Napi két óra Facebook és Instagram, valamint éjszakai korlátozás jöhet a fiataloknak - 17,1 milliárd dolláros egyezséget kötött a Meta

2026.08.27. 07:40 Horváth Péter

A Meta peren kívüli egyezsége a pénzbírságnál jóval többről szól: közvetlenül átírhatja a tinédzserek közösségimédia-használatának szabályait. De van egy fontos csavar ránk nézve.

Napi két óra Facebook és Instagram, valamint éjszakai korlátozás jöhet a fiataloknak - 17,1 milliárd dolláros egyezséget kötött a Meta

Nincs most elég időd?

A Meta több mint ötven amerikai főügyésszel jutott egyezségre azokban az ügyekben, amelyekben azzal vádolták, hogy a Facebook és az Instagram működését a fiatalok minél hosszabb használatára tervezte, miközben félrevezette a nyilvánosságot a kockázatokról.
A vállalat az egyezséggel nem ismeri el a jogsértést.
A 18 év alattiaknál a Facebook és az Instagram használatára együttesen napi kétórás alapértelmezett korlát jönne, amelyet a tinédzser önállóan nem kapcsolhat ki.
Éjfél és reggel hat között a feedekhez, Reelshez, Storieshoz és más fő funkciókhoz sem lehetne hozzáférni.
Hétköznap 8 és 15 óra között alapból elnémulnának az értesítések, eltűnnének a lájkszámok, szigorodna az életkor ellenőrzése, és korlátoznák a plasztikai beavatkozásokat vagy extrém sminket utánzó arcszűrőket is.
Ez annak a 2023 óta épülő amerikai jogi háborúnak a lezárása lehet, amelyről a Képernyőidőn az elmúlt hónapokban többször írtunk.
Magyarországon ettől nem lép életbe automatikusan sem a kétórás limit, sem az éjszakai korlátozás. Az egyezség ezt kifejezetten kizárja, miközben az Európai Unió külön eljárásban vizsgálja ugyanezeknek a platformoknak a függőséget erősítő működését.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Ez a történet 2021-ben indult egy több állam részvételével zajló vizsgálattal, majd 2023 októberében amerikai főügyészek sora indított pereket a Meta ellen. A központi állítás az volt, hogy a vállalat olyan funkciókat épített a Facebookba és az Instagramba,

amelyek növelik a fiatalok platformon töltött idejét,
miközben nem megfelelően tájékoztatta a gyerekeket és szülőket az ezekhez kapcsolódó kockázatokról,
és a vállalat a 13 év alatti gyerekek adatait is gyűjtötte a szülők hozzájárulása nélkül.

Amikor megszületett a megállapodás, az oaklandi tárgyalás már javában zajlott. Adam Mosseri, az Instagram vezetője megkezdte vallomását, Mark Zuckerberget pedig később hallgatták volna meg.

Hirdetés

A tanúk között volt Arturo Béjar, a Meta korábbi mérnöki igazgatója is, őt meg is hallgatták. Béjar azt vallotta, hogy szerinte a vállalatnál a felhasználók számának és a platformokon töltött időnek minden áron kikényszerített növelése nagyobb üzleti súlyt kapott, mint a biztonság. Azt is állította, hogy több tízezer 13 év alatti Instagram-felhasználót sikerült azonosítani, miközben nem látott hasonlóan erős vállalati célokat és mérőszámokat arra, hogy ezeket a túl fiatal felhasználókat felismerjék és eltávolítsák. A Meta visszautasította ezeket az állításokat, ahogy a fenti kereset fő pontjait is.

Így tehát az a helyzet, hogy a Meta jelentős összeget fizet és komoly termékváltoztatásokat vállal, miközben jogilag továbbra sem ismeri el, hogy megsértette volna a törvényt.

Mibe fog ez kerülni?

A tárgyalás végül így nem jut el az ítéletig. A Meta peren kívüli egyezséget kötött az államokkal, amelyet még a bíróságnak is jóvá kell hagynia. Ez fontos különbség egy bírsághoz képest: nem a bíróság állapította meg a Meta felelősségét és szabott ki büntetést, hanem a felek megállapodtak arról, milyen feltételekkel zárják le a pereket.

A főügyészek tájékoztatása szerint a Meta tíz év alatt legalább 12,19 milliárd dollárt fizet ki, az összeg pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén további 5 milliárd dollárral, összesen 17,1 milliárdig emelkedhet.

