Mától van egy olyan ország, ahol 16 éves kor alatt tilos a közösségi média

2025.12.10. 06:15 Képernyőidő

Ausztrália új, történelmi jelentőségű szabálya december 10-től teljesen kitiltja a 16 év alatti fiatalokat a legnagyobb közösségi platformokról. A törvény globális kísérlet a digitális gyerekkor újraszabályozására, egyszerre ígér védelmet és szül bizonytalanságot.

Mától van egy olyan ország, ahol 16 éves kor alatt tilos a közösségi média

Nincs most elég időd?

  • 2025. december 10-től Ausztrália kitiltotta a 16 év alattiakat a legnagyobb közösségi médiaplatformokról, a világon elsőként.
  • A döntést az indokolta, hogy a 10–15 évesek 96 százaléka használta már ezeket az oldalakat, és közülük tízből hét találkozott káros tartalmakkal, groominggel vagy cyberbullyinggel.
  • A tiltás első napján máris megjelentek a kiskapuk: hamis fiókok, VPN-használat, szülői profillal történő megkerülés, alternatív platformokra vándorlás.
  • A cikkből kiderül, milyen lépésekre készülnek más országok és mik lehetnének a teljes technológiai tiltás alternatívái.
  • Szülőként most az a legfontosabb, hogy értsük, milyen online utakra tereli a tiltás a gyerekeket, és hogyan teremthetünk biztonságos, átlátható, közös digitális környezetet számukra.
Mantaro Webshop Mantaro Webshop Hirdetés

A digitális gyerekkor ma már tömegjelenség, főleg a közösségi média világát illetően. Ausztráliában egy idei, országos szintű kutatás azt mutatta, hogy a 10–15 évesek 96 százaléka használta a legnagyobb social platformokat, és közülük tízből hét olyan tartalmakkal találkozott, amelyek bizonyíthatóan ártanak a mentális egészségnek:

  • nőgyűlölő és erőszakos videók,
  • étkezési zavarokat és önsértést normalizáló posztok,
  • valamint dezinformáció.

A felmérésben részt vevő fiatalok egyhetede beszámolt arról is, hogy olyan közeledést tapasztalt, amely grooming-jellegűnek minősült, és több mint a felük dolgozta fel már a cyberbullying valamilyen formáját.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Grooming: Olyan manipulatív folyamat, amelyben egy felnőtt vagy idősebb személy fokozatosan kialakítja egy gyermek bizalmát azért, hogy később visszaélhessen vele. A kapcsolat jellemzően kedvességgel és figyelemmel indul, majd egyre személyesebb, titkosabb irányba terelődik. A grooming különösen veszélyes, mert hosszú ideig rejtve maradhat, és a gyerek gyakran nem ismeri fel, hogy ártalmas folyamat része.

Cyberbullying: Online térben megvalósuló zaklatás, amely lehet sértő üzenet, megalázó fotó vagy videó megosztása, kiközösítés, fenyegetés vagy folyamatos bántó kommentelés. A digitális tartalom tartósan hozzáférhető, ezért a hatása nehezebben csillapodik, mint a hagyományos bántalmazásé. A cyberbullying egyszerre érinti a gyerek önértékelését, közösségi kapcsolatait és biztonságérzetét.

Ezek a számok nemcsak a platformok kockázatait rajzolják ki, hanem azt a mindennapi valóságot is, amelyben a gyerekek érzelmi fejlődése, kapcsolatai és önértékelése egyre szorosabban kapcsolódik a digitális tér működéséhez.

A kormány szerint a közösségi platformok „dizájnja” vált mérgezővé. Nem pusztán a tartalom, hanem az a mechanizmus, amely a figyelmet maximalizálja, és a képernyőidőt növeli. A döntés így nemcsak egy korhatár bevezetése lett, hanem egy jelzés arra, hogy a fiatalok online idejét és mentális terheit már nem a platformok üzleti logikája határozhatja meg.

Ausztrália ezért döntött úgy, hogy történelmi léptékű beavatkozással próbálja újraszabályozni ezt a világot, még akkor is, ha jól tudja: a törvény a legkönnyebb pont, a gyakorlat lesz az igazi próbatétel. Ott pedig azért bőven akad buktató.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Mit tilt a törvény pontosan?

A tilalom tíz platformra terjed ki:

  • Facebook,
  • Instagram,
  • Snapchat,
  • Threads,
  • TikTok,
  • X (korábban Twitter)
  • YouTube,
  • Reddit,
  • Kick
  • és Twitch.

A jogalkotó három fő szempont alapján döntötte el, mely szolgáltatások számítanak közösségi médiának:

  1. elsődleges vagy jelentős céljuk a felhasználók közötti online interakció
  2. lehetővé teszik, hogy a felhasználók széles körben kapcsolódjanak egymáshoz
  3. felületet adnak tartalmak közzétételére

Önmagukban az oktatási célú vagy erősen moderált környezetek nem tartoznak a törvény hatálya alá. Így a YouTube Kids, a Google Classroom és a WhatsApp jelenleg nem esnek a tiltás alá.

