Egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ausztrál törvény a közösségi média betiltásáról megoldotta volna a problémákat

2026.04.03. 07:36 Horváth Péter

Ötmilliónál is több fiókot töröltek vagy korlátoztak, mégsem véd rendesen az ausztrál rendszer. A friss jelentés szerint a 16 év alattiakat tiltó szabály mögött nincs valódi megoldás.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ausztrál törvény a közösségi média betiltásáról megoldotta volna a problémákat

Nincs most elég időd?

Ausztrália négy hónapja vezette be a 16 év alattiakat kizáró közösségimédia-korlátozást, most jött ki az első részletes hivatalos megfelelési jelentés.
Több mint 5 millió fiókot töröltek vagy korlátoztak, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi gyerek tűnt el a platformokról, mert sokaknak több fiókjuk is van.
A hatóság szerint több platformnál komoly hibák maradtak a rendszerben: a gyerekek egy része továbbra is átjutott az ellenőrzésen, a szülői bejelentés pedig sokszor nehézkes maradt.
Az eSafety már a Facebookot, az Instagramot, a Snapchatet, a TikTokot és a YouTube-ot is vizsgálja lehetséges szabálysértés miatt.
A vita már nem csak az életkorról szól, hanem arról is, hogy a platformok káros működési logikája, például a végtelen görgetés és a lájkokra épülő visszacsatolás mennyire tartható fenn.
A legfontosabb tanulság: a tiltás önmagában nem elég, ha a rendszer lyukas marad, és a platformok alapműködése nem változik meg. A felhasználói és szülői felelősséget pedig nem lehet korhatárhoz kötni.

Ausztrália hónapok óta afféle élő kísérleti terepe annak, amit sok ország még csak fontolgat: lehet-e életkorhoz kötött szabályozással megfékezni a közösségimédia-platformon káros mentális hatásait, ha egyébként azok üzleti logikája láthatóan nem a felhasználó érdekeit tartják szem előtt. 2025. december 10-én életbe lépett a világ egyik legszigorúbb ilyen szabálya az országban, gyakorlatilag 16 éven alattiaknak egyik napról a másikra betiltották a közösségi média használatát.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A lista jelenleg a Facebookot, az Instagramot, a Snapchatet, a TikTokot, a YouTube-ot (bár ott sok kivételt tettek) és több más nagy platformot is érinti, miközben az olyan szolgáltatások, mint a Discord, a WhatsApp, a Messenger vagy a Roblox, egyelőre kívül maradtak a korlátozáson.

Annak ellenére, hogy már az első napokban látszott a kissé populista megoldás tökéletlensége, egyre több ország veszi át ezt a gondolkodást törvényhozói szinten, 2026 tavaszán számos országban javaslat, tervezet, vagy előkészítés szinten már asztalon van az életkorhoz kötött szabályozás kérdése.

Hirdetés

Most az eSafety készített jelentést az első három hónap eredményeiről, ez annak az első hivatalos mérlege, mi történik, ha egy állam végre nekimegy a platformoknak, és mi marad ebből, amikor a szabály találkozik a valósággal.

🧠 Miről is van szó pontosan?

eSafety: Az eSafety Commissioner Ausztrália független onlinebiztonsági szabályozó hatósága. Egyszerre felügyelő szerv, panaszkezelő és edukációs központ: a feladata az, hogy fellépjen az online ártalmak ellen, számon kérje a platformokat, és segítséget adjon az ausztrál felhasználóknak az internetes visszaélések kezeléséhez.

Nincs teljes karantén

A most közzétett eSafety-jelentés szerint 2025 decemberében 4,7 millió korhatáros fiókot távolítottak el vagy korlátoztak, majd március elejéig újabb 310 ezer fiókra csaptak le. Ez együtt már bőven ötmillió fölötti szám, de a jelentés külön jelzi, hogy ez nem azonos az érintett gyerekek számával, mert egy felhasználónak több fiókja is lehet, több platformon is. Vagyis a nagy szám jól mutat a közleményben, de önmagában nem mondja meg, hány gyerek tűnt el ténylegesen a platformokról.

A szülők körében végzett felmérés alapján

a korlátozás előtt a megkérdezett szülők 49,7 százaléka mondta azt, hogy a gyerekének saját fiókja volt legalább egy érintett platformon,
ez az arány 31,3 százalékra csökkent, ami valódi visszaesés, de nem rendszerszintű lezárás.

