Évek óta tudja mindenki, hogy a platformok nem ellenőrzik, ki ül a képernyő előtt. Az EU most előállt egy ingyenes, névtelen, nyílt forráskódú alkalmazással, amellyel ez megváltozhat. A kérdés csak az, hogy rákényszeríti-e a platformokat a használatára.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy átlagos magyar iskolás napi három-négy órát tölt képernyő előtt, ennek egyre nagyobb részét olyan platformokon, amelyek nem tudják, és sokszor nem is akarják tudni, hány éves a felhasználójuk. A szülők többsége életkor-ellenőrzést szeretne az interneten, miközben attól is tart, hogy a gyermeke adatai illetéktelen kezekbe kerülnek, ez a kettős aggodalom pedig sokáig megoldatlan maradt.
Ahol van digitális házirend a családban, ott kisebb az esélye az impulzív döntéseknek, a grooming és az online zaklatás kockázatát azonban szabályokkal nem lehet kizárni, ahhoz rendszerszintű védelem kellene. Az EU most megalkotta ennek egyik alapkövét:
egy életkor-ellenőrző alkalmazást, amely névtelen, ingyenes és bármilyen eszközön fut.
Hogy ez valóban védi-e a gyerekeket, az már a platformokon múlik. Ennek kapcsán pedig jogosan vannak fenntartásaink.
Az alkalmazás beállítását egyszer kell elvégezni:
Születési dátum, név, lakcím, más érzékeny adat nem kerül a platformhoz, a felhasználó tevékenysége nem követhető nyomon. A rendszer mögött úgynevezett zero-knowledge proof technológia áll.
Zero-knowledge proof: A zero-knowledge proof, magyarul zéró-tudás bizonyítás vagy nulla tudású bizonyítás, egy kriptográfiai eljárás, amellyel valaki úgy igazolhat egy állítást, hogy az állítás mögötti adatot egyáltalán nem adja ki. A módszer lényege: nem az információt osztja meg, hanem csak azt a tényt, hogy az információ igaz. Hétköznapi hasonlattal: olyan, mintha be tudnád bizonyítani valakinek, hogy tudod egy széf kódját, anélkül, hogy a kódot kimondanád. Nem mutatod meg a számokat, csak kinyitod a széfet. Technikai szempontból a rendszer két szereplő között működik: a bizonyító (prover) és az ellenőrző (verifier) között. A nulla tudású kifejezés arra utal, hogy az ellenőrző fél semmilyen új tudást nem szerez a titkos információ tartalmáról, csak annyit tud meg, hogy az állítás igaz.
A platformok nem kötelesek az EU-s appot használni, de ha más életkor-ellenőrzési módszert alkalmaznak, annak ugyanilyen hatékonynak kell lennie, különben bírságra számíthatnak a digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvény, a DSA alapján. Von der Leyen a bejelentéskor egyértelműen fogalmazott:
az EU ingyenes megoldást kínál, és ezentúl nem fogadja el azt az érvet, hogy a technikai feltételek nem adottak.
DSA (Digital Services Act): Az Európai Unió 2022-ben elfogadott digitális piaci törvénye, amely kötelezi a nagy online platformokat a káros tartalmak visszaszorítására és a kiskorúak védelmére. A szabályok megsértéséért a platform globális forgalmának akár hat százalékáig terjedő bírság szabható ki.
Az app 2026 végéig integrálható az EU digitális személyazonossági tárcájába, amely ugyanebben az évben indul el a tagállamokban. Dánia, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország már a fejlesztési fázisban részt vett a tesztelésben. A tagállamok a saját jogszabályaikhoz igazíthatják a korhatárt, azaz nem minden esetben lesz egységes a 18 éves belépési pont.
Az alkalmazás nyílt forráskódú, amely átláthatóságot jelent, de kockázatot is.
Nyílt forráskód (open source): Egy szoftver nyílt forráskódú, ha a program teljes kódja, azaz az utasítások emberi nyelven olvasható sorozata, bárki számára szabadon megtekinthető, letölthető és módosítható. Ez az EU életkor-ellenőrző alkalmazása esetén azt jelenti, hogy bármely ország vagy fejlesztő ellenőrizheti, hogyan kezeli az app az adatokat, és szükség esetén átveheti, saját rendszerébe illesztheti a megoldást anélkül, hogy a nulláról kellene fejlesztenie
Biztonsági kutatók a kód nyilvánosságra kerülése után órákon belül azonosítottak egy strukturális hibát: az app hitelesítési rendszere nem tudja ellenőrizni, hogy az útlevél-azonosítás ténylegesen megtörtént-e a felhasználó eszközén, így egy hamis tanúsítvány is átmehet az ellenőrzésen. Ez nem kizárólag gyermekvédelmi kérdés, mivel ugyanez az infrastruktúra alapozza meg a 450 millió embert érintő európai digitális személyazonossági rendszert is. Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált nyilvánosan a biztonsági kutatók megállapításaira.
Az app önmagában nem védi meg a gyereket. Ha a platformok nem építik be a belépési folyamatba, az ellenőrzés elmarad. A szülői kontroll és a digitális házirend ezért a bevezetés után sem válik feleslegessé, az app egy rendszerszintű eszköz, amely a szabályozói nyomást erősíti, nem a szülői jelenlétet és figyelmet váltja ki.