A korhatáros tiltás nagyon jól fest egy politikai kampánymondatban. De nézzük a gyakorlati kérdéseket populizmus nélkül.
Egy tizennégy éves francia gyerek szeptemberben már nem nyithat új TikTok- vagy Instagram-fiókot. Januárra a régi profiljának is el kell tűnnie. Csak még az nem világos, hogy érik ezt el.
Képzeld el, hogy van egy ember, aki minden nap azon ügyködik, hogy az addig megszokott életed kicsit rosszabb legyen. Ez a közösségi média, amelynek romlására most 70 szervezet igyekszik kampányban felhívni a figyelmet.
A gyerekek digitális élete egyre korábban indul el, a köré épülő védelem viszont sok családban későn, bizonytalanul, vagy egyáltalán nem érkezik meg. Hogyan és miért lesz valaki online áldozat? Mi történik közben és utána? Hogyan segíthetnek a hatóságok? Segítünk megérteni ezt a nehéz témát.
Az Európai Unió hétfőn nem tudott megállapodni arról, meghosszabbítsa-e azt az átmeneti szabályt, amely 2021 óta lehetővé teszi, hogy a nagy online platformok önkéntesen felderítsék és eltávolítsák a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló tartalmakat.
2026 nyarától minden kínai webshopból rendelt csomag után külön vámot kell fizetni az Európai Unióban. A döntés nemcsak az olcsó online vásárlások árát emeli meg, hanem az egész e-kereskedelmi piac változását hozza el.
Az Európai Unió olyan szabálycsomagot fogad el várhatóan, amely egyértelműen a fogyasztó oldalára áll: védi a családokat az online csalásoktól, átláthatóbbá teszi a díjakat, és tisztább viszonyokat kényszerít a bankokra és a platformokra.
Július 25-étől életbe lépett az Egyesült Királyság új online biztonsági szabályozása, amely első hallásra túl szigorúnak is tűnhet, de a statisztikák ismeretében indokoltnak tűnik.
Az Európai Unió most először nemcsak beszél a gyerekek online védelméről, hanem konkrét eszközt is ad a szolgáltatók és szülők kezébe: életkor-ellenőrző applikáció prototípusát mutatta be az Európai Bizottság.