Sokkoló adat: minden napunk 10 százalékát már videónézéssel töltjük

2026.01.08. 08:53 Képernyőidő

Egy átlagos magyar ember napi 2,5 órát tölt csak videók görgetésével, ez több mint a napunk egytizede. Ez nemcsak a szabadidőt, hanem a családi ritmust is alakítja.

Sokkoló adat: minden napunk 10 százalékát már videónézéssel töltjük

Nincs most elég időd?

Egy friss NMHH-kutatás mutatja meg, mennyi időt visz el naponta a videónézés Magyarországon. A számok aggasztóak, átlagosan napi 2,5 óra megy el az életünkből videók görgetésével, nézésével.
Kiderül, miért lett a YouTube a családok közös digitális tere, és miben más a TikTok szerepe.
Röviden elmagyarázzuk, hogyan válik a „háttérvideó” láthatatlan időfalóvá.
Szülői szemmel segítünk eldönteni, mikor közös élmény a videó, és mikor érdemes megállítani.

Hirdetés

Egy átlagos nap nem reggelivel, munkával vagy tanulással indul, hanem egy képernyő felé forduló pillantással. Egy videó elindul, aztán még egy, és észrevétlenül telnek a percek. A magyarok ma már a napjuk több mint egytizedét online videók nézésével töltik - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatásából. Ez több mint két és fél óra naponta.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): A magyar állam önálló szabályozó hatósága, amely a médiaszolgáltatások, az online tartalmak és az elektronikus hírközlés felügyeletéért felel. Kutatásai rendszeresen vizsgálják a magyar lakosság, különösen a gyerekek és fiatalok médiahasználati szokásait, hogy ezek alapján szakmailag megalapozott szabályozás és szülői tájékoztatás szülessen.

A videónézés beépült a mindennapokba

A kutatás szerint

a magyar lakosság közel 90 százaléka hetente,
csaknem a fele pedig naponta néz online videókat,
elsősorban okostelefonon.

A videónézés gyakran nem tudatos döntés, inkább kitöltő tevékenység: várakozás közben, utazás alatt, vagy csak háttérként. Sokak számára a videó praktikus eszköz is. Egy technikai probléma megoldását például sokan hatékonyabbnak tartják videón keresztül megtanulni, mint személyesen segítséget kérni.

Érdekes különbségek rajzolódnak ki a nemek között is.

A férfiak gyakrabban indítanak el videókat a munkahelyükön vagy akár edzés közben,
míg a nők jellemzően otthon, házimunka mellett fogyasztanak tartalmakat, de az is jellemző, hogy barátoknál vagy barátokkal néznek videókat.

Minden második válaszadó zenehallgatásra (is) használja a csatornákat. A videó így egyszerre válik információforrássá, zajszigetelővé és társas élménnyé.

Hirdetés

Generációk és videók: nem ugyanazt nézzük, nem ugyanúgy

A videómegosztók világa nem egységes tér, hanem generációk szerint tagolt ökoszisztéma. A különbségek nemcsak abban látszanak, hogy ki melyik platformot választja, hanem abban is, mire használja a videót:

kikapcsolódásra,
tanulásra,
társas jelenlétre
vagy pusztán időkitöltésre.

A legfiatalabbaknál a képernyőhasználatról jellemzően a szülők számolnak be. A gyerekek esetében továbbra is a YouTube és a Videa a meghatározó felület, elsősorban rajzfilmek fogyasztására. Ezeket gyakran nem egyedül, hanem szülői jelenléttel nézik, ami a videónézést közös élménnyé teszi. Ilyenkor a képernyő nem leválaszt, hanem összeköt, és teret ad a kulturális minták továbbadásának.

🧠 Miről is van szó pontosan?

