Az Egyesült Királyság utcáin és online hirdetések formájában olyan plakátok jelentek meg, amelyek első pillantásra inkább dohányellenes kampánynak tűnnek, de valójában a közösségi média káros hatásai elleni figyelemfelhívásról van szó.

A közösségi média és a dohányipar párhuzama nem most merül fel először. A Képernyőidőn korábban már írtunk arról az amerikai perről, amelynek keretében éppen az mutatkozik meg, hogy a figyelem maximalizálására épülő platformmodellek kísértetiesen emlékeztetnek a 20. századi dohányipar működésére:
Akkor azt a kérdést tettük fel, vajon a közösségi média lehet-e korunk dohányipara. A Mumsnet mostani, cigarettásdobozokat idéző kampánya mintha erre a felvetésre határozott igennel válaszol.
Mumsnet: 2000-ben alapított brit online szülői közösségi platform, amely az Egyesült Királyság egyik legismertebb digitális fórumává nőtte ki magát. Eredetileg tapasztalatcserére és gyakorlati segítségnyújtásra jött létre, mára azonban jelentős közéleti befolyással bíró, aktív véleményformáló közösséggé vált. Justine Roberts, brit vállalkozó, újságíró és digitális közösségépítő hozta létre azzal a céllal, hogy a szülők biztonságos, őszinte térben beszélhessenek gyereknevelésről, oktatásról, egészségügyről és a mindennapi családi dilemmákról. A fórum nyitottsága és szókimondó hangvétele gyorsan nagy közösséget vonzott, és az oldal a 2000-es évek közepére már nemcsak családi kérdésekben, hanem társadalmi és politikai ügyekben is meghatározó platformmá vált. Az évek során a Mumsnet rendszeresen indított kampányokat nőjogi, fogyasztóvédelmi és online biztonsági témákban.
A „Rage Against the Screen” kezdeményezés keretében futó kampány vizuális nyelve első pillantásra ismerős lehet. Fekete keret, nagybetűs, nyers tipográfia, sokkoló, tömör állítások. A brit Mumsnet szándékosan a dohánytermékek csomagolásáról ismert egészségügyi figyelmeztetések világát idézi meg. Az üzenet egyszerű:
ha a cigarettán kötelező feltüntetni a kockázatokat, akkor a közösségi médiáról is hasonló egyenességgel kell beszélni.
A kampány országos közterületi és online megjelenésekkel fut, a célja pedig az, hogy a nyilvánosságot ösztönözzel, írjanak a parlamenti képviselőiknek, és követeljék a 16 év alattiak közösségimédia-hozzáférésének törvényi tiltását.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A plakátok és hirdetések erősen szlogen- és szövegközpontúak. Egy-egy kiragadott, kutatásokra hivatkozó állítást emelnek ki:
A kampány szerint a felhasznált képek és állítások valós, forrásolt anyagokra épülnek. A cél nem a tudományos vita részletezése (az ugyanis lényegesen árnyaltabb ennél), hanem a közbeszéd befolyásolása, melynek célja világos:
itt az idő a közösségi médiát közegészségügyi kérdésként pozicionálni.
Az alapító, Justine Roberts szerint a családok a mindennapokban tapasztalják a kényszeres használatot, az alváshiányt, a növekvő szorongást és az önértékelés romlását. Érvelése szerint az addiktív struktúrákat nem lehet kizárólag nevelési eszközökkel ellensúlyozni.
A kezdeményezés egy olyan időszakban erősödött fel, amikor az Egyesült Királyságban is egyre intenzívebb vita zajlik a fiatalkorúak online védelméről. Egészségügyi szervezetek szigorúbb fellépést sürgetnek, a kormány pedig jelezte, hogy vizsgálja a fiatalok közösségimédia-hozzáférésének korlátozását.
Az Egyesült Királyságban a közösségi média használata a fiatalok körében gyakorlatilag általánossá vált, az Ofcom 2024-es Children and Parents: Media Use and Attitudes Report jelentése szerint
A Children’s Media Literacy Tracker adatai szerint a 3–17 évesek 96 százaléka néz videót videómegosztó platformokon, és ez az arány 2021 óta stabil. A 16–17 éveseknél ez az arány 2024-ben már 99 százalék.
A Mumsnet kampánya nem légüres térben született. A cigarettásdoboz-retorika provokatív, de a mögötte húzódó vita valódi: mikor válik egy szolgáltatás üzleti modellje erősebbé, mint a családi szabályrendszer? Hol húzódik a határ a szülői felelősség és a szabályozói beavatkozás között?
Láthatóan éppen erre keresi most mindenki a választ a maga eszközeivel. A döntés — tiltás, korlátozás vagy tudatos jelenlét — csak akkor lehet felelős, ha tisztában vagyunk azzal, mi történik a gyermekekkel az online térben, de ebben a kérdésben nagyon nehéz érzelemmentes, objektív, főleg egységes választ találni, hiszen szinte mindenki érintett a témában, akár felhasználóként, akár aggódó szülőként és a tudomány sem egységes a hatások kérdéseit illetően.
A Képernyőidő abban próbál segíteni, hogy elég információd legyen, nem akarunk dönteni helyetted, csak segíteni a saját véleményed, értékrended és a saját digitális házirended kialakítását.