet, egy nevető emoji, egy „véletlenül” nyilvános screenshot tovább él a kijelzőn.
A nemzetközi kutatások szerint a iskoláskorú gyerekek harmada él át ismétlődő bántalmazást. A digitális tér ezt nem kiváltotta, hanem kiterjesztette. Ami korábban a folyosón történt, ma rögzíthető, megosztható, visszanézhető. A szégyen így nem múlik el.
SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A szülő ebből gyakran semmit nem lát. A gyerek nem feltétlenül mondja ki, hogy bántják. Inkább visszahúzódik, ingerlékenyebb lesz, vagy hirtelen „nem akar suliba menni”. A közvetlen kérdés sokszor falba ütközik.
Még rosszabb, ha a gyerek nem érzi át, hogy ő bánt másokat, vagy miért rossz, ha csöndben marad, amikor ilyet lát. Egy közös filmnézés nem lesz mindenre megoldás, de elindíthat családi beszélgetést, mivel egy keretezett történet sokat segíthet abban, hogy más problémáján keresztül érezzük át a sajátunkat.
Mutatunk 5 olyan filmet, amelyek teljesen eltérő stílusban, de a bántalmazás, kiközösítés élményét mutatják be, fiatalok számára is emészthető formában, egy családi filmnézés keretében pedig remek beszélgetésindítók lehetnek.
Az igazi csoda (Wonder)
A 2017-es amerikai családi filmdráma R.J. Palacio azonos című regényéből készült. Főszereplője Auggie Pullman, egy veleszületett arcdifferenciával élő kisfiú, aki ötödik osztályban először kerül közösségbe, miután addig otthon tanult. Az iskola nemcsak tanórákat jelent számára, hanem nyílt és burkolt bántalmazást, bizonytalan barátságokat és csoportnyomást. A film több szereplő nézőpontját is megmutatja, így nemcsak az áldozat, hanem a barát és a bántalmazó motivációi is láthatóvá válnak. A történet nem idealizál, hanem pontosan ábrázolja, hogyan működik a kiközösítés egy gyerekközösségben.
A fim Netflixen érhető el, előfizetés kell hozzá.
Tippek beszélgetéshez
- Melyik jelenet volt szerinted a legigazságtalanabb, és miért?
- Mit csinált jól vagy rosszul az a gyerek, aki Auggie barátja volt, de néha hallgatott?
- Mi a különbség a viccelődés és a megalázás között? Hol húzódik a határ?
- Ha te lettél volna az osztályban, mit tettél volna egy ilyen helyzetben?
- Tudsz olyan iskolai vagy online helyzetet, ami hasonlít erre, csak kevésbé látványosan?
A cél nem az, hogy a gyerek „helyesen válaszoljon”, hanem hogy felismerje: a bántalmazás nem csak az, amikor valakit nyíltan csúfolnak. Sokszor a hallgatás, a nevetés vagy a csoporthoz való alkalmazkodás is része a történetnek.
Egy néma hang (Koe no Katachi)
Ez a 2016-os japán animációs film Yoshitoki Ōima mangájából készült. A történet középpontjában Ishida Shōya áll, aki általános iskolában rendszeresen bántalmazza siket osztálytársát, Nishimiya Shōkót, de aztán ő maga válik kirekesztetté. Évekkel később, középiskolásként bűntudattal próbál kapcsolatba lépni a lánnyal, és jóvátenni a múltat. A film nyíltan beszél szégyenről, társas elszigetelődésről és öngyilkossági gondolatokról, ezért csak tudatos szülői jelenléttel ajánlható ez a film, lehetőleg csak felső tagozatos gyerekkel. Külön érdekessége, hogy nem menti fel a bántalmazót, hanem megmutatja a következményeket és a felelősség súlyát.
A filmet itt lehet megnézni magyar felirattal.
Tippek beszélgetéshez
- Mit gondolsz, miért kezdte el Shōya bántani Shōkót?
- Van különbség aközött, hogy valaki „csak nevet a többiekkel”, és aközött, hogy ő maga kezdeményez?
- Elég-e egy bocsánatkérés, ha valakit hosszú ideig bántottak? Mit jelent valóban jóvátenni valamit?