YouTube: A világ legnagyobb videómegosztó platformja, amely 2006 óta a Google tulajdonában van. A szolgáltatás algoritmusai a felhasználók korábbi nézései, keresései és reakciói alapján ajánlanak új tartalmakat, így a videónézés könnyen folyamatos, egymásba csúszó élménnyé válik. A YouTube egyszerre szórakoztató felület, tanulási eszköz és zenehallgatási platform, ezért ma már sok családban a mindennapi médiatér egyik alapköve.

Videa: Magyar videómegosztó platform, amely az Indamedia Group tulajdonában áll, és elsősorban hazai tartalmakra fókuszál. A Videa működése alapvetően felhasználói feltöltésekre épül, ezért gyakran találhatók rajta régi magyar filmek, sorozatok, tévéműsor-részletek és archív felvételek, amelyek máshol nem, vagy csak nehezen érhetők el. Technikai színvonala és ajánlórendszere egyszerűbb, mint a globális platformoké, a tartalmak jogtisztasága és minősége vegyes, ezért szülői szemmel különösen fontos az aktív jelenlét és a tudatos válogatás.

A kamaszok és fiatal felnőttek már egészen másképp használják a videót. Náluk megjelenik az a fajta virtuális együttlét, ahol több platform fut párhuzamosan. A TikTok, a Discord és a Reddit egyszerre van jelen, miközben a tartalomfogyasztás gyakran mémek köré szerveződik. Ez már nem passzív nézés, hanem közösségi élmény, amelyben a kommentelés, a továbbküldés és a reakció legalább olyan fontos, mint maga a videó.

🧠 Miről is van szó pontosan?

TikTok: Rövid videókra épülő közösségi platform, amelyet a kínai ByteDance nevű technológiai vállalat indított 2017-ben a globális piacon, miután korábban 2016-ban Kínában elindították a Douyin nevű testvéralkalmazást. A TikTok algoritmusa a felhasználói viselkedést figyeli, és személyre szabott videófolyamot kínál, amely gyors, kreatív és gyakran zenei vagy trendi tartalmakból áll. A platform 2021-re elérte az 1 milliárd felhasználót világszerte, és azóta is óriási népszerűségnek örvend, miközben adatvédelmi és tulajdonosi kérdések is terítékre kerültek különböző országokban.

Discord: Kommunikációs platform, amelyet 2015-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy a játékos közösségek könnyen tudjanak hanggal, szöveggel és videóval kommunikálni. Idővel a Discord a játékosok közösségi térből általános digitális „virtuális klubházzá” nőtte ki magát, ahol közös érdeklődés mentén – zene, tanulás, tanácsok vagy egyszerű beszélgetések – alakítanak szervereket a felhasználók. A szolgáltatásnak több mint 200 millió aktív havi felhasználója van, és folyamatosan bővíti a funkcióit.

Reddit: 2005-ben alapított amerikai közösségi fórum, ahol a felhasználók szöveges bejegyzéseket, linkeket, képeket és videókat oszthatnak meg, majd a közösség szavazatai alapján ezek előre vagy hátra kerülnek a láthatósági rangsorban.

A 18–25 éves korosztály különösen a rövid, trendalapú videók felé fordul. A TikTok és a YouTube Shorts gyors, sűrített impulzusokat kínál, amelyek egymás után pörögnek, amíg tart a hangulat. Ezek a tartalmak ritkán informatívak a klasszikus értelemben. Inkább érzelmi hatásokkal dolgoznak, felismerhető mintákra, poénokra és vizuális ritmusra építenek. Ebben a közegben természetes a kísérletezés is: kevésbé ismert, „exotikus” platformok próbálgatása, amelyeket a fiatalok a nagy szolgáltatások mellé illesztenek.

A középkorúaknál már más logika érvényesül. A 35–59 év közöttiek jellemzően célzottan keresnek videókat, és hosszabb, informatív tartalmakat választanak. Számukra a YouTube és a Videa elsősorban eszköz, nem folyamatosan pörgő idővonal. Ritkábban sodródnak az ajánlások mentén, inkább konkrét kérdésekre keresnek választ, legyen szó barkácsról, technikai problémáról vagy oktatóvideókról.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A YouTube mint alapértelmezett felület

A kutatás adatai szerint tízből nyolc válaszadó hetente többször is használja a YouTube-ot, és majdnem minden második felhasználó napi rendszerességgel néz rajta videókat. A napi több mint két és fél órányi online videónézésből közel két óra ezen a platformon zajlik, jellemzően 5–20 perces videók formájában.

