Kiszivárgott az EU gyermekvédelmi terve: 15 éves kor alatt alaposan átírhatják az online világ szabályait

2026.09.15. 07:12 Horváth Péter

Az EU Kids Act új online gyermekvédelmi terv a közösségi médiától az MI-chatbotokon át az online játékokig szigorítaná a szabályokat, és már 15 éves kor alatt komoly korlátozásokat hozhat.

Kiszivárgott az EU gyermekvédelmi terve: 15 éves kor alatt alaposan átírhatják az online világ szabályait

Nincs most elég időd?

  • Az Európai Bizottság szeptember 17-én mutatja be az egyelőre EU Kids Act néven emlegetett új gyermekvédelmi javaslatát. A végleges szöveg még nem nyilvános.
  • A javaslat célja egy olyan lépcsőzetes rendszer létrehozása, amely szülői felügyelet mellett teszi csak lehetővé a közösségi médiához való hozzáférést 15 éves kor alatt.
  • A terv jóval túlmutat a TikTokon és az Instagramon: videómegosztók, MI-chatbotok, virtuális társak és online játékok is bekerülhetnek a szabályozásba.
  • A platformoknak kerülniük kellene a függőséget erősítő kialakítást és káros ajánlórendszereket, jobb szülői felügyeletet és egyszerűen használható jelentési lehetőségeket kellene adniuk.
  • Ez még nem elfogadott uniós jogszabály. A Bizottság bemutatója után a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalásai következnek, a részletek addig jelentősen változhatnak.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az elmúlt időszakban gyökeres fordulat tanúi lehettünk a politikai és EU-s szabályozási hozzáállásban: az önkéntes vállalati vállalásokra és a piaci önszabályozásra épülő korszakot viszonylag gyorsan söpri el a határozott, szigorúan kikényszerített állami és uniós beavatkozás világa. Amíg korábban a digitális térben a technológiai óriások és a platformok dönthettek saját működési kereteikről, a mentális egészségi kockázatok, a felhalmozódott társadalmi tapasztalatok és a szülői, valamint szakértői nyomás hatására a döntéshozók ma már közvetlen védelmi vonalakat húznak, nyilván azon is felbuzdulva, ami éppen Amerikában történik.

Papilonia Lepkevilág Papilonia Lepkevilág Hirdetés

Ennek a paradigmaváltásnak a legújabb és egyben leglátványosabb mérföldköve a bevezetés előtt álló EU KIDS Act, amely alapjaiban írhatja felül a kiskorúak digitális jelenlétét és a techcégek felelősségét a közösségi médiától kezdve egészen a mesterséges intelligenciával működő eszközökig. Az EU végrehajtó testülete csütörtökön mutatja be ezt az új jogszabályt, amely korhatár-korlátozásokat határoz meg, emellett új szabályokat ír elő a termékek felépítésére, tervezésére is.

A politikai kérdés eleinte többnyire úgy hangzott, hogy 13, 15 vagy 16 éves kor alatt kell-e tiltani az Instagramot, a TikTokot vagy a Snapchatet. Az Európai Bizottság most készülő terve ennél lényegesen szélesebb problémát próbál kezelni: 

azt, hogy egy gyerek milyen digitális szolgáltatásokhoz, milyen funkciókhoz és milyen feltételekkel férhessen hozzá fejlődésének különböző szakaszaiban.

Értelemszerűen gyakorlati tapasztalat, hogy a gyerekek online élete rég nem választható szét már egyszerűen „közösségi médiára” és minden másra.

  • Egy online videójátékban lehet barátkozni és idegenekkel beszélgetni,
  • egy videómegosztón algoritmus ajánlja a következő tartalmat,
  • egy MI-chatbot pedig akár hosszú, személyes beszélgetéseket is folytathat a felhasználóval.

Az Európai Bizottság szakértői jelentése ezért már a „social media+”, vagyis a közösségi médiánál szélesebb digitális környezet fogalmát használja. Ebbe az MI-társak, bizonyos videójátékok, videómegosztók és más kockázatos digitális szolgáltatások is beletartozhatnak.

A Politico által ismertetett előkészítő dokumentumok szerint a készülő EU Kids Act ugyanezt a széles megközelítést követné: a közösségi oldalak mellett videómegosztó platformokra, online játékokra, MI-chatbotokra és virtuális társakra is kiterjedhetne. Az oktatási célú digitális eszközök ugyanakkor külön kategóriát alkothatnak. A szöveg még változhat a csütörtöki bemutatóig, és természetesen utána is.

