Így játszunk mi: pszichológia, játékélmény és a PEGI titkai

2025.09.02. 06:11 Képernyőidő

A videójáték ma már nemcsak szórakozás, hanem mentális kikapcsolódás, közösségi tér és tanulási lehetőség is. A Key Facts 2024 kutatás részletesen megmutatja, miért játszunk, milyen műfajokat választunk, és hogyan óvja a gyerekeket a PEGI-rendszer.

Nincs most elég időd?

Ez a cikk egy 3 részes sorozat második etapja, amely a Key Facts 2024 kutatás eredményeit dolgozza fel. Az első részt itt olvashatod, amely az európai játékpiac számait mutatja meg.
Ebben a részben a motivációs és pszichológiai szempontokat elemezzük ki, vagyis kiderül, miért játszanak a gamerek, mit szeretnek a játékban.
Kiderül, miért hasznos a korhatár-besorolási rendszer, a PEGI a szülők számára.
Statisztikák bizonyítják, hogy a szülői tudatosság komoly eredményt hoz a családi kassza szempontjából is.

A videójáték már rég nem csak szórakozás: gyerekek és felnőttek szerint stresszoldás, koncentrációs gyakorlat és menekülési útvonal is lehet a hétköznapokból.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Az alábbi kutatás adatai megmutatják, milyen pszichológiai előnyöket látnak a játékosok, mely műfajokat választják mobilon, konzolon és PC-n – és azt is, hogyan segíti a PEGI-rendszer a szülőket abban, hogy eligazodjanak a korhatárok, tartalomjelzők és játékon belüli költések világában.

A videójáték pszichológiája: miért játszunk?

A Key Facts 2024 tanulmánya szerint a játékosok többsége úgy érzi, hogy a videójáték több, mint puszta időtöltés:

74 százalék vallotta, hogy a játék mentális stimulációt ad,
68 százalék szerint segít kevésbé stresszesnek érezni az életet,
és 67 százalék úgy látja, egészséges kiutat kínál a mindennapi kihívásokból.

A kutatás summája egyszerű, de fontos: van megfelelő játék mindenkinek.

Az adatokból az is látszik, hogy a játékélmények műfajonként és eszközönként eltérnek. Mobilon a logikai és kirakós játékok vezetnek (25%), mellettük erős a szerepjáték és stratégia (17%) és a szójátékok (17%). Konzolon a hangsúly a dinamizmuson van: a legnépszerűbb a versenyzés (31%), szorosan követik a sportjátékok (28%) és a kalandjátékok (28%). PC-n ezzel szemben az elmélyültebb műfajok állnak előtérben: a kalandjátékok (23%), a lövöldözős (20%) és a stratégiai címek (18%).

PEGI: mit jelent ma a korhatár-besorolás Európában?

A videójátékok korhatár-besorolását Európában a PEGI (Pan European Game Information) rendszer végzi, amelyet 2003-ban hoztak létre, és ma már 40 országban működik. A PEGI célja, hogy tájékoztassa, tanácsokkal lássa el és megerősítse a játékosokat, a szülőket és a gondviselőket abban, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő tartalomhoz férjenek hozzá a videójátékokban.

A PEGI emellett biztosítja, hogy a játékokat felelősen értékesítsék és reklámozzák, hogy a fogyasztók panaszai meghallgatásra találjanak, és hogy a cégek rendelkezzenek olyan eszközökkel és védelmi mechanizmusokkal, amelyek révén az online játékkörnyezet mentes az illegális és káros tartalmaktól.

A minősítési kritériumokat független szakértők felügyelete mellett határozzák meg. A PEGI-t az európai intézmények és az EU tagállamai is elismerik, mint a kiskorúak védelme és a fogyasztói átláthatóság terén alkalmazott európai harmonizációs modell.

A PEGI-címkéken ma öt korhatár-kategória szerepel: 3, 7, 12, 16 és 18. Ezek mellett tartalomjelző ikonok figyelmeztetnek erőszakra, félelemkeltő elemekre, trágár nyelvre, szerencsejáték-elemekre vagy játékon belüli vásárlásokra. Ez utóbbi 2018 óta része a rendszernek, miután a loot boxok és mikrotranzakciók miatt egyre több országban indult szabályozási vita.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Loot box: Olyan virtuális csomag a játékokban, amely véletlenszerű tartalmat – például fegyvert, karaktert vagy kinézetet – rejt. A játékos nem tudja előre, mit kap, csak esélyek alapján. Gyakran valódi pénzért lehet megvásárolni, ezért sok országban vita tárgya, hogy szerencsejátéknak minősül-e, és milyen korlátozások vonatkozzanak rá.
Mikrotranzakció: A videójátékokban olyan kiegészítő vásárlás, amely apró bónuszokat ad: egyedi ruhák, különleges mozdulatok, gyorsító eszközök vagy extra tartalmak. Lényege, hogy a játék közben nyílik lehetőség fizetni valamiért, ami előnyt, kényelmet vagy látványosabb, több élményt ad.

