Majdnem dél, de még ki sem kelt az ágyból? Ha nem hajnalig játszott a gép előtt, akkor ez nem jelent különösebb gondot, sőt, csökkentheti a depresszió kockázatát és javíthatja az érzelmi jóllétet.

Akár 10-11 órát is aludt kamasz gyermeked a hétvégén? Sok szülő ilyenkor elkezd aggódni, vagy csak lustaságot lát bele, pedig egy friss kutatás szerint könnyen lehet, hogy a fiatal szervezet egyszerűen próbálja behozni, amit a hét közben elveszített.
A Journal of Affective Disorders című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hétvégi alváspótlás 41 százalékkal csökkentheti a napi depressziós kockázatot a 16 és 24 év közöttieknél. A szakértők szerint az eredmények jól mutatják,
milyen szoros a kapcsolat az alvás és a mentális egészség között, és segíthetnek javítani a fiatalok jóllétét.
Persze ez nem azt jelenti, hogy egy félnapos alvással meg van minden oldva. A kutatás és a megszólaló szakértők is ugyanabba az irányba mutatnak: a rendszeres, megfelelő mennyiségű alvás jobb, mint a hétvégi tűzoltás, de a valóságban sok fiatal már hétfőtől péntekig mínuszban él.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Itt amerikai adatokat tudunk mutatni, de alapvetően jól tükrözik a helyzetet:
Centers for Disease Control and Prevention (CDC): Az Egyesült Államok országos közegészségügyi hatósága, a szövetségi kormány egyik legfontosabb egészségügyi intézménye. Betegségek megelőzésével, járványok követésével, egészségügyi adatok gyűjtésével és szakmai ajánlások kiadásával foglalkozik, ezért világszerte gyakran hivatkoznak rá kutatások, statisztikák és egészségügyi iránymutatások forrásaként.
A kamaszok hétköznapi alváshiánya többnyire nem egyetlen rossz szokás eredménye. Egyszerűen estére minden összecsúszik, reggel viszont ugyanúgy korán indul a nap. Mire vége az iskolának, jön a házi feladat, az edzés, a különóra, a barátok, aztán este még ott a videójáték vagy telefonhasználat is, ami nemcsak az időt viszi, hanem sokaknál az elalvást is kitolja.
Közben a kamaszok biológiai ritmusa eleve későbbre tolódik, vagyis természetes módon nem akkor álmosodnak el, amikor a másnapi korai keléshez kellene. Erre jön rá a délutáni kávé, az energiaital vagy az esti telefongörgetés, és más tényezők mellett az alváshiány is rontja a kamasz mentális állapotát.
„Ha jobban megértjük ezt a kapcsolatot, akkor az alvásminőséget tudatosabban lehetne bevonni a depresszió megelőzésébe és kezelésébe ebben a korosztályban”
– mondja Jason Carbone, a kutatás egyik szerzője a Parentsnek nyilatkozva.
Sarah Wood, gyermekgyógyász, a Mount Sinai serdülőegészségügyi központjának igazgatója arra emlékeztet, hogy a csecsemőkor után a serdülőkor az agyfejlődés második kritikus időszaka.
„Sokszor úgy gondolunk a tinédzserekre, mintha már túl lennének a növekedésen, pedig az agyuk egészen a húszas éveik közepéig látványos átalakulásokon megy keresztül” – teszi hozzá.
Az, hogy egy kamasz néha többet vagy kevesebbet alszik, önmagában még nem feltétlenül gond. A túl sok vagy túl kevés alvás akkor válhat figyelmeztető jellé, ha tartós mintázattá áll össze, vagy más változásokkal együtt jelenik meg.
Érdemes odafigyelni például ezekre a helyzetekre:
Heather Turgeon pszichoterapeuta, alvásszakértő szerint arra is érdemes figyelni, ha a kamasz hétvégén sem keresi a társaságot, nem szívesen vesz részt programokban, és szinte alig jön ki a szobájából.
„A társas elszigetelődés középiskolás korban is gond lehet, és ha ez együtt jár a sok alvással, akkor érdemes beszélni róla, vagy segítséget kérni terapeutától vagy orvostól” – mondta. „Az lenne a jó, ha a kamasz egy kicsit többet aludna, aztán menne, és csinálná azokat a dolgokat, amelyeket szeret.”
Érdemes a hétköznapokat vizsgálni, nem a szombat délelőtt alapján véleményt mondani az alvási szokásokról. Szakértők szerint sokat számít a rendszeres esti rutin, a nagyjából következetes lefekvési idő, az, hogy éjszakára ne maradjon képernyő a szobában, és hogy a gyerek délután vagy este már ne fogyasszon koffeint.
Az is fontos, hogy ne csak azt nézzük, meddig alszik hétvégén, hanem azt is, milyen állapotban van közben. Egy-két óra pluszalvás önmagában még nem gond. Ha viszont a kamasz egész nap fáradtnak tűnik, alig mozdul ki, semmihez nincs kedve, vagy a több alvás ellenére sem lesz kipihentebb, akkor már érdemes jobban odafigyelni arra, mi állhat a háttérben.
A kutatás alapján a hétvégi továbbalvást nem érdemes automatikusan rossz szokásnak tekinteni. Sokszor inkább azt mutatja, hogy a gyerek hét közben nem jut elég pihenéshez. A rendszeres testmozgás, megfelelő heti pihenés és napi rutin nagyon sokat segíthet ebben.