A fiatalok továbbra is nézhetnek olyan tartalmakat, amelyekhez nincs szükség fiókra, de nem vehetnek részt az interakciókban.

Kritikusok azonban azonnal felvetették: a törvény nem érinti a nagy online játékplatformokat, például a Robloxot és a Discordot, noha a fiatalok online szociális élete gyakran éppen itt zajlik.

Hogyan történik a korhatárszabályozás?

A törvény végrehajtásának központi eleme az a technológiai háttér, amelyre a kormány „észszerű lépésekként” hivatkozik, vagyis olyan életkor-ellenőrzési eljárások sora, amelyek kombináltan képesek kiszűrni a 16 év alatti felhasználókat.

  • A platformoknak először dokumentumalapú azonosítást kell biztosítaniuk: ez lehet kormányzati személyi okmány, útlevél vagy jogosítvány, amelyet a rendszer a felhasználó engedélyével feltölt, majd néhány másodperc alatt életkoradatokra redukál.
  • Emelett egyre elterjedtebb a szelfialapú életkorbecslés, amely arcvonások, arányok és bőrszerkezeti jegyek alapján, mesterséges intelligencia segítségével határozza meg a felhasználó valószínűsített korcsoportját.
  • Bizonyos esetekben ezt hangmintán alapuló életkorkiértékelés egészíti ki, amely a beszéd ritmusát, magasságát és vokális mintázatait vizsgálja.
  • A rendszer legösszetettebb eleme az úgynevezett viselkedésalapú életkor-becslés (age inference), amely nem biometrikus képet vagy hangot elemez, hanem a felhasználói aktivitás jellegét: a gépelés ütemét, a böngészési mintázatokat, az interakciók dinamikáját, a tartalmak közötti navigációt és az érdeklődési körök mintázatát.

A rendszer így nem egyetlen adatpontra épít, hanem egy sokváltozós modellre, amely valószínűségi alapon, folyamatosan frissíti az életkorbecslést. A technológia azonban éppen a 13 és 16 év közötti korosztályban a legbizonytalanabb, mivel a serdülők arcvonásai rendkívül eltérő tempóban változnak, ami magas hibaarányt eredményez.

A törvény ettől függetlenül kötelezi a platformokat a többlépcsős ellenőrzésre: ennek következtében a Meta már december 4-én megkezdte a nagyszabású fiók-eltávolítást, és minden olyan profilt lekapcsolt, amelyet a rendszerei fiatalkorúnak minősítettek.

A téves azonosítás korrekciója is összetett folyamat: a felhasználónak kormányzati igazolványt vagy videós megerősítést kell benyújtania, amely újraindítja az algoritmikus vizsgálatot.

A szabályozás így első pillantásra korszerűnek tűnik, mégis erősen függ olyan mesterséges intelligencia-alapú megoldásoktól, amelyek pontossága éppen a serdülőkorú felhasználók esetében a legingadozóbb.

Mi a büntetés?

A törvény sajátossága, hogy nem a gyerekeket vagy a szülőket bünteti, hanem a platformokat. A súlyos vagy ismételt megsértést akár 49,5 millió ausztrál dolláros (tehát kb. 11 milliárd forintos) bírság is követheti, ami azért már elrettentő erejű lehet a legnagyobb cégek számára is.

Az első repedések: hogyan kerülik meg a tiltást a tinik?

A fiatalok reakciói gyorsabban jelentek meg, mint a technológiai válaszok.

  • Hamis profilok tömeges létrehozása
    Sok tizenéves jóval a határidő előtt „biztonsági fiókokat” nyitott, 18 évre állítva a születési dátumot. A kormány jelezte a platformoknak, hogy ezeket a következő hetekben szűrjék ki.
  • Közös szülői fiókok
    Néhány gyerek a szüleivel közös profilt hoz létre, hogy továbbra is jelen lehessen a közösségeiben. Ezek azonban kijátsszák a tiltást, miközben a felelősséget is elkenik.
  • VPN-használat
    Ausztrália figyeli más országok reakcióit. A brit példa azt mutatta, hogy a korosítási szabályok után megugrott a VPN-letöltések száma, mert a fiatalok úgy gondolták, hogy így kikerülhetik a geolokációs korlátozásokat. Szakértők most ugyanilyen hullámra számítanak.

🧠 Miről is van szó pontosan?