A kiszivárgott terv már nem egyetlen korhatárban gondolkodik

A Reuters olyan európai bizottsági dokumentumról számolt be, amely egyfajta fokozatos digitális belépési rendszert vázol fel. A 15 éves kor fontos választóvonal lenne, de a fiatalabbak számára sem a teljes tiltás lenne a megoldás. 

„Az Unió megközelítésének lehetővé kell tennie a kiskorúak számára, hogy kihasználják a digitális szolgáltatásokban rejlő hatalmas lehetőségeket, miközben megvédi őket a visszaélésektől és a kizsákmányolástól. Korlátoznia kell a techvállalatok hozzáférését a gyermekeinkhez, nem fordítva próbálni ezt” – áll a dokumentumban. 

  • A tervezet szerint hároméves kor alatt nem lenne hozzáférés az érintett szolgáltatásokhoz.
  • A 3–12 évesek kizárólag szülő által teljesen felügyelt fiókokkal használhatnának kifejezetten gyermekbarát, szigorú biztonsági előírásokat teljesítő szolgáltatásokat.
  • A 13–14 éveseknél már megjelennének úgynevezett bevezető fiókok a közösségi és videómegosztó platformokon: ezeket a szülő nyitná meg, korlátozott kapcsolattartással, szülői felügyelettel és szigorú időkorlátokkal.
  • Önálló fiókot a jelenlegi tervezet szerint 15 éves kortól lehetne létrehozni.

Ezt egyelőre nem érdemes kész szabályként kezelni. A Reuters által bemutatott tervezet 15 éves küszöböt ír le, más friss brüsszeli tudósítások szerint viszont a végső politikai döntés előtt még a 13 és a 15 éves határ is versenyben volt. Az eltérő számoknak hosszabb előtörténetük van. Az Európai Parlament tavaly 16 éves általános digitális korhatárt javasolt a közösségi média, a videómegosztók és az MI-társak használatának megkezdésére, de 13 és 16 év között szülői engedéllyel lehetővé tette volna a hozzáférést. A Bizottság nyáron publikált független szakértői jelentése ezzel szemben azt ajánlotta, hogy 13 év alatt legyen korlátozott az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindaddig, amíg a cégek nem tudják bizonyítani, hogy termékeik biztonságosak a gyerekek számára.

Kiddos Kiddos Hirdetés

A fontosabb változás talán nem is a korhatár

Az uniós terv egyik kulcsszava a „safe by design”, vagyis az, hogy egy digitális szolgáltatás már az alapvető kialakításánál vegye figyelembe a gyerekek biztonságát. Ebben a megközelítésben kevésbé elfogadható az a modell, amely először megépít egy minél több használatra ösztönző platformot, majd utólag hozzáad néhány szülői kapcsolót és képernyőidő-figyelmeztetést.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Safe by design: Olyan tervezési elv, amely szerint egy digitális szolgáltatás biztonsági funkcióit már az alapműködésébe be kell építeni. Gyerekeknél ez jelenthet szigorúbb alapértelmezett adatvédelmet, korlátozott kapcsolatfelvételt, biztonságosabb ajánlórendszert vagy a túlzott használatra ösztönző funkciók visszafogását.

Az Európai Bizottság idén februárban előzetesen arra jutott, hogy a TikTok végtelen görgetése, automatikus videóindítása, értesítései és erősen személyre szabott ajánlórendszere problémás lehet a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály alapján. Júliusban hasonló előzetes megállapítást tett az Instagram és a Facebook addiktív kialakításával kapcsolatban is.

A most kiszivárgott EU Kids Act-tervezet ezt a gondolkodást vinné tovább. A szolgáltatóknak

  • kerülniük kellene a függőséget erősítő kialakítást és a káros tartalmakat felerősítő feedeket,
  • használható szülői felügyeletet kellene biztosítaniuk,
  • a gyerekek számára pedig működő lehetőséget nyújtani problémás tartalmak vagy viselkedés jelentésére.