A pluszpénz ahhoz kötődik, hogy más nagy közösségimédia-platformok is hasonló gyermekvédelmi korlátozásokat vállaljanak és egyezséget kössenek az államokkal. A sajtóban ezért több verzió is megjelent, még a felek is eltérően nyilatkoznak az összegekről, ez a későbbiekben várhatóan tisztázódni fog.

Az összegek az egyezségben részt vevő államokhoz kerülnek, felhasználásukról részben az adott állam dönthet, és például fiatalok mentális egészségét, illetve online biztonságát szolgáló programokra is fordíthatják. Kalifornia például külön jelezte, hogy a neki jutó pénz jelentős részét ilyen célokra szánják.

És nyugodtan mondhatjuk, hogy a Meta még így is nagyon jól járt. Egy bírósági iratban maga az alperes számolta ki, hogy az államok által felvetett büntetési módszer szélsőséges esetben akár 1,4 billió, vagyis 1400 milliárd dolláros követeléshez is vezethetne. Ez nem egy ténylegesen kiszabott vagy hivatalosan követelt összeg volt, hanem annak bemutatására szolgált, milyen következménye lehetne a felperesi számítási mód elfogadásának.

Az elmúlt hónapokban egyre szűkült a Meta mozgástere

A mostani megállapodás előtt már több fontos ítélet és eljárás is felvázolta, hogy Zuckerberg cégének nem túl jók a kilátásai ezen a harctéren. Márciusban egy Los Angeles-i esküdtszék egy fiatal felhasználó által indított per ügyében felelősnek találta a Metát és a YouTube-ot pontosan ebben a kérdésben, augusztus elején pedig Új-Mexikóban összesen 942 millió dollár irányított kifizetése mellett olyan intézkedéseket rendeltek el, amelyek közvetlenül a platform működéséhez nyúltak: időkorláthoz, értesítésekhez, lájkszámokhoz és az életkor megállapításához. Vagyis már itt is túlmutatott a kártérítés fogalmán a per, kifejezetten a platformdizánj működését is célkeresztbe vették.

Hirdetés

Mit kell most megváltoztatnia a Metának?

A megállapodásnak ez a része jóval több egy vállalati ígéretnél. Itt a felek azt is rögzítik, hogyan kell a Metának átalakítania a Facebook és az Instagram működését a fiatal felhasználóknál. Ha a bíróság jóváhagyja az egyezséget, ezek végrehajtható kötelezettségekké válnak, teljesítésüket pedig független auditor ellenőrzi. A szabályok a megállapodásban részt vevő amerikai államokban és területeken érvényesek, a legtöbbjük tíz évig marad hatályban, és általában az egyezség hatálybalépése után legfeljebb hat hónapja lesz a Metának a bevezetésükre. A mostani egyezség egyik legfontosabb különbsége az eddigi gyermekvédelmi eszközökhöz képest, hogy több intézkedés már nem egy menüpontban eldugott lehetőség, hanem alapbeállítás kell, hogy legyen. Hosszú a lista, de érdemes végignézned, mert jól mutatja, milyen is lehetne egy jól kialakított közösségi média az agyunk pusztítása helyett.

Az egyik legnagyobb változás a napi használati korlát bevezetése. A 13–17 éves felhasználóknál alapértelmezetten összesen napi két órára korlátozzák a Facebook és az Instagram használatát. Ez közös keret: ha valaki másfél órát tölt az Instagramon, a Facebookra már csak fél óra marad. A Meta ráadásul nemcsak az összekapcsolt fiókokat számolja össze, hanem technikai módszerekkel megpróbálja felismerni azt is, ha ugyanaz a fiatal több, egymással hivatalosan össze nem kötött fiókot használ. A kétórás korlátot a gyerek maga nem oldhatja fel, ehhez a szülői felügyeleti rendszerben hozzákapcsolt felnőtt engedélye kell. Szigorúbb limitet viszont maga a gyerek is beállíthat magának, ha úgy érzi, hogy túl sok a social média a napjaiban. Az nehezíti a matekot, hogy nem minden Facebookon és Instagramon eltöltött perc számít bele a két órába. A közvetlen üzenetküldés, a beállítások használata és a legalább 22 perces, valóban hosszú videó- vagy hangtartalmak megtekintése kívül marad a kereten. Ha viszont elfogy a két óra, a feedhez, Reelshez és más, a limit alá tartozó funkciókhoz aznap már nem lehet visszatérni. A Meta azt sem teheti meg, hogy ilyenkor egy másik saját alkalmazás használatára terelje át a fiatalt. A keret éjfélkor nullázódik.