A YouTube nemcsak szórakoztatásra szolgál. Több mint minden második válaszadó kifejezetten információszerzésre használja. A tipikus felhasználó a kutatás szerint 30–39 év közötti, érettségizett férfi, aki nem a fővárosban, hanem egy nagyobb vidéki városban él. Bár a fizetős szolgáltatások ritkán jelennek meg, a Prémium előfizetés már érzékelhetően belépett a magyar felhasználói szokások közé.

A YouTube-ról a válaszadók több mint kétharmada úgy gondolkodik, hogy megbízható és szerethető csatorna, ahol a család minden tagja találhat magának tartalmat, a TikTok ezzel szemben a legfiatalosabb platformként jelenik meg.

A hazai videómegosztók megítélése kifejezetten kritikus: a Videa és az Indavideo technikailag elavultnak, tartalmilag szűkösnek tűnik a felhasználók számára. A középkorúak még visszajárnak rájuk, főként nosztalgiából, mert itt érhetők el olyan magyar filmek és sorozatok, amelyek máshol nem. A Videa valamivel erősebb pozícióban van, de a gyenge képminőség és a jogtisztaság kérdése gyakran felmerül. Az Indavideo esetében pedig már a felhasználók is esélytelennek látják a felzárkózást.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Indavideo: Magyar videómegosztó platform, amely 2006-ban indult, és az Indamedia Group tulajdonában áll. A szolgáltatás elsősorban hazai felhasználók által feltöltött tartalmakra, régebbi magyar tévéműsorokra és archív videókra épül. Technikai színvonala és ajánlórendszere az elmúlt években kevéssé fejlődött, felhasználói bázisa szűk, ezért ma inkább nosztalgikus vagy alkalmi tartalomforrásként van jelen a magyar digitális médiatérben.

Tudatos vagy sodródó nézés?

A videós tartalmakkal kapcsolatos elvárásoknál az etikusság kiemelt szempont, különösen a nők körében. A férfiaknál ez kevésbé hangsúlyos. A fogyasztási minták sem egységesek:

az impulzív, sodródó videónézés inkább a nőknél jelenik meg,
míg a tudatos, előre eltervezett tartalomválasztás a magasabb végzettségűekre jellemző.

Az online videóktól való függés érzete elsősorban az alacsonyabb végzettségűeknél és a fiatalabbaknál jelenik meg erősebben. Ez részben élethelyzeti kérdés, részben annak a következménye, hogy a videó sokaknál nem kiegészítő, hanem alapértelmezett időtöltéssé vált.

A generációs különbségek így nemcsak szokásokat, hanem eltérő kockázatokat is jelentenek, különösen szülői szemmel.

Miért fontos ez szülőként?

Az, hogy egy átlagos nap több mint tíz százaléka videónézéssel telik, nem biztos, hogy minden esetben súlyos probléma, de már olyan tünet, amire figyelnünk kell.

A kérdés az arány és a kontextus.

Ha a videó háttérzajként van jelen, észrevétlenül szoríthatja ki a beszélgetést, az elmélyült játékot vagy az unalom kreatív feldolgozását. Ugyanakkor közös élménnyé is válhat, ha a szülő jelen van, kérdez, reagál, és nem engedi, hogy az algoritmus egyedül neveljen.

Fontos feladatunk lenne tudatosítani, mikor és miért kapcsoljuk be a videót, és mikor van szükség csendre. Érdemes időnként együtt választani tartalmat, és beszélgetni arról, mit láttunk. Így a már velünk élő képernyő nem elszigetel, hanem kapcsolódási ponttá válhat a családban.