Már több mint 40 ország készül arra, hogy korhatárosan korlátozza a közösségi média használatát

2026.01.20. 09:16 Képernyőidő

Egyre több ország jut el ugyanarra a következtetésre: a gyerekek védelmét nem lehet kizárólag a platformokra bízni, jogszabályi kényszerre van szükség.

Már több mint 40 ország készül arra, hogy korhatárosan korlátozza a közösségi média használatát

Egy friss iparági elemzés szerint világszerte már több mint negyven országban vezettek be, készítenek elő vagy vizsgálnak olyan szabályokat, amelyek kifejezetten a kiskorúak közösségi médiahasználatát korlátozzák.

Ausztrália már betiltotta a 16 év alattiak közösségi platformhasználatát, Franciaország a 15 év alattiak esetében tervez szigorítást, Dánia novemberben jelentette be, hogy 15 éves minimális korhatárt vezet be, az Egyesült Királyság parlamentjében aktív vita zajlik az életkor-ellenőrzés kikényszeríthető formáiról.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A nemzetközi szigorítási hullám azt követően kapott igazán lendületet, hogy Ausztrália elsőként vezetett be átfogó közösségimédia-tilalmat a 16 év alatti felhasználók számára. A hatóságok beszámolója szerint a decemberben hatályba lépett jogszabály óta a platformok nagyjából 4,7 millió fiókot töröltek.

Anthony Albanese miniszterelnök a kezdeti eredményeket sikerként értékelte, „az ausztrál büszkeség forrásának” nevezte az intézkedést, és hangsúlyozta, hogy a megoldást immár világszerte egyre többen követik. Az első időszak eredményei nem voltak azért ilyen meggyőzőek, de a politikai kommunikáció után remélhetőleg látjuk majd a tényleges eredményeket is, ahhoz még idő kell azért.

A fordulat lényege: nem ajánlás, hanem kötelezettség

Az elemzést készítő Privately szerint a szabályozás fókusza látványosan eltolódott. A döntéshozók már nem azt kérik a platformoktól, hogy „próbálkozzanak” a korhatár betartatásával, hanem azt, hogy olyan módszereket alkalmazzanak, amelyek jogilag ellenőrizhetők és kikényszeríthetők.

Ezzel párhuzamosan új követelmény jelent meg: az életkor igazolása nem járhat személyazonosító okmányok feltöltésével, biometrikus adatok tárolásával vagy hosszú távú adatmegőrzéssel.

A cél egyszerre a gyermekvédelem és az adatminimalizálás.

Ez pedig nem könnyű feladat. A Privately által 2025 decemberében készíttetett felmérés szerint a felhasználók rendkívül alacsony bizalommal vannak a közösségi platformok adatkezelése iránt.

A válaszadók mindössze 13 százaléka bízik abban, hogy az online szolgáltatók megfelelően védik a biometrikus adatokat, például az arcképeket.

Ezzel szemben jóval nagyobb az elfogadottsága azoknak a megoldásoknak, amelyeknél az életkor-ellenőrzés a felhasználó eszközén történik, és az adatok nem hagyják el a készüléket. Ilyen feltételek mellett a megkérdezettek 39 százaléka támogatná az arcalapú életkor-becslést.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Arcalapú életkor-becslés: Olyan technológia, amely az arc vizuális jellemzői alapján becsli meg az életkort, vagyis egy fotó alapján azt vizsgálja, hogy a felhasználó valószínűleg elérte-e egy adott korhatárt. A rendszer küszöbértéket ellenőriz: a döntés tipikusan igen–nem jellegű. A működés alapja egy rövid ideig készült arckép, amelyen az algoritmus általános arcvonásokat és mintázatokat elemez. Ilyenek az arányok, a bőr felszíni jellemzői, valamint az arc érettségére utaló jegyek. Ezeket a mintákat korábbi, életkor szerint címkézett adathalmazokon tanult összefüggésekkel veti össze, majd statisztikai alapon meghatározza, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel a korhatár felett van-e. 

Miért fontos ez szülőként?

A szigorodó szabályozás azt jelzi, hogy a felelősség egy része kikerülhet majd a családok kizárólagos terhéből, és intézményes garanciák jelennek meg. Ugyanakkor az sem mindegy, milyen áron. Ha a védelem újabb adatgyűjtéssel jár, az hosszú távon új kockázatokat hozhat létre, különösen a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából.

Mi hisszük, hogy a szülői felelősség pótolhatatlan, az ilyen tiltások

  • nem tökéletesek,
  • kijátszhatóak,
  • nem oldják meg azokat a problémákat, amelyek miatt egy fiatal problémás használó lesz.

Mit tehetünk szülőként?

  • Figyeljük, milyen ellenőrzési módszereket vezetnek be az általuk használt alkalmazások, és ezek járnak-e adatfeltöltéssel. A következő években biztosan várható majd pár jelentős változás, erről a Képernyőidő is beszámol majd, segítünk felkészülni.
  • Beszéljünk a gyerekekkel arról, hogy a közösségi platformok miért kérnek életkorra vonatkozó adatokat, és mit jelent ez a gyakorlatban.
  • Tegyük világossá, hogy személyazonosító okmányt vagy arcképet nem adunk meg ismeretlen rendszereknek szülői egyeztetés nélkül.
  • Kommunikáljunk a közösségi média problémáiról, hatásairól, legyen az otthoni környezet támogató, biztonsági háló, ahol a tiltások helyett közös szabályok és bizalom van, ez vezet ahhoz, hogy a fiatal ne menekülni akarjon a közösségi médiába a problémái elől, hanem a családi közösségben kapja meg azt a figyelmet, törődést, biztonságos környezetet, amelyre szüksége van.