Azok közül a szülők közül, akik szerint a gyereküknek az adott platformon már a tiltás előtt is volt fiókja, nagyjából tízből hét azt mondta, hogy ez a fiók a Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon a korlátozás után is megmaradt, a YouTube-nál ez az arány 48,5 százalék volt.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Négy ponton látszik, hol van rés a pajzson

Az ausztrál hatóság ebben a kérdésben szokatlanul konkrét volt. Nem általában beszélt hiányosságokról, hanem négy jól azonosítható hibát nevezett meg.

Több platformon 16 év alatt sem korlátozták a jelenlétet
A jelentés szerint előfordult, hogy egy gyerek már megadta: még nincs 16 éves, a rendszer mégsem zárta le előtte az utat, hanem felkínált neki egy újabb ellenőrzési lépést. Ez azért súlyos hiba, mert a szolgáltatás ilyenkor nem kizárja a korhatár alatti felhasználót, hanem újabb esélyt ad neki a bent maradásra.
Az ellenőrzést újra és újra meg lehetett próbálni
Az eSafety azt írja, hogy egyes platformok nem korlátozták érdemben az ismételt próbálkozásokat. Ha valaki elsőre nem jutott át az életkor-ellenőrzésen, megpróbálhatta újra ugyanazzal a módszerrel, amíg végül sikerrel nem járt. Egy ilyen rendszer nem szűrőként működik, hanem akadályként, amelyet elég sok próbálkozással át lehet ugrani.
Nehéz jelezni, hogy egy gyerek szabálytalanul van jelen egy platformon
A jelentés külön kifogásolja, hogy a szülői bejelentési lehetőségek több szolgáltatásnál nem voltak elég jól elérhetők és nem működtek elég hatékonyan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülő hiába látja, hogy a gyereke vagy egy másik kiskorú szabályellenesen használ egy platformot, a jelzés útja bonyolult, lassú vagy eredménytelen lehet.
A cégek nem veszik ezt igazán komolyan
Ez a jelentés legsúlyosabb megállapítása. Nem egy-egy apró hibáról beszél, hanem arról, hogy az ausztrál hatóság szerint voltak szolgáltatók, amelyeknél a teljes rendszer nem bizonyult elég erősnek a korhatár alatti fiókok kiszűrésére és távol tartására. Emiatt a hatóságok most öt nagy platformot vizsgálnak külön is: a Facebookot, az Instagramot, a Snapchatet, a TikTokot és a YouTube-ot is vegzálni fogják és jönnek a büntetések, a maximális bírság pedig cégenként 49,5 millió ausztrál dollár lehet.

Hirdetés

Már nem csak az életkorról van szó

Március végén az ausztrál kormány pontosította a szabályokat, és ezzel a hangsúly még világosabban átkerült a platformdizájnra. Az új meghatározás kifejezetten azokat a funkciókat emeli ki, amelyek bent tartják a gyerekeket a rendszerben: az algoritmikus ajánlórendszereket, a végtelen görgetést, a lájkokra és upvote-okra épülő visszajelzéseket, valamint az eltűnő történeteket. Ezeket a kormány már nem semleges termékfunkciónak, hanem kockázati tényezőnek írja le.

A hangsúlyeltolódás nem véletlen. Az ausztrál kormány gyakorlatilag azt mondja ki, amiről a szakemberek is beszélnek:

nem elég a születési dátum mezőjét nézni, ha közben maga a termék arra van felépítve, hogy minél hosszabban lekösse a gyerek figyelmét.

Ez már közelebb áll ahhoz a szabályozási gondolkodáshoz, amely a káros működési logikát próbálja korlátozni, nem csak az életkorhoz köti a jogosítványt, mintha 16 éves korában hirtelen elmúlna minden addikcióra való hajlam az emberben.

A kiskapuk továbbra is nyitva vannak

Az ausztrál modell egyik legnagyobb ellentmondása, hogy több olyan tér is kimaradt belőle, ahol a gyerekek továbbra is találkozhatnak káros közösségi funkciókkal. Az eSafety szerint

a Discord,
a Messenger,
a WhatsApp,
a Roblox,
a Steam
vagy a YouTube Kids

jelenleg nem számít korhatáros közösségimédia-platformnak. Az is szerepel a hivatalos magyarázatban, hogy az üzenetküldő és online játékos szolgáltatások alapvetően kivételt kapnak, bár ha a közösségi funkcióik annyira megerősödnek, hogy megváltozik a szolgáltatás elsődleges jellege, később bekerülhetnek a szabályozás alá.

