PEGI, ESRB - így működik a videójátékok korhatár-besorolása, és ezért fontos figyelned rá

Egy játék nem attól lesz veszélyes, hogy lövöldöznek benne. És nem attól válik ártalmatlanná, hogy aranyos a grafikája. A korhatár-besorolás az egyik legfontosabb tájékozódási pont lehet egy szülő számára, ha pontosan érti, hogy működik. Segítünk.

Nincs most sok időd?

• Van segítség szülőknek arra, hogy a játékok ismerete nélkül is legyen információjuk a döntéshez, hogy mivel játszhat gyermekük, erre való a korhatárbesorolás
• A PEGI az európai videojátékok hivatalos korhatár-besorolási rendszere, amely öt korcsoportot különít el (3, 7, 12, 16, 18), és piktogramokkal figyelmeztet az erőszakra, szexre, káromkodásra, szerencsejátékra és más kockázatokra
• Magyarországon a rendszer nem kötelező, de szinte minden játék forgalmazója használja – a jogi felelősség a szülőké, nem a boltoké
• A PEGI nem a játék nehézségét, hanem a tartalmának érzelmi és pszichológiai érettségét méri
• Nem csak korhatár-, hanem a tartalomra figyelmeztető jelzések is vannak, ezeket is elmagyarázzuk ebben a cikkben

Amikor azt mondjuk, hogy videójáték, akkor ma már a világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari ágazatáról beszélünk, amely nemcsak a képernyőn keresztül hat, hanem a közös nyelv, a barátságok, a versengés és az önkifejezés eszköze is lett.

Egyre fiatalabb korban jelenik meg a gyerekek életében, és egyre többféle élményt kínál: van, ami nyugtat, más felpörget, van, ami tanít, és olyan is, ami túl sokat mutat túl korán. Nem véletlen, hogy a világ legtöbb országában már jogi vagy iparági előírás szabályozza, milyen korosztály számára ajánlott egy adott játék.

Ezt nevezzük korhatár-besorolásnak.

Ahogy egy filmnél sem mindegy, milyen jelenetek szerepelnek benne, a játékoknál is lényeges, hogy egy adott élményhez mikor érett meg a gyerek. Csakhogy a videójáték nemcsak tartalmat, hanem interakciót is kínál: itt nem nézőként, hanem résztvevőként éli át a játékos a történetet – ez pedig sokszorosan felerősítheti a hatásokat.

Miért van szükség egyáltalán ilyen besorolásra?

A korhatár-besorolás célja nem a tiltás, hanem a tájékoztatás. A rendszer nem arról dönt, hogy „szabad-e” egy gyereknek játszania egy adott játékkal, hanem segít a szülőknek mérlegelni: mennyire illik az adott tartalom a gyerek életkorához, érzelmi fejlettségéhez, aktuális élethelyzetéhez.

Amerikában ezt a rendszert ESRB-nek hívják, Európában (így nálunk is) az úgynevezett PEGI besorolási rendszer szerint kaphatunk információt egy adott játékról.

🧠 Miről is van szó pontosan?
PEGI: Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (Pan-European Game Information) 2003-ban jött létre, és ma már 38 országban használják. Minden új játékot számokkal jelöl (3, 7, 12, 16, 18), valamint tartalomleíró ikonokat alkalmaz az érzékeny elemek (pl. erőszak, szex, félelem, káromkodás, drog) feltüntetésére. Ezt lejjebb részletesen bemutatjuk.
ESRB: Az amerikai és kanadai piacra készült játékok korhatár-besorolását az Entertainment Software Rating Board végzi. Az ESRB 1994-ben alakult a Mortal Kombat című addig még nem látott módon erőszakos játék körüli társadalmi viták hatására. Nem számoz, hanem betűjeleket használ: például E (Everyone), T (Teen), M (Mature 17+), AO (Adults Only 18+).

A rendszer alapját nem a játék nehézsége, hanem annak tartalma képezi.

• Egy PEGI 3-as játék nem azért kap alacsony számot, mert könnyű – hanem mert nem tartalmaz erőszakot, félelemkeltő jeleneteket vagy káromkodást.
• Egy PEGI 12-es játékban már lehet rajzfilmes erőszak, utalás szexualitásra, és megjelenhetnek online vásárlások is.
• A PEGI 16 már valósághű erőszakot, gyakori trágár beszédet is enged.
• A legmagasabb kategória a PEGI 18: itt a játékban megjelenhet brutális, explicit erőszak, szexuális tartalom, szerencsejáték, vagy akár civil áldozatok legyilkolása is.

Az amerikai ESRB rendszer hasonló logika mentén működik, de más jelölést használ: az E besorolás a mindenki számára megfelelő játékokra vonatkozik, a T a 13 év felettieknek, az M a 17 év felettieknek szól, az AO (Adults Only) pedig kizárólag felnőtteknek – bár ez utóbbit a legtöbb nagy konzolgyártó nem is engedi a platformjaira, de PC-n előfordulnak ilyen címek bőven.

A rendszer működése – ki dönti el, mit jelölnek a dobozra?