- Mit élhet át az, aki nem hallja pontosan, mit mondanak róla, mégis érzi a kirekesztést?
- Szerinted lehet valaki egyszerre bántalmazó és áldozat?
Ez a film alkalmas arra, hogy a gyerekkel ne csak a „mit tettek vele” kérdésről beszélgessünk, hanem a „mit tettem én másokkal” felelősségéről és következményeiről is.
Hirdetés
Zootropolisz - Állati nagy balhé (Zootopia)
A 2016-os animációs film a Disney stúdió egyik legérettebb társadalmi meséje. A történet egy állatok lakta nagyvárosban játszódik, ahol Judy Hopps, az első nyúl rendőr próbál bizonyítani egy olyan rendszerben, amely alapvetően kasztrendszerekre osztott előítéletekre épül. A történet másik főse, Nick Wilde róka gyerekként megalázó élményt él át: pusztán a faja miatt bélyegzik veszélyesnek, és ez a stigma végigkíséri az életét. A film nem klasszikus iskolai bántalmazást mutat be, hanem a megbélyegzés és a csoportalapú előítélet működését, vagyis azt, amikor valakit nem a tettei, hanem az identitása alapján ítélnek meg. Ez a dinamika iskolai közegben is ismerős: címkék, szerepek, kimondatlan rangsorok formájában. A Zootropolisz ereje abban rejlik, hogy nem egyetlen „rossz” szereplőt mutat, hanem egy egész közeget, ahol az előítélet természetesnek tűnik. A gyerek számára így láthatóvá válik, hogy a bántalmazás nem mindig hangos konfliktus, hanem lehet rendszerszintű igazságtalanság is, amely a mi világunkban is folyamatosan jelen van a hétköznapi rasszizmus, szexizmus formájában.
A film Disney+-on érhető el, előfizetés kell hozzá.
Tippek beszélgetéshez
- Mit érzett Nick abban a jelenetben, amikor gyerekként megalázták? Te mit éreznél?
- Volt már olyan, hogy valakit azért csúfoltak, mert „biztos ő is olyan”, vagy „olyan családból jön”?
- Mi történik, ha egy csoport elhiszi magáról, hogy „ők jobbak”?
- Láttál már olyan helyzetet, amikor valakit nem azért bántottak, amit tett, hanem azért, amilyen?
- Mit jelent az, hogy valaki megváltoztathatja a róla alkotott képet? Milyen döntések kellenek ehhez?
- Te szeretnéd, ha a neved, vagy a kinézeted alapján mondanák meg, milyen vagy?
A film segít beszélni az előítéletről, a csoportnyomásról és arról, hogyan válik a megbélyegzés önbeteljesítő jóslattá. Nem kioktat, hanem megmutatja, milyen könnyen csúszunk bele abba, hogy címkézünk, és milyen nehéz ebből kilépni, még akkor is, amikor a szándékunk jó.
Luca
A 2021-es Pixar-film egy olasz tengerparti kisvárosban játszódik, ahol két „tengeriszörny” fiú, Luca és Alberto emberi alakot öltve próbál beilleszkedni. A történet felszínen nyári kaland és barátságtörténet, valójában azonban a másság eltitkolásáról, a lebukástól való félelemről és a közösséghez tartozás vágyáról szól. A város lakói rettegnek a „szörnyektől”, miközben nem is tudják, hogy azok köztük élnek – ez a kettősség teszi a filmet erős allegóriává az előítéletről. Ercole figurája a klasszikus státuszféltő bántalmazó: gúnyolódik, lekezel, a közönség reakcióiból él, nem véletlen, hogy a főszereplők félelmét erőteljesen táplálja. A Luca azért különösen hasznos beszélgetési alap, mert nem direkt iskolai bántalmazást mutat, hanem a kirekesztés megelőző állapotát: azt a belső szorongást, amikor a gyerek már előre számít arra, hogy nem fogadják el.
A film a Disney+ kínálatában található meg, előfizetés kell hozzá.
Tippek beszélgetéshez
- Mitől fél Luca valójában: Ercolétől, vagy attól, hogy kiderül, kicsoda?