A másik fontos rész az értesítések kezelése, vagyis a fiatalok FOMO érzetére való hatás minimalizálása. Éjfél és reggel hat között alapértelmezetten lezárják a Facebook és az Instagram fő funkcióit: a fiatal nem görgetheti a feedet, nem nézheti a Reelst vagy a Stories felületét, és nem posztolhat. Az üzenetküldés és a beállítások ugyanakkor elérhetők maradnak, vagyis a rendszer nem vágja el teljesen a kommunikációt. A push értesítéseket ennél hosszabb időre, este tíztől reggel hétig kapcsolják ki, a sürgős fiókbiztonsági jelzések kivételével. Ezeket a korlátozásokat is csak a hozzákapcsolt szülő enyhítheti.

🧠 Miről is van szó pontosan?

FOMO (Fear of Missing Out): annak a szorongató érzése, hogy mások éppen valami érdekesebb, fontosabb vagy jobb dologban vesznek részt, miközben mi kimaradunk belőle. A közösségi médiában ezt erősíthetik az állandó értesítések, a folyamatosan frissülő feedek, a sztorik és az időben korlátozott tartalmak. A FOMO miatt könnyebben ellenőrizzük újra és újra a telefonunkat, nehogy lemaradjunk valamiről.

Az iskolai időre külön szabály vonatkozik. Hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között, augusztus 15. és június 15. között alapértelmezetten elnémulnak a push értesítések. Az üzenetekhez, valamint a fiók biztonságához kapcsolódó értesítések megmaradhatnak. A szülő ennél tovább is mehet: módosíthatja az iskolai időszakot, és úgy is beállíthatja a fiókot, hogy ezekben az órákban az üzenetküldésen kívül semmi más ne legyen használható.

A kétórás plafon előtt is több ponton megpróbálják megszakítani az automatikus görgetést. Az egyezség hatálybalépésétől számított négy hónapon belül 60 és 90 perc napi használatnál megszakító jelzést, minden egybefüggő 15 perces használat után pedig jól látható figyelmeztetést kell adni. Ezek nem egyszerűen elrejthető szövegek lehetnek: az egyezség külön előírja, hogy a figyelmeztetések feltűnőségének vagy időtartamának fokozódnia kell. A Meta azt is köteles vizsgálni, hogy ezek ténylegesen csökkentik-e a túlzott vagy céltalan használatot, az eredményeket pedig az auditor is megkapja.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Az egyezség az ajánlórendszerhez is hozzányúl. A fiatalok számára elérhetővé kell tenni egy nem személyre szabott főoldalt, amelyen elsősorban az általuk követett vagy ismerősnek jelölt fiókok tartalmai jelennek meg időrendben - ez igazából minden felhasználóra nagyon ráférne. Az újonnan fiatalként azonosított felhasználót tíz napon belül fel kell kínálni ezzel a lehetőséggel, majd 90 naponta újra emlékeztetni kell rá, hacsak ki nem kapcsolja ezeket az értesítéseket. Ha a szülő állítja be ezt a feedet, a gyerek csak az ő engedélyével válthat vissza kevésbé korlátozott beállításra. Ugyanebbe a körbe tartozik az autoplay korlátozásának lehetősége is.

A társas összehasonlítást erősítő funkciókból is visszavesznek. A 13–17 évesek alapértelmezetten nem látják majd a lájkok és reakciók számát, és ezt önállóan nem kapcsolhatják vissza. Az egyezség megtiltja számukra azoknak a vizuális szűrőknek a használatát is, amelyek kozmetikai beavatkozásokkal vagy extrém sminkkel alakítják át az arcot. A dokumentum ugyanakkor külön kivételként kezeli például a meseszerű karaktereffekteket, a hétköznapi sminket utánzó vagy egyszerű bőrsimító filtereket.

A tartalombiztonságnál az egyezség részben már működő Meta-megoldásokat tesz hosszabb távon kötelezővé. A vállalatnak fenn kell tartania legalább a jelenlegihez hasonló hatékonyságú rendszereket, amelyek korlátozzák többek között az önsértéssel, evészavarral, szexuális tartalommal, erőszakkal vagy veszélyes kihívásokkal kapcsolatos nem megfelelő tartalmak elérését. A fiatalkorúak számára nem ajánlhat megfelelően veszélyesnek minősített fiókokat, és az ilyen profilok interakcióját is korlátoznia kell. A Meta változtathat a konkrét technikai megoldásokon, de nem cserélheti őket szándékosan gyengébb védelemre.

