A Google már elkezdte értesíteni a magyar előfizetőket a következő áremelésről, az új előfizetők pedig már az új árakat látják. Nem fognak tetszeni a számok.
Az Instagram, a Snapchat, a TikTok és a YouTube fiatalok védelmére szánt megoldásait próbálták ki kutatók valódi használati helyzetekben. Borzalmas lett az eredmény.
Négy amerikai család szerint a közösségi platformok függőségre tervezett működése éveken át súlyosbította gyermekeik mentális állapotát.
Még keményebb szigorra készülnek a britek, mint a közösségi média életkorhoz kötött korlátozását elsőként bevezető Ausztrália, de szakértők szerint ott is nagyon vegyesek az eredmények a hatékonyságot illetően.
Egy polcon álló LEGO-modell általában akkor mozdul meg, amikor valaki leporolja. Crostplay2 YouTube-videójában viszont a Pixar egyik legismertebb robotja nemcsak gurul, hanem karokat mozgat, hangokat ad ki, világít, pislog, és PlayStation 4 kontrollerrel irányítható.
A Google azt szeretné, hogy kevesebbet keressünk és kattintsunk, és egyre több mindent a Gemini intézzen el helyettünk. Ez kényelmes jövőnek hangzik, de alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan élünk, és a családoknak is érdemes felkészülni rá.
Hogyan nézhet meg egy gyerek 13 ezer YouTube Shorts videót iskolaidőben? Megfelelően felkészített pedagógusok nélkül a modert technika nem segíti az oktatást, egy amerikai riport erre, az amúgy számunkra is fontos problémára világít rá.
Aki eddig a telefon beállításaiban próbálta kordában tartani a rövid videókat, mostantól magán a YouTube-on teheti meg, véglegesen. A Shorts lekaszálása szülőként is fontos kérdés.
Négy színes papír a padlón, egy videó a tévén, és a gyerek már ugrál is. A Color Step Game most így fut végig a közösségi médián: ügyes ötlet, gyors sikerélmény, játékos átmozgatás.
Ötmilliónál is több fiókot töröltek vagy korlátoztak, mégsem véd rendesen az ausztrál rendszer. A friss jelentés szerint a 16 év alattiakat tiltó szabály mögött nincs valódi megoldás.
A YouTube évek óta azt állítja magáról, hogy nem az a célja, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a nézőket. Azok a bírósági iratok, amelyek most kerültek nyilvánosságra az Egyesült Államokban, egészen más képet mutatnak.
Precedensértékű döntés született, amely szerint a techóriásoknak felelniük kell azért, mert szándékosan olyanra tervezték alkalmazásaikat, hogy azok függőséget és mentális problémákat okozzanak a fiataloknál.
Most a tévénézőket sokkolja a Google, akinek a logikája egyszerű: pénzt kér a hirdetésekért, és pénzt kér azért, hogy végül ne lásd őket. Ebben pedig egyre agresszívebb.
Nem a játék lett virális, hanem az ember mögötte: ezért sír együtt az internet egy egyedül fejlesztett Steam-játék alkotójával.
Már minden érv elhangzott a Meta és a YouTube ellen és mellett, most már az esküdtek kezében van a közösségi média világát meghatározó legfontosabb kérdés. Vajon lesz nagy változás ebből?
A gyerek már nemcsak görget és videókat néz, hanem vásárlási döntéseket is hoz, sőt olykor rendel is. A PwC friss kutatása szerint az alfa generáció úgy formálja a családi költéseket, hogy a szülők egy része ezt észre sem veszi.
Az Egyesült Királyság utcáin és online hirdetések formájában olyan plakátok jelentek meg, amelyek első pillantásra inkább dohányellenes kampánynak tűnnek, de valójában a közösségi média káros hatásai elleni figyelemfelhívásról van szó.
A Meta és a Google ellen indult per azt vizsgálja, mennyire lehetnek a cégek felelősek az addikciós hatásokért, főleg a fiatalok körében. A tét hatalmas, a kérdés pedig sokkal komplexebb, mint gondolnánk.
Egy átlagos magyar ember napi 2,5 órát tölt csak videók görgetésével, ez több mint a napunk egytizede. Ez nemcsak a szabadidőt, hanem a családi ritmust is alakítja.
A YouTube új kísérlete első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Egy gomb, egy beszélgetőfelület, néhány kérdés. A különbség csak annyi, hogy a válaszokat nem az alkotó írja, hanem egy mesterséges intelligencia, amely az ő hangján, stílusában és gondolkodásmódját imitálva reagál.