Hackertámadás érte az ATV hivatalos Instagram-fiókját, amelyről a támadók csaló üzeneteket küldtek ki. Az eset arra is figyelmeztet, hogy egy ismerős, valódi közösségi profilból érkező üzenet sem feltétlenül megbízható.
Egyre fiatalabb korban indul a képernyő, a tévén is algoritmusok válogatnak, a hírfolyamokba pedig ömlik a gépi tartalom. Átrágtuk magunkat az NMHH 2026-os médiapiaci jelentésén, mutatjuk a legfontosabb trendeket.
Elindult a Képernyőidő kísérleti, szabadon próbálgatható bemutatója: egy kitalált webáruházban mutatjuk meg, mit érdemes ellenőrizni, mielőtt fizetnénk.
A Kifli.hu ügyfélszolgálati rendszeréből e-mailek, chatbeszélgetések, telefonhívások átiratai és egyes személyes adatok kerülhettek illetéktelen kézbe. Ezekből különösen hitelesnek tűnő csaló üzenetek és telefonhívások készülhetnek, ezért most érdemes néhány dolgot azonnal ellenőrizni.
Valódi kormányzati e-mailes csatornát kihasználva érzékeny ügyféladatokat csaltak ki a Revoluttól. A fintech cég rendszereit nem törték fel, az eset mégis jól mutatja, milyen messzire jutottak a hiteles megszemélyesítésre építő támadások.
Magyarország Ügyészségének nevében küldenek megtévesztő e-maileket magyar címzetteknek. A levél egy állítólagos büntetőeljárás irataihoz vezet, valójában azonban zsarolóvírussal fertőzhetik meg vele a számítógépet.
A telefonáló egy ismert magyar kibervédelmi kezdeményezés nevére hivatkozik, majd bediktál egy szinte hibátlannak tűnő webcímet. Éppen ez benne a veszélyes: első ránézésre még az oldal neve is ismerősnek tűnik, de már bajban is lehetünk.
Több ezer kártékony levelet küldtek szét a Semmelweis Egyetem nevével visszaélve. A feladót meghamisították, az intézmény informatikai rendszerét azonban nem törték fel.
A történet ismét megmutatja: a csalóknak sokszor nincs szükségük jelszavak feltörésére, ha el tudják érni, hogy az áldozat maga mozgassa a pénzét.
Egy ismerős neve, egy nyereményjátékos link, néhány megadott bankkártyaadat: ennyi elég volt ahhoz, hogy csalók több százezer forintot vigyenek el egy bakonyi nő számlájáról.
Ha nemrég e-mail landolt a postaládádban, amiben pénzt ígérnek a Temutól, tudd, ez nem átverés: a versenyhatóság eljárásának eredményeként a piactér tényleg fizet – csak épp oda kell figyelni, hogyan.
Hamis autópálya-matrica-, ETA- és ESTA-oldalak vadásznak az utazók pénzére és adataira. A kereső első találatára való kattintás könnyen többe kerülhet, mint a teljes nyaralás költségvetése, és az adataink is bánhatják.
A világ valaha volt legjobban várt videójátéka, a GTA 6 idén novemberben jelenik meg – és a kiberbűnözők már hónapok óta kihasználják, hogy bizonyos rajongók türelmetlenek és felkészületlenek.
Május 20-ig kell rendezni az szja-bevallást, és ilyenkor nemcsak az adózók aktívak. A csalók is pontosan tudják, mikor lehet a legkönnyebben hivatalosnak látszó üzenetekkel pénzt és adatot kicsalni az emberekből.
Egy 13 éves lány egy hamis Discord-üzenet miatt elveszítette a fiókját, a támadó pedig a nevében kezdett írni más gyerekeknek. Hamarosan kiderült: a platform sem úgy működik, hogy védelmet adjon, cserébe sokkal többet lát rólunk, mint hinnénk.
Az elmúlt napokban több magyar felhasználó kapott olyan e-maileket, amelyek első pillantásra hivatalos szolgáltatói értesítésnek tűnnek, valójában azonban adatlopásra épülő csalási kísérletek.
Naponta több ezer SMS ment ki, és elég volt egyetlen kattintás, hogy eltűnjenek a bankkártyaadatok. Így húztak le százakat az MVM nevével visszaélő adathalász csalók Magyarországon.
A nézők többsége már nem tudja megkülönböztetni a valódi felvételeket a mesterséges intelligencia által generált videóktól – derül ki egy új kutatásból. A deepfake-ek és az egyre élethűbb MI-videók alapjaiban kérdőjelezik meg a vizuális bizonyítékok hitelességét.
Egy látszólag ártalmatlan e-mail érkezik, ismerős logóval, hivatalos hangvétellel, sürgető mondatokkal. Azt állítja, hogy valaki megpróbálta visszaállítani az Instagram-jelszót, és azonnali lépésre van szükség. És persze így lopják el adatainkat.
A közösségi felületeken bukkant fel egy hamis reklám, amelyben egy mesterséges intelligenciával generált „Nessaj” próbál kaszinóappot ránk sózni. A jelenség nemcsak visszataszító, hanem intő jel is arról, milyen könnyen torzul el a valóság a jelenlegi, szabályozatlan digitális térben.