A jelentések kezelésére is konkrét mérőszám került az egyezségbe. Az angolul vagy spanyolul jelentett, potenciálisan káros tartalmaknál olyan rendszert kell működtetni, amely az esetek legalább 90 százalékában hat órán belül döntést közöl a fiatallal. Ha a Meta úgy dönt, hogy a tartalom nem sérti a szabályokat, fellebbezési lehetőséget is biztosítania kell.

A szülői felügyelet pedig jóval több információt ad majd, mint egy egyszerű képernyőidő-számláló. A hozzákapcsolt szülő külön láthatja,

mennyi időt tölt a gyerek magán a platformon,
mennyit üzenetküldéssel és hosszú tartalmak nézésével,
információt kaphat a kapcsolatairól
és arról is, kik üzennek neki.

A Meta értesítést küld, ha a fiatal többször öngyilkossághoz, önsértéshez vagy evészavarhoz kapcsolódó kifejezésekre keres, valamint arról is, amikor először kezd közvetlenül beszélgetni egy felnőtt felhasználóval. Ha a rendszer olyan fiókkal való kapcsolatot érzékel, amelyet intim tartalommal történő zsarolás vagy gyerekekkel szembeni nem megfelelő viselkedés szempontjából kockázatosnak ítél, a szülőt is figyelmeztetheti.

Ehhez kapcsolódik egy technikailag talán kevésbé látványos, de kulcsfontosságú vállalás:

a Metának meg kell próbálnia ténylegesen megállapítani a felhasználók életkorát.

Az egyezség hatálybalépésétől számított egy éven belül olyan életkor-ellenőrzési rendszert kell alkalmaznia a részt vevő államok felhasználóinál, amely külső vagy saját fejlesztésű módszereket is használhat, és amelyet rendszeresen függetlenül tesztelnek. A rendszernek az Apple-től és a Google-től érkező megbízható életkori jelzéseket is figyelembe kell vennie. Külön előírások vonatkoznak a 13 év alatti felhasználók felismerésére és eltávolítására is. Vagyis a mostani védelmi rendszer nem működhet pusztán azon az alapon, hogy milyen születési dátumot ír be valaki a regisztrációnál.

A megállapodás egyik legérdekesebb része, hogy ha a Snapchatet működtető Snap, a TikTok és a YouTube is ugyanilyen, jogilag kikényszeríthető vagy függetlenül ellenőrzött korlátozásokat vezet be, a Meta szabályai automatikusan szigorodhatnak az adott államban: az éjszakai lezárás este tíztől reggel hétig tarthat, a napi limit pedig Facebookon és Instagramon külön-külön egy órára, együttesen legfeljebb két órára csökkenne. Ez azonban nem a most azonnal életbe lépő szabály, hanem az egyezség úgynevezett második fázisa, amelyhez az egész iparágra kiterjedő feltételek teljesülése szükséges.

Ez az egész rész tehát azért lényeges, mert az államok nem pusztán azt érték el, hogy a Meta fizessen, hanem részletesen rögzítették azt is, milyen alapbeállításokkal működhet a Facebook és az Instagram a tinédzsereknél. A Meta korábban ezek közül több funkciót már önként elkezdett bevezetni, az egyezség azonban az érintett amerikai államokban jogilag számonkérhető kötelezettséggé teszi őket, és független ellenőrzést rendel melléjük.

Mi történik most Magyarországon?

Sajnos egyelőre semmi. Az egyezség ebben teljesen egyértelmű. A termékváltoztatások kizárólag a megállapodásban részt vevő amerikai államokra és területekre vonatkoznak, és a szöveg külön kiköti, hogy a megállapodás más amerikai államban vagy nemzetközi joghatóságban sem tekinthető automatikusan alkalmazandó szabálynak vagy jogi precedensnek.

Európában viszont ettől függetlenül már zajlik egy másik, nagyon hasonló problémákat vizsgáló eljárás. Az Európai Bizottság előzetesen arra jutott, hogy a Facebook és az Instagram függőséget erősítő kialakítása sértheti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt, a DSA-t. A vizsgálat konkrétan a végtelen görgetést, az automatikus lejátszást, a push értesítéseket és az erősen személyre szabott ajánlórendszereket emeli ki. Fontos, hogy ez előzetes megállapítás, az uniós eljárás még nem zárult le.