- Volt már olyan helyzet, amikor inkább nem mondtál el valamit magadról, mert attól tartottál, kinevetnek?
- Miért működik Ercole gúnyolódása? Azért, amit mond, vagy azért, mert mások nevetnek rajta?
- Mit jelent a „Silenzio Bruno!” jelenetben a belső hang elhallgattatása? Van neked is ilyen belső hangod?
- Melyik a nehezebb: beolvadni a tömegbe, vagy vállalni, hogy különbözöl a többiektől?
Hirdetés
Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)
Ez sokkal direktebb és keményebb téma. Schwechtje Mihály 2018-as filmje az egyik legpontosabb magyar alkotás a digitális zaklatásról, amely nem sokat veszített aktualitásából az elmúlt években, még akkor sem, ha egy mai tini már más platformokon mozog. A történet egy budapesti gimnáziumban játszódik, főszereplője Eszter, aki online kapcsolatba kerül egy idősebb fiúval, majd intim fotók és manipuláció révén kiszolgáltatott helyzetbe sodródik. A zaklatás nem látványos iskolai erőszakként jelenik meg, hanem üzenetek, képek és terjesztett pletykák formájában. A film nem dramatizál túl, inkább hétköznapi pontossággal mutatja meg, hogyan csúszik át egy látszólag romantikus történet érzelmi zsarolásba és online megszégyenítésbe. Külön erőssége, hogy a felnőttek tehetetlenségét és az iskolai közeg hallgatását is ábrázolja.
A filmet itt lehet egyszeri díj ellenében megnézni.
Tippek beszélgetéshez
- Mi a különbség a figyelem és a manipuláció között? Hogyan lehet ezt felismerni?
- Mit jelent az, hogy valaki „csak továbbküldi” a képet? Ki a felelős ilyenkor?
- Miért nehéz segítséget kérni, amikor online történik a bántalmazás?
- Mit tehet egy barát, ha ilyesmit lát vagy tud? Hallgatás, konfrontáció, felnőtt bevonása?
- Te szólnál, ha ilyen helyzetbe kerülnél? Kinek? Mit várnál el másoktól, hogyan segítsenek?
Ez a film felső tagozat és középiskola környékén komoly beszélgetések alapja lehet. Nem az online világ démonizálása a célja, hanem annak bemutatása, milyen gyorsan válhat a digitális intimitás fegyverré.
- Legfrissebb
- 5 film, ami segít beszélgetni az iskolai bántalmazásról és kiközösítésről
- A Viber olyan újítást vezet be, amely egyszerre lehet nagyon hasznos és elbutító eszköz
- Ingyen játék: 10 ezer forintot lehet spórolni ezzel a két ajándékkal, de vajon hány éves kortól ajánlottak?
- Puccs tíz percben: hogyan lett a venezuelai hatalomátvételből magyar böngészős videójáték?
- A figyelemért vívott háborúban éppen vesztésre állnak a videójátékok és ez nem túl jó jel
- Nem mindegy a képernyőidő formája: egy új kutatás szerint a videójáték nem fokozza figyelemzavaros tüneteket, a közösségi média igen
- Ingyen videósorozat készült tanároknak és hátrányos helyzetű gyerekeknek, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni
- Egy szerelmét gyászoló játékosnak segített a Stardew Valley alkotója, hogy megmentse azt a farmot, amit közösen építettek
- Mit jelent Steamen a közösségi értékelés és hogyan szokták befolyásolni?
- Több mint 2 millió privát fotó szivárgott ki egy népszerű androidos MI-appból és ez az eset nem egyedi
- AIWorld
- Nem a technológia hiányzik, hanem a szokás: az Eurostat szerint az európaiak többsége nem érzi szükségesnek az AI-eszközöket
- A Google törölte a Disney-szereplős AI-videókat a YouTube-ról, miután felszólító levelet kapott
- Codex Mortis: ez a videójáték már teljes egészében mesterséges intelligenciával készült, ki is próbálhatod
- GPT-5.2 bemutató: az OpenAI új csúcsmodellje már nem csak válaszol, hanem munkatársként működik
- Hogyan növekednek gyorsabban a vállalkozások az AI-alapú digitális marketingplatformokkal?