VPN (Virtual Private Network): Olyan technológia, amely titkosított csatornán továbbítja az internetes adatforgalmat, és közben elrejti a felhasználó valódi IP-címét. Ennek hatására úgy tűnik, mintha a felhasználó más földrajzi helyről csatlakozna, ami segíthet a tartalomkorlátozások megkerülésében. A VPN eredeti célja a biztonságos hálózati kapcsolatok biztosítása volt, de a gyakorlatban egyre több fiatal használja helymeghatározási alapú tiltások kijátszására.

  • Alternatív platformok
    Többen már most átvándorolnak olyan kevésbé szabályozott felületekre, amelyek nem szerepelnek a tiltólistán. Ezek azonban sokszor jóval kisebb moderációval, kevesebb biztonsági funkcióval rendelkeznek.

Az a félelem sem alaptalan, hogy a tiltás a gyerekeket olyan zónákba tereli, ahol még kevesebb a védelem.

A kritikusok szerint a cél nem az lenne, hogy a fiatalok eltűnjenek a közösségi térből, hanem hogy biztonságos formában lehessenek jelen, de a tiltás önmagában csak a még általunk is kevésbé átlátható terek erősödését hozza majd. 

És közben azt sem tudni, hogy mi történik a megadott személyes adatokkal...

Miért félnek sokan az adatvédelem kapcsán?

Ausztráliában egymást érték az elmúlt évek nagy adatlopási botrányai. A kor-ellenőrzéshez szükséges érzékeny adatok tárolása – még ha csak rövid ideig is – sokakban komoly félelmet ébreszt.

A kormány azt ígéri, hogy az adatokat kizárólag életkor-ellenőrzésre használják, majd megsemmisítik. Kérdés, hogy a gyakorlatban minden platform ugyanazt az óvatosságot és szabálykövetést képviseli-e, illetve mit jelent ez hosszú távon egy generáció számára, amely már így is sok helyen „digitális adatnyomot” hagyott maga után.

Mit mondanak a platformok?

A nagy technológiai cégek reakciói egyszerre tükröznek megfelelési kényszert és mély elutasítást.

  • A Meta szerint a tiltás következménye a „széttagolt védelem”, mivel a gyerekek úgyis több appot használnak, és a védelmi szint platformonként változik.
  • YouTube azzal érvel, hogy a tiltás után a gyerekek fiók nélkül is nézhetnek tartalmakat, ami kiiktatja a szülői felügyeleti eszközöket.
  • A Reddit „mély aggodalmát” fejezte ki, és a szólásszabadság korlátozásáról beszélt.
  • A TikTok és a Snap ellenzik a restrikciót, de elfogadják, és technikailag követik a törvényt.
  • A Kick, az egyetlen érintett ausztrál cég „konstruktív együttműködést” ígért.

A platformok szerint a tiltás hosszú távon egy új korszak kezdete, amelyben a felhasználói növekedés helyett a megfelelési kényszer válik meghatározóvá.

Más országok már figyelnek

A törvény messze túlnő Ausztrália határain, hiszen a probléba súlyosságát illetően nincs vita.

  • Dánia: 2025 novemberében a dán kormány bejelentette, hogy be szeretné tiltani a közösségi médiát a 15 év alattiak számára, és lehetővé tenné, hogy a szülők 13–14 éves gyerekeknek bizonyos platformokra engedélyt adjanak. A parlamenti pártok többsége jelezte, hogy támogatja a tervet, de a jogszabály még formális szavazás előtt áll.
  • Norvégia: a norvég kormány 2024 októberében javaslatot tett arra, hogy a közösségi médiához szükséges önálló beleegyezési korhatárt 13-ról 15 évre emelje, a szülők pedig ez alatt is jóváhagyhatnák a használatot. Emellett megkezdődött egy olyan törvény előkészítése is, amely abszolút minimumkorhatárként rögzítené a 15 évet.
  • Franciaország: Franciaország 2023-ban fogadott el egy törvényt, amely szerint a közösségi platformoknak szülői beleegyezést kell beszerezniük, ha a felhasználó 15 év alatti. Ez nem teljes tiltás, hanem kötelező szülői hozzájárulás a fiók létrehozásához, a végrehajtást pedig technikai nehézségek lassítják.
  • Spanyolország: a spanyol kormány egy organikus törvénytervezeten dolgozik a kiskorúak digitális védelméről. A jelenlegi verzió szerint 16 év alatt nem lehetne önállóan regisztrálni közösségimédia-felületekre, és a 16 év alattiak számára a fióklétrehozás kifejezett szülői beleegyezéshez kötődne.
  • Egyesült Királyság: az Egyesült Királyság Online Safety Act nevű jogszabálya 2023-ban született meg, a gyermekvédelmi kötelezettségek fokozatos végrehajtása 2024–2025-ben zajlik. A törvény nem állapít meg minimum életkort a közösségi média használatára, viszont szigorú kötelezettségeket ír elő a gyerekekre nézve káros tartalmak elleni védelemre. Bizonyos esetekben a szabályok megszegése miatt a techcégek vezetői akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is felelősségre vonhatók, például ha szándékosan nem működnek együtt az Ofcommal vagy nem tesznek eleget egyes információszolgáltatási kötelezettségeknek a gyermekvédelmi előírások teljesítése során. 
  • Utah, Egyesült Államok: Utah állam elfogadott egy törvényt, amely életkor-ellenőrzést és szülői hozzájárulást írt volna elő a kiskorúak közösségimédia-használatához, de 2024 szeptemberében egy szövetségi bíró ideiglenesen megtiltotta a végrehajtását, alkotmányossági aggályokra hivatkozva (elsősorban szólásszabadság és arányosság). 2025 novemberében az állam fellebbezett, de a törvényt továbbra sem lehet alkalmazni, amíg a jogvita le nem zárul. 

