Betiltanák a végtelen görgetést a gyerekeknél, a techóriások inkább perelnek

Kalifornia a közösségi média leginkább függőséget erősítő funkcióit korlátozná a 16 év alattiaknál. A Meta, a Google és a TikTok azonban bírósághoz fordult, mert szerintük a törvény a szólásszabadságot és a szülők jogait is sérti, és veszélyes a gyerekekre.

Nincs most elég időd?

• Kaliforniában 2027. január 1-jétől megtiltanák a 16 év alattiak számára a függőséget erősítő személyre szabott tartalomfolyamokat és az automatikus videólejátszást.
• A gyerekek megtarthatnák közösségimédia-fiókjaikat, amennyiben a platformok kikapcsolják náluk a tiltott funkciókat.
• A Meta, a Google és a TikTok külön perekkel próbálja megakadályozni a törvény alkalmazását. Mindhárom vállalat a szólásszabadság sérelmére hivatkozik.
• A cégek szerint a korlátozások akadályozhatják az életkornak megfelelő ajánlásokat, és a szülőktől is döntési jogokat vennének el.
• Az Európai Unió már vizsgálja ugyanezeket a funkciókat. A TikTok, a Facebook és az Instagram működésével kapcsolatban is születtek előzetes megállapítások.

A gyerekek védelme veszélyes a gyerekekre.

Meghökkentő állítás, különösen olyan vállalatok részéről, amelyek szolgáltatásait éppen a fiatalok védelmében próbálják korlátozni. Kaliforniában azonban a Meta, a Google és a TikTok lényegében ezzel az érveléssel fordult bírósághoz: szerintük a gyerekeket védő új törvény éppen azokat a megoldásokat lehetetlenítheti el, amelyek biztonságosabbá teszik számukra a közösségi média használatát. Technikailag persze akár még meg is magyarázható ez az abszurd mondat, de a mögöttes problémákat tekintve (amelyről olvashatsz ebben a cikkben), elég szerencsétlen felütésnek tűnik. 

Az ügy hátterében egy 2026 szeptemberében elfogadott kaliforniai törvény áll, amely 2027. január 1-jétől korlátozná a 16 év alattiak számára azokat a közösségimédia-funkciókat, amelyek folyamatos tartalomfogyasztásra ösztönözhetik őket. Ezek persze pontosan azok a megoldások, amelyek ma a TikTok, az Instagram és a YouTube használatának meghatározó részei. A három technológiai óriás november 4-én külön pereket indított a szabályozás megakadályozására. A gyermekek biztonságával kapcsolatos kifogások mellett az amerikai alkotmányban garantált szólásszabadságra is hivatkoznak. Kalifornia szerint viszont a platformok működésébe épített, túlzott használatra ösztönző megoldások korlátozása szükséges a fiatalok védelméhez. Így jutottunk el oda, hogy a közösségi média legnagyobb szereplői a gyerekek érdekében kérik a bíróságot: akadályozza meg a gyerekek védelmére elfogadott törvény alkalmazását.

Mit tiltana meg pontosan Kalifornia?

A Gavin Newsom kormányzó által szeptember 10-én aláírt AB 1709-es törvény a 16 év alattiak számára korlátozná a függőséget erősítő digitális funkciókat. A jogszabály meghatározása szerint ide azok a felhasználói aktivitást maximalizáló megoldások tartoznak, amelyek előreláthatóan kényszeres használathoz vezethetnek. A végleges törvényszöveg két konkrét funkciót nevez meg, amelyeket a platformoknak ki kellene kapcsolniuk a 16 év alatti felhasználóknál:

• Személyre szabott, függőséget erősítő tartalomfolyam: amikor a rendszer a felhasználó adatai, korábbi tevékenysége és érdeklődése alapján válogatja és rangsorolja a következő videókat vagy bejegyzéseket.
• Automatikus lejátszás: amikor egy videó vagy hanganyag a felhasználó külön művelete nélkül indul el.
• A végtelen görgetést a törvény indokolása szintén a problémás funkciók közé sorolja, de a végleges tiltó rendelkezés külön nem nevesíti. 

