A magyar felnőttek többsége tiltaná a közösségi médiát 16 év alatt – de tényleg a tiltás a megoldás?

2026.02.10. 17:23 Képernyőidő

Egy friss magyar felmérés szerint a hazai felnőttek többsége támogatná, hogy tiltsák meg a közösségi oldalak használatát 16 éves kor alatt. Bemutatjuk a részleteket és elmondjuk, mi lehet ezzel a felfogással a probléma.

A magyar felnőttek többsége tiltaná a közösségi médiát 16 év alatt – de tényleg a tiltás a megoldás?

A közösségi oldalak körüli viták eddig többnyire arról szóltak, mennyi képernyőidő fér bele egy napba. 2026 elejére azonban a kérdés érezhetően elmozdult drasztikusabb irányab: nem az idő, hanem a hozzáférés joga került a középpontba.

Egy friss, országosan reprezentatív kutatás szerint a magyar társadalom többsége már nem csak szigorúbb szabályokat szeretne, hanem konkrét életkori korlátozást is támogatna.

Az IDEA Intézet 2026 januárjának elején végzett felmérése azt vizsgálta, hogyan viszonyul a magyar felnőtt népesség ahhoz az ausztrál szabályozáshoz, amely 16 éves kor alatt teljes egészében megtiltja a közösségi oldalak használatát.

🧠 Miről is van szó pontosan?

IDEA Intézet: Egy magyarországi közvélemény-kutató és elemző műhely, amely rendszeresen végez országosan reprezentatív társadalomkutatásokat politikai, közéleti és társadalmi kérdésekben. Az Intézet jellemzően online kérdőíves módszertannal dolgozik, eredményeit nyilvános közleményekben és elemzésekben teszi közzé, és gyakran szolgálnak hivatkozási alapként a hazai médiában és szakpolitikai vitákban.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a felnőttek kétharmada már hallott az ausztrál intézkedésről, vagyis a kérdés nem ismeretlen, nem elméleti vagy elvont példa. A tájékozottság valamivel magasabb volt a fiatalabb és az iskolázottabb válaszadók körében, de összességében a téma széles társadalmi rétegekhez jutott el.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az ausztrál példa, amely Magyarországon is visszhangot keltett

Ausztráliában 2025. december 10-től lépett életbe az a jogszabály, amely megtiltja a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát. A rendelkezés nemcsak az új regisztrációkat akadályozza meg, hanem a meglévő fiókokat is felfüggeszti a korhatár betöltéséig.

A tiltás olyan platformokra vonatkozik, mint

a Facebook,
az Instagram,
a Snapchat,
a Threads,
a TikTok,
az X,
a YouTube,
a Reddit,
a Kick
és a Twitch.

Ez a maga nemében példátlan lépés nemcsak nemzetközi, hanem kifejezetten magyar társadalmi reakciókat is kiváltott. Azóta már 40 országban történik valamilyen hasonló politikai, állami kezdeményezés, amely a korhatáros szabályozás kérdését vetíti elő.

Hirdetés

Mekkora a támogatottság Magyarországon?

Az IDEA Intézet adatai szerint

a magyar felnőttek 55 százaléka támogatná, hogy Magyarországon is bevezessenek az ausztrálhoz hasonló korlátozást,
ezzel szemben mindössze 22 százalék ellenzi határozottan a 16 év alattiak közösségi oldal használatának tiltását.

A támogatottság demográfiai bontásban csak kisebb eltéréseket mutat.

A nők, a fiatalabb felnőttek és a magasabb iskolai végzettségűek körében valamivel nagyobb az egyetértés, de összességében egyik csoport sem lóg ki élesen az átlagból.

^{(Kattints az alábbi képre, ha nagyobb formában akarod megnézni. Forrás: IDEA Intézet)}

Politikai preferenciák mentén már markánsabb különbségek rajzolódnak ki. A Fidesz–KDNP szavazóinak körülbelül háromnegyede támogatná a tiltást, míg más pártok szavazói körében nem alkotnak többséget a hasonlóan gondolkodók. A Mi Hazánk szavazói mutatkoztak a leginkább elutasítónak: körükben a társadalmi átlagnál jóval többen ellenzik mind a közösségi média, mind más online tartalmak szigorítását.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Nem csak a közösségi oldalakról van szó

A kutatás egy másik érzékeny területet is vizsgált: azt, hogy mekkora lenne a támogatottsága annak, ha az internetes pornóoldalakat csak személyazonosítás mellett lehetne felkeresni. Ebben az esetben is többségben vannak a támogatók, és érdekes módon a két kérdés erősen összekapcsolódik.

A felnőttek több mint egynegyede mindkét internetes korlátozást elutasítaná, ugyanakkor a népesség 40 százaléka mindkét szigorítást támogatni tudná. Ez arra utalhat, hogy sokan nem egy-egy platformot látnak problémásnak, hanem általában a gyerekek kontrollálatlan online jelenlétét.