Ez egybevág a Bizottság szakértőinek nyári álláspontjával is: szerintük az online gyerekvédelem elsődleges felelősségét a digitális szolgáltatókra kell helyezni, és a cégeknek kellene igazolniuk, hogy termékeik megfelelően biztonságosak a fiatalkorú felhasználóknak.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Az online játékok sem maradnának ki

Nem arról van szó, hogy a videójátékokat lustaságból egy kalap alá veszik a közösségi médiával, vagy a chatbotok káros hatásaival. Korábban a Képernyőidőn éppen azért foglalkoztunk külön azzal, hogy egy közösségimédia-tiltás után a gyerek digitális élete könnyen más platformokra költözhet, mert a játékok, közösségi terek és kommunikációs szolgáltatások közötti határ egyre kevésbé látszik világosan, és ehhez jön még a kereskedelmi gyakorlat, a mikrotranzakció, havidíjas szolgáltatások, loot boxok, játékon belüli reklámok, addiktív tervezés problémája is. Az uniós szakértői jelentés külön említi azokat az online, közösségi funckiókkal teletömött játékokat, amelyek káros kereskedelmi gyakorlatoknak vagy veszélyes kapcsolatfelvételnek tehetik ki a gyerekeket. Az Európai Parlament korábban a loot boxokhoz, virtuális valutákhoz és más szerencsejáték-szerű mechanizmusokhoz kapcsolódó gyerekvédelmi szabályokat is szigorítaná.

Az új tervezet szerint az online játékplatformoknak a játék letöltése előtt kellene ellenőrizniük a gyerek életkorát. A közösségi és videómegosztó szolgáltatásoknál ugyanez az új fiók létrehozásakor történne.

Hogy pontosan mely játékok, piacterek vagy szolgáltatások tartoznának majd ide, csak a hivatalos szövegből derülhet ki.

De honnan fogja egy alkalmazás tudni, hány éves a gyerek?

Ez minden korhatáros rendszer egyik legnehezebb kérdése. Ha egy szolgáltatásnak külön szabályokat kell alkalmaznia egy 12, egy 14 és egy 16 éves felhasználóra, valamilyen módon meg kell állapítania az életkorát.

De közben éppen a gyerekek személyes adatainak védelme lenne az egyik fő cél.

Az EU erre már hónapok óta készül. A Bizottság elkészített egy közös európai életkor-ellenőrzési technológiát, amelynek lényege, hogy a szolgáltató például azt tudja meg: a felhasználó elmúlt-e 15 vagy 18 éves, miközben nem kapja meg a nevét, születési dátumát vagy személyazonosító okmányának adatait. Az életkor igazolása történhet személyi igazolvánnyal, útlevéllel, elektronikus azonosítással vagy akár más, már hitelesített alkalmazáson keresztül - erről mi is írtunk korábban.

Az optimizmust árnyalja, hogy ugyanarról az uniós életkor-ellenőrzési rendszerről van szó, amelynek korai referenciaalkalmazását biztonsági kutatók súlyos hibák miatt kritizálták: több ponton is manipulálható volt, és egyes védelmi funkcióit nagyon gyorsan meg lehetett kerülni. Azóta a technikai tervet érdemben átdolgozták, sokkal komolyabb biztonsági megoldások és ellenőrzési mechanizmusok kerültek bele. Az EU célja továbbra is az, hogy a platform csak azt tudja meg, hogy a felhasználó elérte-e az adott korhatárt, a nevét vagy pontos születési dátumát ne. A mostani megoldás továbbra is fejlesztés alatt áll, a valódi próba az lesz, hogyan valósítják meg és auditálják a tagállamok a ténylegesen használt változatokat, a biztonság kérdését illetően is csak akkor lesz több információnk.

Már most is van uniós gyerekvédelem, miért kell új törvény?

Az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya, a Digital Services Act, vagyis DSA már ma is kötelezi a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat arra, hogy magas szintű magánéleti és biztonsági védelmet biztosítsanak. A platformok nem használhatják a kiskorúak személyes adataiból készített profilokat célzott hirdetések megjelenítésére sem, ha kellő bizonyossággal tudják, hogy gyerek használja a szolgáltatást. A Bizottság 2025-ben külön gyermekvédelmi útmutatót is kiadott hozzá. Ebben már szerepel

  • a kiskorúak fiókjainak erősebb alapértelmezett védelme,
  • az idegenekkel való kapcsolat korlátozása,
  • a káros ajánlások csökkentése,
  • a függőséget erősítő tervezési megoldások visszaszorítása
  • és a megfelelő életkor-ellenőrzés.