Fontos különbség, hogy a törvény nem tiltana meg mindenféle tartalomajánlást. Ha a gyerek rákeres egy témára, vagy kifejezetten egy alkotó videóit szeretné megnézni, az ilyen tartalmak megjelenítése továbbra is lehetséges lenne, de csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A személyre szabott, folyamatosan új tartalmakat kínáló ajánlórendszereket akarják korlátozni, vagyis azt, hogy a gép döntse el helyettünk, hogy mit akarunk látni. Ez még felnőttek számára is hasznos megoldásnak tűnik...

A 16 év alatti gyerekek akár elveszítenék a fiókjukat?

Ez a törvény egyik legfontosabb, gyakran félreértett részlete. Az eredeti javaslat még teljesebb közösségimédia-tiltást tartalmazott. A végleges változat viszont megengedi, hogy a 16 év alattiak továbbra is rendelkezzenek felhasználói fiókkal, amennyiben a szolgáltató nem teszi elérhetővé számukra a tiltott funkciókat. 

Ha a platform ezt nem biztosítja, akkor viszont törölnie kell az érintett fiókot és a hozzá kapcsolódó személyes adatokat.

A törvény megsértése gondatlanság esetén gyerekenként legfeljebb 25 ezer, tudatos jogsértés esetén legfeljebb 50 ezer dolláros bírságot eredményezhet. Ez persze megint felveti a szokásos kérdést: 

Honnan tudnák, hány éves a felhasználó?

Kalifornia egy másik, szintén 2027. január 1-jétől alkalmazandó szabályozásra támaszkodna. A Digital Age Assurance Act alapján az operációs rendszerek és az alkalmazásboltok életkori kategóriákat közvetítenének a szolgáltatóknak. A rendszer négy kategóriát különböztet meg:

• 13 év alattiak,
• 13-15 évesek,
• 16-17 évesek
• és felnőttek.

A továbbított jelzésnek nem kellene tartalmaznia a felhasználó pontos születési dátumát vagy személyazonosságát. A kategória megállapítása azonban továbbra is életkorra vonatkozó adatok megadását igényli, és a jogszabály más ellenőrzési lehetőségeket is számításba vesz.

Miért perelnek a techóriások?

A három vállalat kereseteinek közös állítása, hogy Kalifornia túllépte a hatáskörét. A cégek szerint az állam olyan döntésekbe avatkozna bele, amelyek a szólásszabadság védelme alá tartoznak. Érvelésük szerint egy közösségi platform nem csupán továbbítja a felhasználók tartalmait. Azt is eldönti, milyen sorrendben, milyen ajánlások mellett és milyen módon jelennek meg ezek a tartalmak.

A vállalatok szerint ez a szerkesztői tevékenység az amerikai alkotmány első kiegészítése alapján védelmet élvez, vagyis arra utalnak, hogy az algoritmusok szabályozása sérti a szólásszabadságot.

A vállalatok szerint ezért az állam nem írhatja elő ilyen módon, hogyan jelenítsék meg a mások által készített videókat és bejegyzéseket. Emellett az amerikai Communications Decency Act egyik rendelkezésére is hivatkoznak, amely főszabályként korlátozza az online szolgáltatók felelősségét a mások által létrehozott tartalmakért. A védelem határai és a platformokra vonatkozó állami szabályokkal való kapcsolata egyébként számos jogvita tárgya, pontosan azért, amiért most is érezzük, hogy a vállalatok (mondjuk úgy, rosszhiszeműen) mindent úgy akarnak csavarni, hogy egyrészt tolják le magukról a felelősséget, miközben a védelmi szabályokat próbálják elnyomásként ábrázolni. Abba pedig már bele se menjünk, hogy van némi ellentmondás a két érv között, ugyanis ha közvetítőszolgáltatásként tekintek magamra, akkor milyen szerkesztői szabadságot akarok megvédeni?