A játékkiadóknak meg kell adniuk, milyen típusú tartalmak vannak jelen a játékban: erőszak, szexualitás, szerencsejáték, drog, trágárság, félelemkeltés – és ezek milyen formában jelennek meg. Ezt egy kérdőív segítségével rögzítik, amely alapján a rendszer automatikusan ad egy ideiglenes besorolást.

Ezt követően a játékot független testületek (pl. a holland NICAM vagy a brit VSC) vizsgálják meg, és vagy megerősítik, vagy módosítják a besorolást. A döntést hivatalosan is közlik a kiadóval, és az csak ezután jelenhet meg. A rendszer tehát nem véletlenszerű vagy önkényes, hanem átlátható, ellenőrzött, független szakértők bevonásával működik.

Az online áruházak esetében az IARC rendszere gyorsabb, de kevésbé alapos, csak utólagos ellenőrzéssel módosítják, ha problémás eset merül fel. Ez főként a mobiljátékoknál fordul elő, ahol naponta több ezer új cím jelenik meg.

🧠 Miről is van szó pontosan?
IARC: Az International Age Rating Coalition egy automatizált kérdőív-alapú rendszer, amelyet a mobilos és digitális játékáruházak (pl. Google Play) használnak. A fejlesztő önbevallásos alapon tölti ki, a válaszok alapján a rendszer automatikusan generálja a besorolást.

A játék nem tesz erőszakossá, de hatással van a gyerekre

Sok szülő felteszi a kérdést: „Ártalmas a videojáték?” A tudományos válasz az, hogy önmagában ez így nem eldönthető. Kutatások szerint van egy gyenge, statisztikailag kimutatható kapcsolat az erőszakos játékok és az agresszív viselkedés között – de az ok-okozati viszony nem bizonyított. Egyetlen kutatás sem igazolta, hogy egy játék önmagában erőszakossá tesz, más tényezők is közrejátszanak.

Az viszont biztos, hogy a gyerekek eltérően reagálnak: vannak, akik érzékenyebbek, másokat kevésbé befolyásolnak az átélt digitális élmények. A korhatár-besorolás segít abban, hogy ne terheljük túl idő előtt a gyerekeket olyan érzelmi vagy erkölcsi dilemmákkal, megrázó élményekkel, zavarba ejtő jelenetekkel, amelyek feldolgozására még nincsenek felkészülve.

Mit mond a jog?

Bár a PEGI-rendszer egész Európában egységes jelölésrendszert kínál, a jogi státusza országonként jelentősen eltérhet. Egyes államokban, például az Egyesült Királyságban, Finnországban, Hollandiában, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovákiában a PEGI besorolás jogszabályban is rögzített, így ezekben az országokban a korhatár-besorolás betartása nemcsak ajánlás, hanem törvényi kötelezettség.

Ha egy játék nem a megfelelő jelzéssel kerül forgalomba, vagy megsérti a besorolási irányelveket, az érintett kiadó vagy terjesztő jogi következményekre – például bírságra vagy forgalmazási tilalomra – számíthat.

Magyarországon a helyzet más: itt a PEGI alkalmazása nem kötelező erejű, hanem iparági normaként működik.

Ez azt jelenti, hogy bár a rendszer széles körben elterjedt, és az üzletek, online áruházak túlnyomó többsége alkalmazza is, ennek jogi háttere nem a törvényen, hanem szakmai és társadalmi konszenzuson alapul. A szülők tehát nem számíthatnak hivatalos szankciókra, ha egy 10 éves gyerek egy PEGI 18-as játékot vásárol meg – a felelősség teljes egészében a családokra és a forgalmazók belső szabályozására hárul.

Fontos hangsúlyozni, hogy a PEGI minden országban igazodik a helyi törvényi környezethez: ha például egy adott államban szigorúbb korhatár-szabályozás van érvényben, az felülírhatja a PEGI ajánlását. Emellett a PEGI saját belső ellenőrző rendszerrel is rendelkezik:

• panasz esetén vizsgálatot indíthat,
• és akár szankciókat is kiszabhat a kiadókra, ha azok nem megfelelően alkalmazzák a besorolást.

Ezek a szankciók azonban nem jogi értelemben vett büntetések, hanem a rendszer belső fegyelmi eszközei, amelyek az iparági hitelesség és felelősségvállalás fenntartását szolgálják.

Az Egyesült Államokban az ESRB szigorúbban érvényesül: a nagyobb boltok (pl. GameStop) gyakran megtagadják az M vagy AO játék eladását fiatalkorúaknak. Az Apple és a Google áruházakban automatikus korhatárszűrés működik, de ezt a szülőknek kell aktiválniuk – önmagától nem lép életbe.

Mit jelentenek a PEGI ikonok?

Akár a videójáték dobozán, akár a digitális boltban az adatlapon különböző jelzéseket láthatunk. Lássuk, mit is jelentenek ezek.

PEGI 3: Teljesen biztonságosnak ítélt tartalom minden korosztály számára. Nem lehet benne semmilyen félelmet keltő hang vagy kép. Az erőszak kizárólag komikus vagy stilizált formában jelenhet meg, és trágárság semmilyen formában nem megengedett.

