Mobil vagy vezetékes internet? Mennyibe kerül? Hogyan és mire használjuk? Az NMHH kutatása online életünk működését mutatja be.

A mobilinternet látványosan terjed, mégis, ha a családok tényleges internethasználatát nézzük, más kép rajzolódik ki. Nem ugyanaz történik útközben, mint otthon: mást csinálunk a telefonon pár perc alatt, és mást akkor, amikor leülünk a képernyő elé.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása ezt a különbséget bontja ki részletesen: mennyibe kerül az internet, milyen eszközön használjuk, és valójában mire megy el az időnk online.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): Magyar állami szabályozó szerv, amely a távközlési, internetes és médiaszolgáltatásokat felügyeli. Piackutatásokat és felméréseket is készít arról, hogyan használják a magyarok a digitális szolgáltatásokat, ezek eredményei gyakran irányt mutatnak a szabályozásnak és a piaci szereplőknek is.
Az NMHH idén publikált, 3020 háztartáson végzett reprezentatív kutatása szerint a mobilinternet először haladta meg az otthoni vezetékes hozzáférés elterjedtségét, mégis: a kábel sehol nem tűnik el.
A mobilnetet igénybe vevő háztartások több mint 90 százaléka mobil hangszolgáltatással és okostelefonnal kombinálva használja az előfizetését. A mobilnet tehát a személyhez kötődik (velünk van mindenhol), a kábel az otthonhoz tartozik, és a közös képernyőidőt is meghatározza.
Az NMHH megkülönböztet „kisképernyős" és „nagy képernyős" mobilinternetet. A kisképernyős az okostelefon saját adatcsomagja - ezt szinte mindenki ismeri. A nagy képernyős változat tablethez vagy fix routerbe helyezett SIM-kártyához kapcsolódik, és elvileg valóban kiválthatná a kábelt. Ezt azonban a mobilinternetre előfizető háztartások mindössze 8 százaléka használja. A mobil tehát nem az otthoni net alternatívájaként terjed, hanem mellette.
A költségek egyértelműen meghatározzák, mire használjuk az internetet:
A mobil drágább, miközben korlátozottabb, ezért nem ezen fut a nagy adatforgalom a legtöbb háztartásban. A mobilcsomagoknál csak körülbelül minden harmadik előfizetés korlátlan, a felhasználók 35%-ánál a vizsgált időszakban legalább egyszer elfogyott az adatkeret.
Ennél is erősebb kötőerő a csomagban történő értékesítés. A háztartások 79 százaléka egy akciós csomagban fizet elő a vezetékes netre, TV-vel, esetleg telefon-előfizetéssel összekötve. Aki lemondja az internetet, automatikusan megdrágítja a csomag többi elemét is. Ezzel a rendszerrel gyakorlatilag árérzékenységgel sikerült bebetonozni online szokásainkat.
Az NMHH kutatása cáfolja azt a feltételezést, hogy a kizárólag mobilnetet használók a tehetős, mobilis, modern életmódot folytató rétegből kerülnek ki. A valóság ennek szinte az ellenkezője.
Az egyszemélyes háztartások 17 százaléka él csak mobilnettel, a három- vagy többfős családoknál ez az arány 1 százalék. A jövedelmi különbség még ennél is élesebb: a legalsó jövedelmi negyedben 16 százalék használ kizárólag mobilnetet, a legfelső negyedben csak 3 százalék.
A kizárólagos mobilhasználat nem életstílus-döntés, hanem a megfizethetőség hiányának következménye.
A sávszélesség-igényes szolgáltatások ezt tovább erősítik. A streaminget, vagy online videójátékokat használó háztartások körében a kizárólag mobilnetet használók aránya fél százalék alatti. Ahol sok tartalmat fogyasztanak, ott tudják, hogy a mobilnet erre nem elégséges.
A számokból így nem egy technológiai verseny rajzolódik ki, hanem egy működési modell. A mobilinternet az elérést adja meg – ott van velünk mindenhol. A vezetékes internet viszont azt a teret biztosítja, ahol a tényleges használat történik: ahol egyszerre több eszköz működik, ahol hosszabb ideig maradunk online, és ahol a család digitális élete összeáll.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A számokból az látszik, hogy a gyerekek nem egyféleképpen használják az internetet. A mobil és az otthoni net két külön világ – ezt nekünk is külön kell kezelnünk.