A Meta szerint a gyerekek biztonsága sérülne

A Facebookot és az Instagramot működtető Meta állítása szerint Kalifornia megpróbálja átvenni a tartalmak szerkesztésének és megjelenítésének ellenőrzését a platformoktól. A vállalat szerint a törvény arra kényszeríthetné, hogy eltávolítsa azokat a funkciókat, amelyek segítenek életkornak megfelelő tartalmakat kínálni a fiataloknak. Másik lehetőségként akár több ezer kaliforniai tinédzsert is ki kellene zárnia azokból az online közösségekből, ahol barátaikkal és családtagjaikkal tartják a kapcsolatot.

A Google szerint a YouTube ajánlórendszere hasznos is lehet

A YouTube tulajdonosa hasonló érvekkel támadta meg a törvényt. A Google azt állítja, hogy a személyre szabott ajánlórendszer segíti a gyerekeket a számukra érdekes, jó minőségű és életkoruknak megfelelő videók megtalálásában. A vállalat szerint az automatikus lejátszásnak is lehetnek hasznos alkalmazásai, például az egymásra épülő videókból álló tartalomsorozatoknál. A Google hangsúlyozza, hogy már most is biztosít szülői felügyeleti eszközöket és gyermekvédelmi beállításokat, és szerintük a túl széles körű szabályozás megnehezítené ezeknek a rendszereknek a működését. 

A TikTok a szülők döntési szabadságát félti

A TikTok szerint a törvény gyakorlatilag arra kényszerítené a vállalatot, hogy teljesen átalakítsa a 16 év alattiaknak kínált szolgáltatását. A cég azzal érvel, hogy a felhasználók érdeklődése alapján történő tartalomválogatás más területeken is bevett gyakorlat. A könyvesboltok, a televíziós csatornák és a streamingplatformok szintén ajánlanak tartalmakat a közönségüknek, és a vállalat szerint a törvény azoktól a szülőktől is elvenné a döntés lehetőségét, akik megfelelőnek tartják, hogy gyermekük személyre szabott tartalmakat nézzen. 

Valóban a gyerekeket akarják védeni a cégek?

A vállalatok fontos technikai és jogi kérdéseket vetnek fel, de a gyermekvédelmi szervezetek egy része szerint az érvelésük nem ad megfelelő választ a platformok kialakításából eredő kockázatokra. Josh Lowenthal, a törvény kezdeményezője azzal indokolta a szabályozást, hogy az automatikus lejátszáshoz és más, túlzott használatot ösztönző funkciókhoz hasonló megoldások károsak lehetnek a fejlődő gyerekek számára. Gavin Newsom kormányzó pedig a törvény aláírásakor hangsúlyozta, hogy a technológiai innováció mellett a gyermekek védelmét is biztosítani kell.  

Az Electronic Privacy Information Center (EPIC) adatvédelmi szervezet kifejezetten támogatta a törvény végleges változatát. A szakértőik korábban ellenezték a gyerekek teljes kitiltását a közösségi médiából, és részt vett azoknak a módosításoknak az előkészítésében, amelyek lehetővé teszik a fiatalok online közösségi jelenlétének fenntartását. Az EPIC szerint a szabályozás előnye éppen az, hogy a gyerekek továbbra is használhatják a közösségi oldalakat, miközben a platformoknak le kell mondaniuk bizonyos, kényszeres használatra ösztönző megoldásokról.

Más jogvédő szervezetek ugyanakkor aggódnak a következmények miatt. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) szerint a korhatárok ellenőrzése adatvédelmi kockázatokat teremthet, és a korlátozások a fiatalok szólásszabadságát, valamint az információhoz és online közösségekhez való hozzáférését is érinthetik.  

