Egyre több ország jut el ugyanarra a következtetésre: a gyerekek védelmét nem lehet kizárólag a platformokra bízni, jogszabályi kényszerre van szükség.

Egy friss iparági elemzés szerint világszerte már több mint negyven országban vezettek be, készítenek elő vagy vizsgálnak olyan szabályokat, amelyek kifejezetten a kiskorúak közösségi médiahasználatát korlátozzák.
Ausztrália már betiltotta a 16 év alattiak közösségi platformhasználatát, Franciaország a 15 év alattiak esetében tervez szigorítást, Dánia novemberben jelentette be, hogy 15 éves minimális korhatárt vezet be, az Egyesült Királyság parlamentjében aktív vita zajlik az életkor-ellenőrzés kikényszeríthető formáiról.
A nemzetközi szigorítási hullám azt követően kapott igazán lendületet, hogy Ausztrália elsőként vezetett be átfogó közösségimédia-tilalmat a 16 év alatti felhasználók számára. A hatóságok beszámolója szerint a decemberben hatályba lépett jogszabály óta a platformok nagyjából 4,7 millió fiókot töröltek.
Anthony Albanese miniszterelnök a kezdeti eredményeket sikerként értékelte, „az ausztrál büszkeség forrásának” nevezte az intézkedést, és hangsúlyozta, hogy a megoldást immár világszerte egyre többen követik. Az első időszak eredményei nem voltak azért ilyen meggyőzőek, de a politikai kommunikáció után remélhetőleg látjuk majd a tényleges eredményeket is, ahhoz még idő kell azért.
Az elemzést készítő Privately szerint a szabályozás fókusza látványosan eltolódott. A döntéshozók már nem azt kérik a platformoktól, hogy „próbálkozzanak” a korhatár betartatásával, hanem azt, hogy olyan módszereket alkalmazzanak, amelyek jogilag ellenőrizhetők és kikényszeríthetők.
Ezzel párhuzamosan új követelmény jelent meg: az életkor igazolása nem járhat személyazonosító okmányok feltöltésével, biometrikus adatok tárolásával vagy hosszú távú adatmegőrzéssel.
A cél egyszerre a gyermekvédelem és az adatminimalizálás.
Ez pedig nem könnyű feladat. A Privately által 2025 decemberében készíttetett felmérés szerint a felhasználók rendkívül alacsony bizalommal vannak a közösségi platformok adatkezelése iránt.
A válaszadók mindössze 13 százaléka bízik abban, hogy az online szolgáltatók megfelelően védik a biometrikus adatokat, például az arcképeket.
Ezzel szemben jóval nagyobb az elfogadottsága azoknak a megoldásoknak, amelyeknél az életkor-ellenőrzés a felhasználó eszközén történik, és az adatok nem hagyják el a készüléket. Ilyen feltételek mellett a megkérdezettek 39 százaléka támogatná az arcalapú életkor-becslést.
Arcalapú életkor-becslés: Olyan technológia, amely az arc vizuális jellemzői alapján becsli meg az életkort, vagyis egy fotó alapján azt vizsgálja, hogy a felhasználó valószínűleg elérte-e egy adott korhatárt. A rendszer küszöbértéket ellenőriz: a döntés tipikusan igen–nem jellegű. A működés alapja egy rövid ideig készült arckép, amelyen az algoritmus általános arcvonásokat és mintázatokat elemez. Ilyenek az arányok, a bőr felszíni jellemzői, valamint az arc érettségére utaló jegyek. Ezeket a mintákat korábbi, életkor szerint címkézett adathalmazokon tanult összefüggésekkel veti össze, majd statisztikai alapon meghatározza, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel a korhatár felett van-e.
A szigorodó szabályozás azt jelzi, hogy a felelősség egy része kikerülhet majd a családok kizárólagos terhéből, és intézményes garanciák jelennek meg. Ugyanakkor az sem mindegy, milyen áron. Ha a védelem újabb adatgyűjtéssel jár, az hosszú távon új kockázatokat hozhat létre, különösen a gyerekek digitális lábnyoma szempontjából.
Mi hisszük, hogy a szülői felelősség pótolhatatlan, az ilyen tiltások