A te gyereked is láthat önsértő videókat – de a legtöbbször nem azért, mert rájuk keresett

2026.07.27. 08:50 Képernyőidő

Azt hiszed, a te gyereked nem lát veszélyes, önsértő videókat? Egy új kutatás szerint az algoritmus kéretlenül is az arcába tolja.

A te gyereked is láthat önsértő videókat – de a legtöbbször nem azért, mert rájuk keresett

Nincs most elég időd?

Egy 2026. július 21-én megjelent, lektorált brit kutatás 32 ezer, 11–18 éves diák online tapasztalatait vizsgálta.
A kérdésre válaszolók 34,5 százaléka találkozott önsértéssel kapcsolatos tartalommal az előző hónapban.
Az érintett fiatalok közel háromnegyede kizárólag úgy látott ilyen tartalmat, hogy nem kereste. A leggyakoribb út a személyre szabott hírfolyam volt.
A kutatás ugyanakkor nem állapította meg, hogy a gyerekek támogató történetet, felépülésről szóló videót vagy kifejezetten veszélyes tartalmat láttak-e.
A rosszabb lelkiállapot és az ilyen tartalmakkal való találkozás együtt járt, de a vizsgálatból nem derül ki, melyik volt előbb.
Mutatjuk a megdöbbentő számokat, és azokat a lépéseket, amikkel szülőként visszaveheted az irányítást a gép elől.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Sokkos állapotban kapod ki a telefont a gyereked kezéből, amikor meglátod, milyen felkavaró videókat pörget? Mielőtt kétségbeesetten nekiszegeznéd a kérdést, hogy „miért kerestél rá?”, van egy rossz hírünk:

egy új, 32 ezer diákot vizsgáló kutatás bebizonyította, hogy a fiatalok nem feltétlenül keresik a bajt.

A gyerek telefonján ugyanis nem csak az jelenik meg, amit követ, amire feliratkozott vagy amit tudatosan beírt a keresőbe. A közösségi média algoritmusa teljesen magától, kéretlenül zúdítja rájuk a legveszélyesebb tartalmakat, amint egy pillanatra is megakad a szemük valamin. A TikTok, az Instagram, a YouTube és más közösségi felületek folyamatosan válogatnak helyette. Egy videó után jön a következő, majd még egy, és a hírfolyam közben azt próbálja kiszámítani, mi tarthatja a felhasználót tovább a képernyő előtt. Erről a működésről ebben a cikkben írunk részletesen.

Hirdetés

Ez többnyire láthatatlan folyamat. A gyerek csak görget, a rendszer pedig dönt. Egy új angliai kutatás most megmutatta, hogy ez a döntés milyen gyakran sodorhat kamaszok elé önsértéssel kapcsolatos tartalmakat akkor is, amikor egyáltalán nem keresték őket.

Tízezer ember nem tévedhet

A Nature Mental Health folyóiratban megjelent tanulmány a 2025-ös OxWell kérdőívek adatait dolgozta fel. A kutatásban 32 ezer, 11 és 18 év közötti diák vett részt 49 angliai középiskolából és továbbtanulási intézményből, főként Liverpool és Oxfordshire térségéből. Az önsértéssel kapcsolatos online tartalmakra vonatkozó kérdésre közel 29 ezren válaszoltak, tehát nem kis mintáról beszélhetünk.

Közülük 9940-en, vagyis 34,5 százalékuk mondta azt, hogy az előző hónapban legalább egyszer találkozott ilyen tartalommal.
Több mint felük csak egyszer vagy kétszer látott ilyet, de az érintettek 18,5 százaléka már többszöri találkozásról számolt be.

Az igazán fontos adat azonban nem az, hogy hányan látták, hanem az, hogyan jutottak el hozzá. Amikor az érintett diákokat arról kérdezték, milyen úton találkoztak az önsértéssel, az alábbi, megdöbbentő arányok rajzolódtak ki (a válaszadók több opciót is megjelölhettek):

66,2 százalékuk a hírfolyamában, az algoritmus ajánlásaként kapta a tartalmat,
23,5 százalékuk más, teljesen eltérő témájú tartalomba ágyazva találkozott vele,
12,1 százalékuk többféle úton is (keresve, ajánlva, mástól kapva) belefutott a témába,
9,3 százalékuk egyéb, be nem sorolható módon szembesült vele,
mindössze 2,7 százalékuk kereste tudatosan és aktívan ezeket a videókat,
3 százalékuk pedig úgy látta, hogy mások küldték el neki a linket.

Vagyis a legtöbb érintett kamasznak nem kellett ismernie egy titkos keresőkifejezést, követnie egy problémás profilt vagy tudatosan elindulnia a témában. Elég volt megnyitnia az alkalmazást.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

A hírfolyam a döbbenetet is érdeklődésnek nézi

Felmerül a kérdés, miért mutat az algoritmus önsértő tartalmakat egy olyan gyereknek, aki nem is keresett rájuk. A válasz a rendszerek működési logikájában keresendő. Lehetséges, hogy a fiatal korábban mentális egészségről, testképről, vagy egyszerűen csak hétköznapi érzelmi nehézségekről szóló posztokat nézett. Az algoritmus ezt érdeklődésként könyveli el, és elkezdi „szűkíteni a kört”, egyre specifikusabb, olykor szélsőségesebb tartalmakat kínálva.

