Alkotmányellenes a 15 év alattiak közösségimédia-tilalma, de akkor most mi lesz?
A testület elfogadta, hogy a gyerekek védelme indokolhat korlátozásokat, de a parlament megoldását túl szélesnek, aránytalannak és adatvédelmi szempontból is hiányosnak találta.
Nincs most elég időd?
- Franciaországban olyan törvényt fogadtak el, amely 2026. szeptember 1-jétől 15 éves kor alatt megtiltotta volna a közösségi média használatát, szülői engedéllyel is.
- A francia Alkotmánytanács augusztus 14-én alkotmányellenesnek nyilvánította a tiltást, ezért az ebben a formában nem léphet hatályba.
- A testület szerint a gyerekek online védelme indokolhat korlátozásokat, de a francia szabály túl általános és aránytalan volt.
- A törvény nem tett érdemi különbséget a különböző közösségi platformok között, és a szülőknek sem adott lehetőséget arra, hogy egyedi esetben engedélyezzék a használatot.
- Problémát jelentett az életkor-ellenőrzés is: a rendszer gyakorlatilag minden felhasználótól megkövetelte volna az életkor igazolását, megfelelő adatvédelmi garanciák nélkül.
- Emmanuel Macron továbbra sem tett le a korlátozásról: a francia kormány új, jogilag megfelelő szabályozást akar kidolgozni.
SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Július 21-én a francia parlament elfogadta azt a szabályozást, amely szerint 2026. szeptember 1-jétől egy 15 év alatti gyerek már nem hozhatott volna létre közösségimédia-fiókot, a korábban elkészített profilokra pedig négy hónapos átmeneti időszak vonatkozott volna. A szülői engedély sem jelentett kivételt. Az extrém szigorral megalkotott törvény kapcsán már akkor is nehéz megválaszolni, hogyan lehetne ezt a rendszert a gyakorlatban működtetni.
Az elfogadott törvény néhány szolgáltatást kifejezetten kivett a tiltás alól, például az online enciklopédiákat, oktatási és tudományos adatbázisokat, valamint bizonyos nyílt forráskódú fejlesztőplatformokat. A közösségi szolgáltatások ennél jóval szélesebb körére azonban egységesen ugyanaz a 15 éves határ vonatkozott volna. Augusztus 14-én a francia Alkotmánytanács pontosan ezt az első cikket nyilvánította alkotmányellenesnek - számolt be a PCW.
Nem a gyerekvédelmi célt utasították el
Az Alkotmánytanács kimondta, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme és bizonyos online ártalmak megelőzése indokolhatja a kiskorúak hozzáférésének korlátozását. Vagyis a döntésből nem következik, hogy Franciaország ne vezethetne be szigorúbb közösségimédia-szabályokat a gyerekek számára.
A forma azonban nem megfelelő. A törvény olyan szolgáltatásokra is kiterjedhetett, amelyeknél nem igazolták ugyanazokat az egészségügyi vagy biztonsági kockázatokat, és nem különböztette meg a platformokat azok működése, funkciói, tartalmai vagy védelmi rendszerei alapján. A kivételek ehhez képest nagyon szűkek voltak.
A tanács szerint ezért az általános tiltás nem volt megfelelő, szükséges és arányos eszköz a kitűzött cél eléréséhez.
A törvény minden 14 évest ugyanúgy kezelt volna
A jogszabály egyformán vonatkozott volna minden 15 év alatti gyerekre, tekintet nélkül az életkorára, érettségére, családi helyzetére vagy arra, hogy pontosan milyen szolgáltatást szeretne használni. Ráadásul semmilyen lehetőséget nem biztosított arra, hogy a megfelelően tájékoztatott szülő vagy törvényes képviselő a gyermek érdekében feloldja vagy szűkítse a tiltást, esetleg engedélyezze egy meghatározott szolgáltatás használatát. Az Alkotmánytanács ezt is beleszámította abba, amikor aránytalannak minősítette az intézkedést.
Ez azért különösen érdekes fordulat, mert a francia kormány korábban éppen azzal érvelt az egységes tiltás mellett, hogy a szülői hozzájárulásra épülő korábbi rendszer nem működött megfelelően, és különösen a digitálisan kevésbé felkészült családokban nem nyújtott elég védelmet - ez egyébként az ausztrál példa alapján nem alaptalan.