Az amerikai és az európai ügy jogilag egymástól független, de ugyanazok a termékdöntések kerültek a középpontba: mennyi féket épít egy platform a használatba, hogyan állítja le az automatikusan érkező következő tartalmat, és mekkora részét bízza a védelemnek a gyerekre vagy a szülőre.

Hirdetés

Mit tehet addig is a szülő?

Nem érdemes arra várni, hogy nálunk is megjelenjen a kötelező kétórás limit. A Meta viszont több olyan eszközt már most is elérhetővé tett Európában, amelyekkel a szülő jóval szorosabbra húzhatja a kereteket. Mutatjuk a tippeket:

Kapcsoljuk össze a fiókot a Family Centerrel. Ez nem azt jelenti, hogy beleolvashatunk a gyerek üzeneteibe. A szülői felügyelet arra való, hogy egy helyen kezeljük az Instagram, Facebook és Messenger biztonsági beállításait, és több információt kapjunk a használatról. A Meta 2026-ban kezdte globálisan egyetlen felületre összevonni ezeket az eszközöket.
Ellenőrizzük, hogy valóban tinifiókként működik-e a profil. A 13–17 éveseknél a Meta ma már szigorúbb, úgynevezett 13+ tartalmi beállításokat alkalmaz, amelyek több helyen korlátozzák a felnőtteknek szánt tartalmakat és a problémás fiókokkal való kapcsolatot. Ez azonban csak akkor tud megfelelően működni, ha a szolgáltatás jól ismeri a felhasználó életkorát – ezért különösen rossz ötlet idősebbnek regisztrálni a gyereket csak azért, hogy kevesebb korlátozással találkozzon.
Ne csak a képernyőidőt állítsuk be, hanem azt is, mikor ne lehessen közösségi médiát használni. A napi „két óra” önmagában kevés információ: egészen más hatása lehet annak, ha ez délután történik, mint ha éjfél után. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia friss szakmai összefoglalója külön kiemeli az éjszakai értesítések és a hálószobában tartott telefon alvást zavaró szerepét. Érdemes ezért külön esti szabályt kialakítani, akár a telefon saját szülői felügyeletével is.
Nézzük meg együtt, mit tanult meg róla az algoritmus. A Family Centerben a Meta már megmutathatja a szülőnek azokat az általános érdeklődési témákat, amelyek a gyerek Instagram-ajánlásait alakítják. Ezt nem ellenőrzésként érdemes használni, hanem beszélgetésindítónak: „Miért kapsz most ennyi fogyókúrás, edzős vagy luxuséletről szóló videót?” Sokkal többet árul el a gyerek online világáról, mint pusztán az, hogy 73 vagy 94 percet töltött az alkalmazásban.
Kapcsoljuk ki az értesítéseket, amit csak lehet. Az Instagram, a telefon operációs rendszere és a családi felügyeleti eszközök segítségével most is ki lehet venni az egyenletből a lájkokról, követésekről és egyéb aktivitásokról érkező jelzések jelentős részét. Ez különösen este fontos, amikor már maga egy értesítés is elég lehet ahhoz, hogy a telefon újra kézbe kerüljön.
A korlátozás mellett beszéljünk arról is, miért nehéz abbahagyni. Ha a gyerek érti, hogyan működik a végtelen görgetés, az autoplay, az értesítések vagy éppen a FOMO, könnyebb közösen szabályokat kialakítani, mint ha egyszerűen csak elveszünk tőle egy eszközt. A cél nem az, hogy a szülő minden kattintást ellenőrizzen, hanem hogy a gyerek idővel maga is felismerje, mikor ő választja a használatot, és mikor húzza vissza az alkalmazás.

A mostani amerikai egyezség egyik érdekes tanulsága éppen ez: azoknak a korlátoknak a jelentős részét, amelyekről évekig azt hallottuk, hogy családi döntések kérdései, most maguk az amerikai államok akarják alapbeállítássá tenni. Ettől azonban a családi szabályok szerepe nem szűnik meg, az egyetlen biztosan jószándékú, hatásos védelem az a család kezében van, és nem csak tiltásokról és korlátokról kell szólnia.