Sajnos nem sokat látunk ebből a gyakorlatban. Az EU Kids Act legfontosabb kérdése ezért valóban az lesz, mit tesz hozzá mindehhez. A Bizottság egységesebb, életkorokra bontott hozzáférési rendszert és konkrétabb szolgáltatói kötelezettségeket készít elő. A Politico által ismertetett tervezet emellett külön felügyeleti struktúrát is létrehozhat, a cégek pedig felügyeleti díjat fizetnének a szabályok ellenőrzésének finanszírozására. Vagyis most új adónem is érkezhet, ami további számtalan kérdést vet fel, többek közt azt is, hogy ettől vajon drágulnak-e majd bizonyos szolgáltatások. 

LogIn támogatás LogIn támogatás Hirdetés

Az aggasztó adatok

A Bizottság nyári szakértői jelentésében idézett Eurobarométer-felmérés szerint a 13–18 éves európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát töltenek különböző képernyők előtt, hétvégén pedig 6,1 órát. Hétvégén 46 százalékuk napi hat óránál, 14 százalékuk tíz óránál is több képernyőidőről számolt be. Ezek az adatok a telefon, számítógép, tablet, televízió és játékkonzol együttes használatát mérik, tehát nem azonosak a közösségi médiában töltött idővel.

A jelentés ennél fontosabb különbséget is tesz: önmagában a képernyő előtt töltött időből nem következik automatikusan káros hatás. Sok múlik azon, mit csinál a gyerek, milyen tartalommal találkozik, milyen funkciók ösztönzik további használatra és milyen életkorban jár. A dokumentum például a közösségi média és az agyi fejlődés kapcsolatával foglalkozó kutatások egy részét kifejezetten korrelációsnak nevezi, amelyekből oksági kapcsolatot nem lehet bizonyítani.

Ez azért lényeges, mert az EU készülő szabályozása sem kizárólag a képernyőidő hosszára épülő érvelésre épül. A hangsúly egyre inkább olyan konkrét kockázatokon van, mint az algoritmikus ajánlások, a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések, a káros kapcsolatfelvételek, a manipulatív kereskedelmi megoldások vagy az MI-társak működése.

Még rengeteg vita lesz ebből

A Bizottság szakértőinek saját jelentése is elismeri, hogy a teljes korhatáros tiltások kijátszhatók, és a korai tapasztalatok szerint sok fiatal meg is találja a kerülőutat. A szakértők mégis indokolhatónak tartanak bizonyos átmeneti korlátozásokat, miközben a hosszú távú cél szerintük az, hogy maguk a szolgáltatások váljanak biztonságosabbá.

Gyermekjogi szervezetek egy része szintén óvatos az egyszerű tiltással. Az Amnesty International a júliusi szakértői jelentésre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a tinédzserek közösségi médiából való kizárása önmagában nem megfelelő válasz, szerintük a technológiai cégeknek kell átalakítaniuk a függőséget erősítő és manipulatív rendszereiket.

Ezzel a Képernyőidő szerkesztősége is egyetért. Korábban öt külön kérdésen keresztül is megvizsgáltuk, miért nem oldja meg önmagában a közösségi média korhatáros tiltása az online gyerekvédelem problémáját. Az EU mostani irányának éppen az az egyik fontos eleme, hogy a korhatár mellé platformtervezési, adatvédelmi és szülői felügyeleti szabályokat is tenne.

Mit jelent mindez most egy magyar családnak?

Egyelőre semmilyen új korlátozás nem lép életbe. Szeptember 17-én a Bizottság bemutatja a javaslatot, utána kezdődik az uniós jogalkotási folyamat az Európai Parlament és a tagállamok részvételével. A végleges korhatárok, a szolgáltatások pontos köre, a végrehajtás módja és a bevezetés időpontja még változhat.

Az viszont már most látszik, hogy Európa gyermekvédelmi vitája túllépett azon az egyszerű kérdésen, hogy „hány éves kortól nézhető a TikTok”. A Bizottság által felkért szakértők, az Európai Parlament és most a kiszivárgott jogszabálytervezet is ugyanabba az irányba mutat:

a gyerekek digitális környezetét egyre kevésbé a konkrét alkalmazásokat értékelve, inkább a szolgáltatások működése, a gyerek életkora és az adott kockázat alapján próbálják szabályozni.

A nagy kérdésekre csütörtökön kapunk először hivatalos válaszokat. Akkor derülhet ki, hogy valóban a 15 éves korhatáros küszöb marad-e a Bizottság javaslatában, pontosan mi történne egy 13 éves Roblox-, YouTube- vagy MI-chatbot-felhasználóval, és mennyi felelősséget kap a szülő, illetve mennyit kell végre maguknak a szolgáltatóknak viselniük.