Ausztrália így a világ számára élő tesztté vált: meddig lehet szabályozni egy globális infrastruktúrát egyetlen állam falain belül? És egyáltalán ez a helyes út?

Mik lehetnének a teljes tiltás valódi alternatívái?

Az ausztrál modell radikalitása éppen arra világít rá, hogy a digitális gyerekkor védelméhez nem feltétlenül a kizárás vezet, hanem a fokozatosan épített, átlátható, a családokat is bevonó megoldások.

Sok szakember szerint hatékonyabb lehetne egy rétegezett, pedagógiai és technológiai elemeket kombináló rendszer, amely nem a jelenlétet tiltja, hanem a kockázatokat csökkenti.

Ilyen alternatíva lehetne például a kötelező, életkorhoz igazított felhasználói felület, ahol a 13–15 éves korosztály számára alapbeállításként jelennek meg a szigorú tartalomszűrők, a korlátozott ajánlórendszer és a transzparensebb értesítési logika. Ez a kamasz fiókok rendszeréhez hasonlítana, amelyeket a Meta is használ, csak éppen azok nem sokat érnek jelenlegi formájukban.

Egy másik megközelítés az átláthatóbb algoritmikus környezet lenne, ahol a platformok kötelesek lennének nyilvánosságra hozni, milyen tartalmakat és milyen érvek alapján ajánlanak a fiataloknak.

egészíthetné ki egy erősített szülői irányítópult, amely nem csupán képernyőidőt mér, hanem valós idejű jelzéseket ad az érzelmileg megterhelő, toxikus vagy manipulációra építő tartalmakkal kapcsolatban.

További lehetőség a közösségi alapú moderáció bővítése, ahol pedagógusokból, pszichológusokból és digitális biztonsági szakértőkből álló független testület ellenőrzi, hogyan működnek a platformok a kiskorúak számára.

A teljes tiltással szemben ezek az eszközök nem a hozzáférést zárnák el, hanem a környezetet formálják biztonságosabbá, miközben fenntartják a fiatalok közösségi kapcsolatait és kreatív önkifejezési lehetőségeit. A szülők, szakemberek és kutatók egyetértenek abban, hogy hosszú távon valószínűleg ez a párbeszédre épülő, együttműködő modell kínálhat tartósabb megoldást, mint bármely radikális korhatárzár.

Miért fontos ez szülőként?

A szabályozás rávilágít arra, hogy a fiatalok mentális egészsége és online jelenléte olyan tényezők, amelyekkel már nem lehet csupán családi szinten megküzdeni.

Ugyanakkor a tiltás önmagában nem elég.

A gyerekek megkerülő technikái arra figyelmeztetnek, hogy a valódi védelem elsősorban kapcsolaton, párbeszéden, bizalmon és közös keretek kialakításán alapul. A technológiai megoldások csak akkor működnek, ha értik a családok, hogyan használják őket, és ha a gyerekek is látják, miért fontosak.

A tiltás körüli bizonytalanság ugyanakkor lehetőséget teremt beszélgetésre arról, mit jelent az egészséges digitális élet egy kamasznak, és hogyan lehet a fiatalok autonómiáját tiszteletben tartani úgy, hogy közben a biztonságuk is megmaradjon.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogyan hat rájuk a közösségi média és milyen érzéseket váltanak ki azok a tartalmak, amelyekkel találkoznak.
  • Alakítsunk ki átlátható, közösen megbeszélt digitális szabályokat, nem tiltásként, hanem a biztonság eszközeként.
  • Ismerjük meg a platformok szülői eszközeit, és figyeljük, hogyan változnak a korosítási módszerek a következő hónapokban.
  • Legyünk jelen: a gyerek akkor mer kérdezni és jelezni, ha tudja, hogy a felnőttek valóban érdeklődnek a digitális élete iránt.
  • Mutassunk példát: ha mi magunk is tudatosan használjuk az online tereket, a gyerekek is könnyebben követik a mintát.