Hirdetés

A tiltás tényleg megoldás? Mit mondanak a szakemberek?

Amikor többen - mint például az ausztrál példa vagy az EU-szintű javaslatok - a közösségi média-használat 16 év alattiak számára való tiltását javasolják, ezt jellemzően azzal indokolják, hogy a digitális platformok mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai és a kiskorúakat érő kockázatok (online zaklatás, nem megfelelő tartalom) egyre súlyosabbak.

Ugyanakkor 2025-ös szakmai értékelések és állásfoglalások között bőven akad olyan vélemény is, hogy ez a megközelítés önmagában nem oldja meg a problémát, sőt több szempontból is korlátokba ütközik.

A kérdésben nincs szakmai konszenzus.

A hangsúly sokak szerint úgy lenne szerencsés, hogy a polarizált vitától eljutunk a gyakorlati, mérhető beavatkozásokig, és közben nem szabad elfelejteni a népegészségügyi szempontokat sem. Ehhez előbb lássuk, mik a jelenleg több országban elindult vagy tervezett tiltás elleni alapérvek.

Az életkor-korlátozások nem garantálják a biztonságot
A UNICEF 2025. decemberi közleménye világosan fogalmaz: az életkor-korlátok önmagukban nem teszik a gyerekeket biztonságossá az online térben. Olyan kontextusokat is figyelembe kell venni, ahol a technikai korlátok holtpontra jutnak vagy hamis biztonságérzetet keltenek. Ezzel összhangban egy 2025-ös európai parlamenti tanulmány is rámutat arra, hogy a 16 éves korhatár javaslata mellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a fiatalok maga is részt vegyen a digitális védelmi intézkedések kialakításában, és hogy az oktatás, a támogatás és a képzés kulcsfontosságú lenne a tényleges online biztonság eléréséhez.
A technológiai tiltás megkerülhető
Az ausztrál példa is mutatja, hogy meg is kerülik, vagy alternatív utakat választanak a fiatalok, gyakran olyan környezetbe sodródva, amely még veszélyesebb, mint az általunk ismert és részben legalább már ellenőrzött közösségi felületek.
Az életkor-ellenőrzés technikai és adatvédelmi problémákat vet fel
Több szakmai tanulmány is kitér arra is, hogy bizonyos életkor-ellenőrzési módszerek (pl. arcfelismerés, okmányok feltöltése) komoly adatvédelmi aggályokat vetnek fel, és nem feltétlen vezetnek az általuk célozni kívánt eredményhez, miközben új kockázatokat hoznak a családok adatainak védelmében.
Nem bizonyított az életkorhoz kötött tiltás tudományos alapja
A Science Media Centre szakértői összegzésében több forrás is kijelenti, hogy az univerzális tiltási korhatár rossz eszköz egy olyan problémára, amely nem univerzálisan jelentkezik. Jelenleg nincs erős, ok-okozati bizonyíték arra, hogy a közösségi média használata önmagában mentális problémákat okozna, a meglévő kutatások inkább korrelációkat mutatnak, amelyekben számos más tényező is szerepet játszik (családi háttér, offline kapcsolatok, iskolai stressz). A kockázatok nem egy adott születésnap előtt vagy után jelennek meg hirtelen, sokkal inkább ahhoz kötődnek, mennyi időt tölt valaki a platformokon, milyen érzelmi bevonódással használja őket, milyen algoritmikus erősítéseknek van kitéve.

Mi lehetne a jó megoldás?

Számos szakértői összefoglaló és tudományos vita emeli ki, hogy nem elég csak eltiltani a gyerekeket egy technológiától, hanem a környezetet és a felhasználói képességeket is fejleszteni kell.

Ez magában foglalja:

digitális írástudás oktatását, amely segíti a gyerekeket abban, hogy tudatosan, kritikus gondolkodással használják a közösségi platformokat;
szülői és pedagógusi képzések támogatását, amelyek erősítik a felügyeletet és a párbeszédet a gyerekekkel az online élményekről;
platformokra vonatkozó jogi és algoritmus-szabályozásokat, amelyek csökkentik a káros tartalmak elérhetőségét és a manipulációs technikák hatását.

Ezek a megközelítések nem tiltást javasolnak, hanem

a gyerekek és fiatalok digitális kompetenciáinak növelését,
valamint a biztonságosabb design-
és moderációs megoldások előtérbe helyezését.

A OECD és európai jogalkotói vitaanyagok 2025-ben arra is rámutatnak, hogy a tiltások helyett - vagy azokkal párhuzamosan - szükség van európai és nemzeti szintű irányelvekre és támogatási mechanizmusokra, amelyek a gyerekek társadalmi-érzelmi készségeit, valamint a digitális médiában való eligazodását építik.

Hirdetés