A digitális korszakban a PEGI az IARC (International Age Rating Coalition) révén kiterjesztette működését az online áruházakra is. Ez azt jelenti, hogy amikor egy játék vagy app felkerül egy digitális boltba (például a Google Play vagy a Nintendo eShop kínálatába), automatikusan megkapja a PEGI-minősítést. Így a szülők ugyanazt a tájékoztatást látják, mint a dobozos kiadás esetében.

🧠 Miről is van szó pontosan?
IARC (International Age Rating Coalition): egy globális együttműködés, amely leegyszerűsíti a digitális játékok és alkalmazások életkori minősítésének folyamatát. 2013-ban jött létre olyan korhatár-besoroló szervezetek összefogásával, mint például az észak-amerikai ESRB, az európai PEGI és a német USK. A rendszer során a fejlesztők egy egyszerű kérdőívet töltenek ki, amely alapján az IARC automatikusan besorolja a játékot vagy appot az adott országra vonatkozó korhatár-kategóriába. Ez a megközelítés jelentősen olcsóbb és gyorsabb, mintha minden országban külön értékeltetnénk – így egyetlen feltöltéssel több regionális hatóság minősítéseit is meg lehet kapni.

2024-ben a PEGI Magatartási Kódexét is frissítették. Az új szabályok kötelezővé teszik, hogy a kiadók átláthatóan jelöljék a pénzért megvásárolható véletlenszerű tételeket (pl. loot boxok), különválasztva őket az alapjátéktól. Emellett szigorították az online biztonság követelményeit is: a kiadóknak gyors jelentési csatornákat kell biztosítaniuk a zaklatás és visszaélések ellen, és a felhasználási feltételeket a gyerekek számára is érthető módon kell bemutatniuk. A szabályszegések szankcióval járhatnak.

A tudatos szülő még pénzt is spórol

Szuper hír, hogy a kutatás szerint a szülők többsége tisztában van mindezzel és mérhetően nőtt a pénzügyi tudatosság is, amely nagyon fontos tényező fogyasztói szempontból. Tehát a gamerek szüleinek:

70–80 százaléka ismeri a PEGI-rendszert,
67 százalék használ valamilyen családi beállítást (időkeret, kommunikációs korlát, költési limit).
A szülők 95 százaléka monitorozza a gyerekek játékon belüli költéseit.
A szülők 76%-a azt mondja, hogy a gyerekeik egyáltalán nem vásárolnak játékon belüli tartalmakat – és ez az arány 2020 óta stabil.
Azoknál a gyerekeknél, akiknél a szülők engedélyezik az in-game vásárlást, az átlagos költés 21%-kal csökkent 2023-hoz képest.

A PEGI tehát ma már messze több, mint színes címke a dobozon. Szabályrendszer, amely a fizikai és digitális piacot is lefedi, és amelynek célja, hogy a szülőknek legyen kapaszkodójuk egy olyan piacon, ahol a játékok folyamatosan változnak, és a költések sokszor rejtve maradnak.

Miért fontos ez szülőként?

Szülőként könnyű elveszni a számokban és a címkékben, de a lényeg egyszerű: a játékok világát ma sokkal jobban ismerni kell, mint korábban. A gyerekek nemcsak játszanak, hanem élményt, közösséget és kikapcsolódást keresnek. Ha értjük, hogy a videójáték milyen pszichológiai szükségletekre ad választ – fókusz, stresszoldás, közösségi élmény –, könnyebben beszélgethetünk róla velük.

A PEGI rendszerei segítenek eligazodni a korhatár és tartalomjelölések között, miközben eszközt adnak a kezünkbe a költések és az online biztonság felügyeletére. Nem arról van szó, hogy el kell zárnunk a gyerekeket a játéktól, hanem arról, hogy közösen, kereteket adva élhetik meg annak pozitív oldalait.

A kutatás szerint a tudatos szülői jelenlét mérhetően működik:

ahol a szülők odafigyelnek, ott a gyerekek költései csökkennek, a kockázatok pedig mérséklődnek.

Ezért a szülői szerep ma nemcsak abban áll, hogy „engedünk vagy tiltunk”, hanem abban, hogy a játékvilágban is társként kísérjük a gyerekeket.

A kutatás elemzése még nem ért véget, hamarosan újabb résszel jön az Így játszunk mi, kövess minket mindenhol, hogy ne maradj le!