Ez nem elméleti probléma. A hatóság februárban külön jelezte, hogy a Robloxnál továbbra is aggályosnak tartja a gyerekek kizsákmányolásával és káros tartalmakkal kapcsolatos kockázatokat.

Vagyis egy platform a közösségimédia-korlátozást megúszhatja, attól még bőven lehet gyerekvédelmi szempontból problémás.

A másik probléma, hogy a social alkalmazások folyamatosan változnak, ezért nem lehet teljes, végleges listát fenntartani arról, mi tartozik a korlátozás alá. Ez szabályozói szempontból érthető, szülői nézőpontból viszont azt jelenti, hogy a gyerekek könnyen át tudnak csúszni egy újabb, kevésbé ismert felületre, miközben a vita továbbra is az Instagramról és a TikTokról folyik.

Elég a tiltás, ha a káros működés marad?

Az eSafety maga is leírja, hogy a 16 év alatti fiókok visszaszorítása nem fog minden kockázatot megszüntetni. A jelentés szerint a következő nagy lépés az úgynevezett közvetlen platformfelelősséget előíró digitális szabályozás lehetne, vagyis egy olyan irány, amely nem csak a hozzáférést, hanem a platformok tényleges gondossági kötelezettségét is számon kérné. Ennek bevezetése azonban még nem történt meg.

Közben az Egyesült Államokban egy esküdtszék úgy találta, hogy a Meta és a Google is felelős volt egy fiatal nő mentális problémái miatt az Instagram és a YouTube működését tekintve. A döntés szerint mindkét cég gondatlanul, sőt akár rosszhiszeműen tervezte meg ezeket a felületeket, hogy minél több időt töltsön ott a felhasználó, aki nem kapott jólléti védelmet, sem megfelelő figyelmeztetéseket a veszélyekre. Ez nem ausztrál jogeset, de ugyanabba az irányba mutat: a vita egyre inkább arról szól, hogy mit művel maga a termék a gyerek figyelmével és idegrendszerével, és mi a vállalatok felelőssége ebben a kérdésben.

Hirdetés

Mi lehet számunkra most érdekes ebből szülőként?

A mostani ausztrál jelentésből az látszik, hogy a jogszabály önmagában nem helyettesíti a családi védelmet és felkészülést. A platformok egy része lassan, passzívan vagy kényszerből alkalmazkodik (és bőven megéri nekik kifizetni a büntetést, mivel a reklámokkal sokkal többet keresnek), a gyerekek pedig gyorsan megtalálják az alternatív útvonalakat.

Magyarországon még nincs a középpontban ilyen korlátozás, de ettől még a probléma adott. Az NMHH igyekszik felhívni a figyelmet arra, milyen drasztikus mértékben gyorsult fel a közösségi média és a telefonhasználat terjedése a fiatalok között:

jellemzően 11 éves korban történik az első regisztráció,
12 évesen már a többségnek van valamilyen social profilja,
a 15–16 évesek digitális jelenléte pedig hétköznap is napi 4 óra feletti képernyőidőt jelenthet.

Mindeközben a magyar felnőttek nagy része támogatna valamilyen korhatáros tiltást, erről ebben a cikkben írunk, de ott van mellette a tudományosan alátamasztott véleményünk is, amely szerint ez főleg jól hangzik, de nem tűnik túl eredményesnek.

Az ausztrál példa ezért élő kísérlet: megmutatja, mire képes a platformszintű korlátozás, és azt is, hogy mire nem. A tiltás csökkentheti a jelenlétet. A káros működés visszaszorításához viszont a dizájnhoz, az algoritmusokhoz és a gyerekeket behúzó jutalmazási logikához is hozzá kell nyúlni. És felhasználói szinten a családokra is szükség lesz, mert az igazán problémás használathoz általában mentális problémák, traumák vezetnek, amit nem fog megoldani egy elvett közösségimédia-fiók, vagy szekrénybe zárt telefon.