Változik a PEGI-rendszer, és végre azokra a dolgokra figyel, amitől a modern videójátékok nehezen letehetők
Eddig a PEGI-besorolásról sok szülő csak annyit tudhatott, hogy gyors kapaszkodó ahhoz, mennyire erőszakos, félelmetes vagy felnőttes egy adott cím. Júniustól azonban valami lényeges változik.
Nincs most elég időd?
- Júniustól a PEGI nevű korhatárbesorolás-rendszer már nemcsak a videójátékok tartalmát, hanem a játékon belüli vásárlásokat, a loot boxokat, a visszatérésre építő mechanikákat és az online kommunikációs kockázatokat is szigorúbban nézi.
- A változás egyik nagy vesztese lehet például az EA Sports FC focis játék, mert az Ultimate Team kártyacsomagos rendszere miatt a korábbi alacsony korhatár helyett jóval magasabb besorolást kaphat.
- A szabályozás azért fontos, mert a mai digitális kockázat sokszor nem az erőszakban, hanem a költésre, napi belépésre és impulzív döntésekre építő játékmenetben rejlik.
- A cikk megmutatja, mi az a loot box, mit jelent a gacha rendszer, miért beszélnek egyre többet a sötét mintázatokról, és hogyan próbál erre reagálni az európai korhatár-besorolási rendszer.
- Szülőként már nem elég a PEGI-számot nézni: a játékon belüli gazdaságot, a jutalmazási logikát és az online közösségi funkciókat is érdemes külön ellenőrizni.
TETSZIK, AMIT OLVASOL? SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
- Számlaszám: 12100011-19129370
- Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Ha ezt az újítást minden elemében érteni akarod (és nem vagy igazán jártas a videójátékok világában), akkor fontos, hogy elolvasd ezt a cikket.
Ebből kiderül, hogy mit jelent a PEGI, miért fontos a korhatárbesorolás és a piktogramos információ a játékok besorolási rendszerében. Ennek fényében még fontosabb, hogy az az európai rendszer most először nemcsak azt nézi majd szigorúbban, mi látszik a képernyőn, hanem azt is, hogyan próbálja a játék bent tartani a gyereket, hogyan ösztönöz költésre, és milyen védtelen helyzetbe engedi az online térben.
Hirdetés
A változás súlyát jól mutatja, hogy maga a PEGI is „történetének egyik legjelentősebb frissítéseként” beszél róla, és a német testvérszervezet, az USK tapasztalataira támaszkodott a kidolgozásakor.
A német rendszer 2023-as szigorítása után az új szempontok az összes, kiadók által önkénetesen besorolásra beadott játék nagyjából 30 százalékánál jelentek meg, és ezek közül körülbelül minden harmadik magasabb korhatár-besorolást kapott.
Ez már nem csak fazonírozás, hanem szemléletváltás.
Mi változik?
A hivatalos közlemény szerint 2026 júniusától az újonnan beadott játékoknál négy új „interaktív kockázati” szempont jelenik meg:
- a játékon belüli vásárlások,
- a fizetős véletlenszerű tárgyak,
- a visszatérésre ösztönző játékszervezés,
- valamint a nem biztonságos online kommunikáció.
A PEGI eddig is jelölte például az alkalmazáson belüli vásárlásokat és a pénzért kínált zsákbamacska, vagyis véletlenszerű virtuális játékbeli tárgy jelenlétét, most viszont ezek közvetlenül is hatni fognak magára a korhatár-besorolásra.
Ez azért fontos, mert a régi rendszerben könnyen előállhatott az a helyzet, hogy egy játék PEGI 3-as vagy PEGI 7-es címkét kapott, miközben a gazdasági és viselkedési logikája jóval összetettebb, sőt kifejezetten nyomásgyakorló volt.
A PEGI most tulajdonképpen azt is elismeri, hogy a mai videójátékos kockázat egy része már nem a klasszikus tartalomból, hanem a szolgáltatáslogikából fakad.
A legnagyobb figyelmet alighanem az a változás kapja majd, hogy ha egy játék fizetős véletlenszerű tárgyakat árul, az alapértelmezett besorolás PEGI 16 lesz, bizonyos esetekben pedig PEGI 18. Ide tartoznak a loot boxok, a kártyacsomagok, a gacha-rendszerek és minden olyan fizetős modell, ahol a játékos nem tudja előre pontosan, mit kap a pénzéért.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Loot box: Olyan játékon belüli, sokszor valódi pénzért is megvehető virtuális csomag, amelynek tartalma előre nem ismert. A játékos csak a megnyitás után látja, milyen tárgyat, karaktert, kártyát vagy kozmetikai elemet kapott, ezért a rendszer a bizonytalanság izgalmára és az újrapróbálkozás vágyára épít.
Gacha rendszer: A loot boxhoz hasonló mechanika, amely főleg mobilos és japán eredetű játékokban terjedt el. Lényege, hogy a játékos sorsolásszerű módon, véletlenszerű eséllyel próbál megszerezni ritka szereplőket, tárgyakat vagy fejlesztéseket, ezért könnyen erős költési és visszatérési nyomást alakíthat ki.
Ez a gyakorlatban különösen érzékenyen érintheti az olyan nagy címeket, mint az EA Sports FC, amelyet a PEGI eddig jellemzően alacsony korhatárral engedett piacra, miközben az Ultimate Team mód a véletlenszerű tartalmú kártyacsomagokra épül. A mostani rendszer alapján éppen ez a monetizációs logika az, ami már nem fér össze egy kisgyerekes, ártalmatlan címke látszatával. Ezt az összefüggést nem a PEGI hivatalos példatárából, hanem a változás részleteit ismertető beszámolókból látni tisztán, de a szabály logikája egyértelműen ebbe az irányba mutat.
