Egy szakítás után eddig legfeljebb a régi üzenetek maradtak ott a telefonban. Most már az is elképzelhető, hogy valaki ezekből az üzenetekből, fotókból és közös emlékekből olyan chatbotot épít, amely a volt partner hangján válaszol.

Szakítás után rengeteg emlék marad a másikról a telefonunkban: becenevek, félbehagyott viták, hangüzenetek, közös képek, videó, az a sok apró nyelvi fordulat, amelyből felismerünk valakit. A mesterséges intelligencia most ezeket a maradékokat kezdi újrarendezni egy egészen extrém ötlet keretében: nem csak válaszolni tud helyettünk, hanem egyre meggyőzőbben utánozza azoknak az embereknek a hangját, stílusát és emlékeit is, akik hiányoznak az életünkből.
Ezt nevezik sokszor digitális ikernek: olyan adatokból épített másolatnak, amely egy élő vagy már meghalt ember viselkedését, beszédmódját, döntéseit próbálja modellezni. A fogalom eredetileg ipari és technológiai területről jött, ahol például gépek, épületek vagy teljes rendszerek működését szimulálják vele. Az emberi kapcsolatokban már sokkal kényesebb területről beszélünk.
Léteznek gyászfolyamatot segítő botok (az nagyon erősen kérdéses, hogy ténylegesen segítenek-e, sok szakember szerint egyáltalán nem), amelyek elhunyt szerettek üzeneteiből próbálnak beszélgetőtársat készíteni, MI-társalkalmazások, amelyek barátként vagy romantikus partnerként működnek, és olyan szolgáltatások is, amelyek hangmintából, fotókból vagy régi chatnaplókból teremtenek meg valakit egy képernyőn, mintha digitális szerettünk lenne.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy kínai fejlesztés most volt párunk digitális másolatát kínálja fel. Az ex.skill független, nyíltr forráskódú projekt dokumentációja chatnaplókat, fotókat, közösségi médiás tartalmakat és személyes emlékeket kér alapanyagnak, ezekből a rendszer a volt partner szófordulatait, beszédritmusát, a kapcsolat közös helyszíneit, emlékeit mintáit próbálja visszaadni.
Nyílt forráskód: Olyan szoftver, amelynek a programkódját bárki megnézheti, lemásolhatja, módosíthatja és továbbfejlesztheti. Ez sokszor gyorsítja az innovációt, mert fejlesztők egymás munkájára építhetnek, de kockázatot is jelenthet: egy érzékeny vagy visszaélésre alkalmas ötlet így nagyon gyorsan elterjedhet, és mások új változatokat készíthetnek belőle.
A projekt készítője személyes reflexióra és érzelmi feldolgozásra hivatkozik, és külön jelzi, hogy az eszköz nem zaklatásra, követésre vagy adatvédelmi visszaélésre készült. A gond ezzel csak az, hogy a rendszer működéséhez a volt partner régi üzenetei, képei, közösségi médiás megnyilvánulásai és a róla szóló emlékek kellenek. Ezek egy része korábban egy kapcsolat bizalmi terében keletkezett, nem egy mesterségesen újraalkotott személyiség alapanyagaként.
A digitális ikrekről (főleg az elhunytak esetén történő gyászterápiás megoldások kapcsán készült) szóló friss etikai szakirodalom egyik alapkérdése éppen a kontroll és a beleegyezés:
A Springer Nature oldalán megjelent 2026-os elemzés szerint az érintettnek tájékozott beleegyezéssel kellene döntenie arról, akarja-e, hogy ilyen formában újraalkossák.
A szakítás feldolgozása általában a hiányhoz való lassú alkalmazkodás. Egy ilyen chatbot pont ezt a hiányt teszi technikailag megkerülhetővé: bármikor írhatunk valakinek, aki már nincs jelen az életünkben, és a válasz elég ismerős lehet ahhoz, hogy az agyunk kapcsolatként kezelje.
A Stanford Medicine által idézett szakértői értelmezés szerint az MI-társak azért különösen népszerűek a fiataloknál, mert érzelmi intimitást utánoznak, miközben a kamaszok döntéshozatalért, impulzuskontrollért és érzelmi szabályozásért felelős idegrendszeri folyamatai még fejlődésben vannak. Az ebből adódó problémák helyett a chatbotok „súrlódásmentes” kapcsolatot adnak: nem sértődnek meg, nem fáradnak el, nem mondják azt, hogy most túl sok vagy.
Egy nemrég készült felmérés szerint a 11–25 éves európai fiatalok közel fele már használt chatbotot intim vagy személyes ügyek megbeszélésére.
A kamaszok kapcsolati élete ma már nem válik el élesen a digitális felületektől. A szakítás, a rajongás, a féltékenység, a visszautasítás és a hiány ugyazon a platformon és térben zajlik, ahol a mémek, a játékok, a TikTok-videók és az iskolai csoportchatek futnak. Egy volt partner digitális másolata azért veszélyes terep, mert egyszerre ígér vigaszt és tartja nyitva a sebet.
Szülőként nem kell tudnunk telepíteni az ex.skillt ahhoz, hogy értsük a jelenséget. Elég felismerni a mintát: amikor egy gyerek vagy kamasz a valódi beszélgetés helyett egy mindig kedves, mindig elérhető, mindig az ő tempójában működő rendszerhez fordul, ott nem technikai kérdésről beszélünk. Ott már kapcsolatpótlékról van szó.
Nem állítjuk, hogy pont egy kínai fejlesztés okoz majd hatalmas problémákat a magyar tinédzserek életében, de a trend jól látható:
a mesterséges intelligencia a kapcsolatok pótlására akarják egyre többen használni, ez pedig különösen veszélyes irány minden szakember szerint.
Figyeljünk arra, ha a gyerek egy chatbothoz fordul vigaszért, tanácsért vagy kapcsolati megerősítésért. Egy-egy beszélgetés önmagában nem tragédia. A gond ott kezdődik, ha a rendszer átveszi a barátok, a család vagy a szakember helyét.