PEGI 7: Itt már megjelenhetnek enyhe, nem részletezett vagy stilizált erőszakos jelenetek, valamint olyan képi vagy hangi elemek, amelyek a kisebb gyerekeket megijeszthetik. A félelemkeltés tehát jelen lehet, de korlátozott mértékben.

PEGI 12: Az erőszak grafikusabbá válik, emberszerű szereplők is bántalmazhatók, még ha a jelenetek nem is valósághűek. Szexuális célozgatás vagy pózolás előfordulhat, de a káromkodás csak enyhe formában jelenhet meg.

PEGI 16: Az erőszak, a szexualitás, a trágárság és a szenvedélybetegségek (alkohol, dohány, kábítószer) ábrázolása már elérheti a valósághűség szintjét. A beszéd durvább, a tartalom komolyabb.

PEGI 18: A legmagasabb korhatár: brutális, gyakran öncélú erőszak, explicit szexuális tartalom, kegyetlenség védtelen szereplőkkel szemben, és a kábítószerek dicsőítése is előfordulhat.

A PEGI tartalomleíró ikonok részletesen:

Violence (Erőszak): Az erőszak megjelenésének súlyossága szerint változik a korhatár. A PEGI 7 csak enyhe, stilizált bántalmazást enged. A PEGI 12 már emberszerű szereplők elleni fantáziaerőszakot mutat. A PEGI 16 és 18 valósághű vagy súlyos bántalmazást is ábrázolhat.

Bad Language (Káromkodás): A trágárság intenzitása alapján változik a besorolás. A PEGI 12 enyhe káromkodást tartalmazhat, a PEGI 16 és 18 durva, akár szexuális töltetű kifejezéseket is.

Fear / Horror (Félelem): PEGI 7 esetében „félelmetes” hangok vagy képek. PEGI 12-től „horror” kategória is megjelenhet – ez nem feltétlenül erőszakos, de nyugtalanító, nyomasztó képi világot jelenthet.

Gambling (Szerencsejáték): A játék szimulálja vagy népszerűsíti a való életben is létező szerencsejátékokat. A PEGI 12, 16 vagy 18 is szóba jöhet – attól függően, milyen szinten van jelen a mechanizmus.

Sex (Szexualitás): PEGI 12 esetén utalások, célozgatás, pózolás. PEGI 16-nál erotikus meztelenség, aktus nemi szervek nélkül. PEGI 18: explicit szexuális jelenetek.

Drugs (Kábítószer): Alkohol, dohány vagy illegális szerek ábrázolása, használata – kizárólag PEGI 16 és 18 esetében jelenhet meg.

Discrimination (Diszkrimináció): Etnikai, vallási vagy más gyűlöletkeltésre alkalmas tartalom. Minden esetben PEGI 18, gyakran jogi korlátozással együtt.

In-game Purchases (Játékon belüli vásárlás): A játékban valódi pénzért megvásárolható tartalom is elérhető. Ez nemcsak egyszerű bővítményeket jelenthet, hanem loot boxokat, virtuális fizetőeszközt vagy más szerencsealapú tárgyrendszereket is. A PEGI külön figyelmeztető szöveget alkalmaz, ha a vásárlás eredménye véletlenszerű (azaz a játékos nem tudja előre, mit kap a pénzéért).

Egy dobozon így fest a komplex jelmagyarázat:

A józan ész még mindig a legjobb szűrő

Vannak játékok, amelyek papíron megfelelnek az életkornak, de a gyerek mégsem tudja jól feldolgozni az élményt. És vannak olyan címek is, amelyek hivatalosan idősebbeknek készültek, de kamasz gyermekünk már elég érett lehet hozzá. A PEGI és az ESRB segít – de a döntést végső soron mindig a szülő hozza meg. Ez nemcsak jogi, hanem érzelmi és erkölcsi felelősség is.

A PEGI rendszerről itt olvashatsz bővebben.

Mit tehetünk szülőként?

• Tájékozódjunk minden játék PEGI- vagy ESRB-besorolásáról.
• Nézzünk utána a tartalomleíró ikonoknak is – nemcsak a szám számít.
• Használjunk alternatív szülői értékeléseket (pl. Common Sense Media).
• Próbáljuk ki a játékot mi magunk is, vagy nézzünk gameplay-videókat.
• Kérdezzük meg a gyereket, mit gondol a játékról, mit él meg benne.
• Legyenek közös szabályaink a képernyőidőre és a játék típusára.
• Ne tiltsuk, hanem kísérjük: a szülői jelenlét fontosabb, mint a tiltás.
• Tartsuk észben: a PEGI segít, de nem helyettesít

Témák beszélgetéshez

• Mit jelent számodra az, hogy egy játék „túl erőszakos”?
• Néztél már rá játék dobozára vagy digitális adatlapjára, hogy hány éves kortól ajánlott?
• Szerinted milyen tartalomra nem állsz még készen – és miért?
• Ha választanál egy új játékot, mit néznél meg először róla?

• PEGI
• korhatárbesorolás
• ESRB