Európában is indul ez a háború

A kaliforniai törvény nem változtatja meg közvetlenül a magyar gyerekek közösségimédia-használatának szabályait, de az Európai Unióban azonban már zajlanak hasonló kezdeményezések, amelyről éppen társadalmi párbeszéd folyik, de sajnos nagyon kevesen tudnak erről.

Az Európai Bizottság 2026. február 6-án előzetesen megállapította, hogy a TikTok függőséget erősítő kialakítása sértheti a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, a DSA-t. A Bizottság a végtelen görgetést, az automatikus lejátszást, az értesítéseket és a személyre szabott ajánlórendszert is vizsgálta. Külön kifogásolta, hogy a TikTok nem mérte fel megfelelően ezek lehetséges hatásait, például a gyerekek éjszakai használati szokásaival összefüggő kockázatokat.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint a képernyőidő-korlátozások és a szülői felügyeleti eszközök sem feltétlenül csökkentik megfelelően ezeket a veszélyeket. 

Júliusban a Facebook és az Instagram működésével kapcsolatban is hasonló előzetes megállapításokra jutott az Európai Bizottság. A vizsgálat szerint a Meta nem mérte fel megfelelően a függőséget erősítő tervezés kockázatait, és a bevezetett védelmi intézkedések sem bizonyultak kellően hatékonynak. Mindkét ügyben folyamatban van az eljárás. 

A 2026 szeptemberében bemutatott EU KIDS Act ennél is átfogóbb változtatásokat javasol. A tervezet szerint 13 év alatt nem lehetne önálló közösségimédia-fiókot használni, 13-14 éves korban szülő által felügyelt, korlátozott profilok működhetnének, 15 éves kortól pedig megnyílna a lehetőség az önálló fióknyitásra. A javaslat a túlzott használatra ösztönző funkciókat is visszaszorítaná, és az életkor ellenőrzését is kötelezővé tenné. A szabályozás még nem lépett hatályba: elfogadása előtt éppen társadalmi egyeztetés folyik, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk.

Az biztos, hogy a következő években komoly változások jöhetnek világszerte, és jelentősen is megváltozhat a közösségi média működése, sőt, a teljes digitális környezetünk, de az ilyen perek, és a felmerülő technikai, jogi, adatvédelmi kérdések még számos helyen akadályozzák majd ezt a változást. Amikor a populista hangok a betiltást követelik, érdemes látni, mennyire komplex és nehéz kérdés ez. Felhasználói tudatosítás, gondolkodásmódunk megváltoztatása nélkül nem is fog menni.

• meta
• közösségi média
• gyermekvédelem
• google
• tiktok
• youtube
• per
• szülői felügyelet
• algoritmus
• digitális függőség
• végtelen görgetés
• Kalifornia

• Legfrissebb
• Betiltanák a végtelen görgetést a gyerekeknél, a techóriások inkább perelnek
• Ingyen játék: a kisebbek is játszhatnak az Epic egyik új ajándékával, a másikkal viszont óvatosan kell bánni
• A bíróságon tagadja, hogy közösségi oldal lenne, közben az Instagram nyomába lépne a YouTube
• Mit jelent a mogging és a maxxing? Ezek 2026 legfontosabb szavai, de a hátterük nem annyira vidám
• „A közösségi életem teljesen tönkrement” - így harcol a Z generáció a digitális függőségek ellen
• Blades & Battles teszt szülőknek
• Miért vonzza a kamasz fiúkat az online nőgyűlölet? A kutatók szerint rossz helyen keressük a megoldást
• Egy láthatatlan SMS is megzavarhatja az androidos telefonokat - mit kell ellenőrizni a mobiljainkon?
• Már a filmek és sorozatok is lemaradtak: ezt nézi naponta a legtöbb kamasz
• Beat 'Em Up Collection (QUByte Classics) teszt szülőknek

• Legnépszerűbb címkék
• social media
• PC játék
• közösségi média
• mesterséges intelligencia
• képernyőidő
• epic games store
• ingyen játék
• videójáték
• online biztonság
• digitális nevelés