A legnagyobb csapda azonban a megtekintési idő. Ha egy gyerek görgetés közben meglát egy felkavaró videót, valószínűleg megáll. Megijed, ledöbben, esetleg elolvassa a kommenteket, hogy megértse, mi is ez. A gép azonban nem érti a kontextust, számára az, hogy a felhasználó hosszabban időzött a videónál, egyértelmű jelzés arra, hogy a tartalom leköti őt, így mutatni fog még ilyet.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

A statisztikák rávilágítanak arra is, hogy bizonyos csoportok sokkal sérülékenyebbek a digitális térben. A lányok és a transznemű, vagy nembináris fiatalok szinte minden útvonalon nagyobb eséllyel találkoztak ilyen tartalmakkal. A magányosság, az online zaklatás és a kényszerítő élmények szintén erősen összefüggtek az önsértő tartalmak felmerülésével.

Azok, akik többféle módon is találkoztak a témával, szorongással és a depresszióval is küzdenek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egyértelmű, mi volt előbb. Nem lehet biztosan tudni, hogy a káros tartalmak okozzák-e a rosszabb lelkiállapotot, vagy az eleve nehezebb helyzetben lévő fiatalokhoz jut el több ilyen videó. Valószínűleg egymást erősítő folyamatról van szó.

Hirdetés

Azon kevesek esetében, akik kifejezetten rákerestek az önsértésre, egy nagyon fontos árnyalatra is fény derült. Körülbelül kétharmaduk valójában támogatást akart találni, vagy más, hasonló helyzetben lévő fiatalokhoz próbált kapcsolódni. Nem módszereket kerestek, hanem sorstársakat és megértést, de nem egészen azt kapták.

Persze az „önsértéssel kapcsolatos tartalom” kategóriája hatalmas. Belefért egy megrázó videó éppúgy, mint egy edukációs anyag, vagy egy fiatal beszámolója arról, hogyan küzdött meg a krízissel és hogyan gyógyult meg. Ugyanakkor a veszély valós, mert egy frissen felbukkanó, váratlan videó teljesen más hatással van egy kiegyensúlyozott diákra, mint egy éppen krízisben lévő kamaszra, az algoritmus pedig nem tesz különbséget köztük.

Hogyan vigyázzunk a gyerekünkre ebben a kérdésben?

Egy közös beszélgetés (főleg ha kiderül, hogy milyen tartalmakat látott) első mondata nem lehet automatikusan számonkérés. A gyerek valóban rákereshetett a témára, de legalább ennyire elképzelhető, hogy a videó egyszerűen megjelent a hírfolyamában.

Nem érdemes rögtön elvenni a telefont vagy büntetést kilátásba helyezni. Ezzel könnyen azt tanulja meg a gyerek, hogy az online élményeiről veszélyes beszélni, mert a megnyílás után elveszítheti a kapcsolatait és a megszokott eszközeit. A Kék Vonal a nyugodt, ítélkezés nélküli meghallgatást, a bizalom megőrzését és szükség esetén szakember bevonását javasolja.

A platformok „Nem érdekel”, vagy „Tiltás és jelentés” funkciói segíthetnek megtisztítani a hírfolyamot, de nem nyújtanak teljes védelmet. A tanulmány szerzői az algoritmusok átláthatóbbá tétele, a káros ajánlások visszaszorítása, az iskolai digitális tudatosság és a szülőkkel folytatott nyílt beszélgetések együttesére tesznek javaslatot.

Közvetlen veszélyben...

Ha a fiatal súlyosan megsérült, öngyilkosságról beszél, konkrét terve van, vagy nem biztosítható a közvetlen biztonsága, a 112-es segélyhívót kell hívni. A szám ingyenesen elérhető vezetékes és mobiltelefonról is.

Kék Vonal – gyerekeknek és fiataloknak
A 116 111 ingyenesen, név nélkül és éjjel-nappal hívható Magyarországról. A Kék Vonal 24 éves korig fogadja a gyerekek és fiatalok hívásait. Önsértésről, szorongásról, magányról, családi problémákról vagy bármilyen nehéz helyzetről lehet beszélni. A szervezet honlapján írásos üzenetküldés és chat is elérhető.

Kék Vonal – aggódó szülőknek és szakembereknek
A 116 000 számon szülők, pedagógusok és más felnőttek kérhetnek segítséget, ha aggódnak egy gyerekért. A hívás ingyenes, anonim is lehet; az ügyelők segítenek átgondolni a következő lépéseket, és szükség esetén konkrét segítség megszervezésében is közreműködhetnek.

Lelki elsősegély minden életkorban
A Telefonos Lelki Elsősegély-szolgálat a 116123 számon éjjel-nappal, ingyenesen és bizalmasan elérhető. Krízis, kilátástalanság, szorongás, magány vagy öngyilkossági gondolatok esetén is lehet hozzájuk fordulni. További információ itt.

Szakellátás keresése
Nem sürgős helyzetben első lépés lehet a házi gyermekorvos, az iskolapszichológus, a pedagógiai szakszolgálat vagy a területileg illetékes gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakrendelés. Az Egészségvonal 1812 ingyenesen hívható minden nap 6 és 22 óra között, és járóbeteg-szakrendelési időpontok foglalásában is segít. Sürgősségi ellátást nem végez, közvetlen veszélyben továbbra is a 112-t kell hívni.

Hirdetés