És megint előkerült az életkor-ellenőrzés legnehezebb problémája
A törvény betartatásához nem elegendő azt ellenőrizni, hogy egy gyerek valóban elmúlt-e már 15 éves, logikus módon a belépni próbáló felnőttről is meg kell állapítani, hogy már elérte a korhatárt. Az Alkotmánytanács ezért külön kiemelte, hogy a rendszer végső soron minden felhasználótól megkövetelné életkorának igazolását.
A probléma az volt, hogy maga a törvény nem határozta meg megfelelően, milyen feltételekkel és milyen korlátok között történhet ez az ellenőrzés. A tanács szerint így hiányoztak azok a jogi garanciák, amelyek a magánélethez való jog megfelelő védelméhez szükségesek.
Vagyis az egyik alapvető technikai probléma, amelyről már a francia szabályozás elfogadásakor is szó volt, végül alkotmányossági problémává vált:
a gyerek életkorának ellenőrzése nem választható el attól, hogy közben milyen adatokat kérünk a teljes felhasználói körtől.
Az iskolai mobiltilalom ettől még marad
A mostani döntés a törvény első cikkét, vagyis a 15 év alattiak közösségimédia-hozzáférésének általános tilalmát érinti. Az ugyanebben a jogszabályban szereplő iskolai mobiltelefon-korlátozást nem semmisítették meg, így annak szeptemberi bevezetését a döntés nem állította le.
Emmanuel Macron az Alkotmánytanács döntése után arra utasította a miniszterelnököt, hogy dolgozzon ki egy új, az alkotmányos és az európai jogi követelményeknek is megfelelő változatot. Az elnök továbbra is azt akarja, hogy a reform 2027 tavaszáig elkészüljön.
A francia döntés közben három nagyon konkrét határt húzott meg a következő próbálkozás számára:
- számításba kell venni a különböző szolgáltatások eltérő kockázatait,
- nem hagyható teljesen figyelmen kívül a gyerek egyéni helyzete és a szülő szerepe,
- az életkor-ellenőrzést pedig olyan szabályokkal kell körülvenni, amelyek a többi felhasználó magánéletét is védik.
Ezek mindegyike szerepel az Alkotmánytanács indoklásában. Nem lesz könnyű dolga a jogalkotóknak, hiszen újra és újra jól látszanak azok az ellentmondások, amelyekről már korábban is beszéltünk a korosztályos tiltás problémái kapcsán.
A jogszabályokra várva mit tehet a szülő?
A jogszabályok változhatnak, hazánkban is várható ősszel valamilyen digitális szabályozás, de a mindennapi döntést addig is nekünk kell meghoznunk. A legfontosabb, hogy a közösségi média ne „igen vagy nem” kérdés legyen otthon. Sokkal használhatóbb, ha platformonként, életkorhoz és érettséghez igazítva döntünk arról, mi fér bele, milyen szabályokkal, és mikor kell közbelépnünk. És a legfontosabb: a gyerekkel közösen kialakított házirend, a kritikai gondolkodás segítése és az egész családra vonatkozó szabályok sokkal hatékonyabbak, mintha valahol kiraknak egy pirost stoptáblát.
Az biztos, hogy ilyen beszélgetésekre hamarosan szükség lehet minden családban.
- Legfrissebb
- Alkotmányellenes a 15 év alattiak közösségimédia-tilalma, de akkor most mi lesz?
- A Google szerint már meghalt a ChatGPT vezetője, és ez sokkal nagyobb baj, mint hinnéd
- Ingyen játék: most egy harc és időnyomás nélküli kalandot ad az Epic, ami szülőként is érdekes választás
- Tényleg képtelen megtanulni az alapokat minden ötödik magyar elsős?
- Novemberben megszűnik a One egyik tévészolgáltatása – ezt kell tenniük az előfizetőknek
- Olyan szemcsepp jöhet, amely órákra visszaadhatja az éles közeli látást
- Több mint ezren jelentkeztek rá: bekerülhet a szakjegyzékbe az MI-informatikus mesterszak
- Mérgező motiváció: a fitneszposztok veszélyesek is lehetnek
- Súlyos, bedrogozással kapcsolatos történetek terjednek DJ Oti koncertjéről a közösségi médiában – mit tudunk és mire figyeljünk szülőként?
- A társasjáték nem terápia, de az autista embereknek kiszámíthatóbb társas teret adhat