🧠 Miről is van szó pontosan?
EA Sports FC: Az Electronic Arts futballos videójáték-sorozata, amely 2023-tól fut ezen a néven folytatódott, miután lezárult a kiadó és a FIFA több évtizedes együttműködése. A széria története azonban jóval korábban kezdődött: az első részek még a kilencvenes évek elején jelentek meg FIFA néven, és azóta a sorozat a sportjátékok egyik legismertebb, évente megújuló márkájává vált.
A PEGI egyébként már 2020-ban bevezetett egy külön figyelmeztetést az ilyen rendszerekre, „Includes Paid Random Items” néven. A mostani váltás tehát nem a semmiből jön, inkább annak beismerése, hogy a puszta figyelmeztető felirat önmagában kevés volt. Egy pici ikon a dobozon vagy a digitális áruházban nem ellensúlyozza azt a pszichológiai mechanizmust, amely a jutalom bizonytalanságára és az újabb próbálkozás ígéretére épít.
Nem csak a pénzről van szó, az üzleti modell is fontos
Az új szabályok másik fontos eleme az úgynevezett play-by-appointment kategória. A PEGI megfogalmazása szerint ide tartoznak azok a mechanikák, amelyek jutalmazzák a visszatérést, például a napi küldetések, a belépési bónuszok vagy a sorozatok fenntartása. Ha a játék csak ösztönöz, az jellemzően PEGI 7-es szintű jelölést kap, ha viszont már büntet is azért, mert a játékos nem tér vissza időben, például elveszít tartalmat vagy csökken a haladása, abból már könnyen PEGI 12 lehet. Teljesen mindegy, hogy amúgy erőszakos, vagy milyen tartalmi elemei vannak, itt maga az elv jelent már veszélyt.
Ez az a pont, ahol a szabályozás végre közel kerül a családi valósághoz. Sok szülő nem attól ijed meg, hogy véres vagy obszcén-e egy játék, hanem attól, hogy a gyerek egyszer csak azt mondja: „most nem lehet abbahagyni”, „ma még be kell lépnem”, „lejár az event”, „elveszik a jutalmam”. Ezek a mondatok nem egyszerű kifogások. Gyakran magának a játékrendszernek a nyelve szól belőlük.
Hirdetés
Az online chat sem marad „mellékes funkció”
A PEGI szerint ha egy játék teljesen korlátozatlan kommunikációt tesz lehetővé, vagyis nincs érdemi tiltás, jelentés vagy más védelmi eszköz, akkor PEGI 18-as besorolást kaphat. Ez valószínűleg kevés játékot érint majd ilyen szélsőséges formában, de a jelzés így is erős:
az online kommunikáció többé nem kezelhető semleges háttérelemként.
Az Egyesült Királyságban az Ofcom külön útmutatót adott ki a videójáték-iparnak az Online Safety Act alkalmazásáról, és ebben egyértelműen leírja, hogy az online játékos szolgáltatások a törvény hatálya alá eshetnek, ha a felhasználók egymással kapcsolatba léphetnek, tartalmat oszthatnak meg, chatelhetnek, lobbykba kerülhetnek vagy idegenekkel kerülhetnek egy csapatba. Az Ofcom kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy ezek a funkciók a gyerekek számára is kockázatos környezetet teremthetnek.
Ez a szigorítás azért is figyelemre méltó, mert sok szülő fejében még mindig külön világ a „játék” és a „közösségi platform”. A szabályozók viszont egyre kevésbé látják így. Ha egy videójáték üzenetküldést, hangchatet, közösségi kapcsolatokat, tartalommegosztást és idegenekkel való találkozást tesz lehetővé, akkor már nem pusztán játék, hanem egy részben közösségi szolgáltatás is.
Miért éppen most történik ez?
A PEGI hivatalos közlése szerint a mostani reformot részben a szülői aggályok, részben a korábban szigort bevezető német tapasztalatok mozdították előre. A szervezet kimondott célja, hogy „hasznosabb és átláthatóbb” tájékoztatást adjon, amely jobban tükrözi a játék teljes élményét, ne csak a tartalmi felszínt. Az első, már az új szempontok szerint értékelt játékok várhatóan 2026 nyarán, valamikor a nyár második felében jelenhetnek meg a piacon.
A háttérben ott van egy régebbi feszültség is: az elmúlt években egyre többször merült fel, hogy a hagyományos korhatár-rendszerek nehezen tudják kezelni a modern videójátékos üzleti modelleket.
Voltak olyan játékok, amelyek vizuális világuk miatt sokkal szigorúbb életkorbesorolást kaptak, miközben semmilyen függőséget okozó mechanizmust nem tartalmaztak, miközben más címek agresszív üzleti modellel és sötét mintázatokkal vígan működtek 7 éves kortól ajánlott plecsnivel.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Sötét mintázat (dark pattern): Olyan tudatosan megtervezett digitális felület vagy működési logika, amely nem egyszerűen segíti a felhasználót, hanem finoman tereli, sürgeti vagy befolyásolja egy számára nem feltétlenül előnyös döntés felé. Ilyen lehet például, amikor egy játék időnyomással, feltűnő gombokkal, elrejtett lemondási lehetőséggel vagy véletlenszerű jutalmak ígéretével próbál költésre vagy visszatérésre ösztönözni. A kifejezést leggyakrabban alkalmazások, weboldalak és videójátékok kapcsán használják. A lényege mindig ugyanaz: a rendszer nem semleges módon működik, hanem pszichológiai eszközökkel próbálja a felhasználó figyelmét, idejét vagy pénzét minél tovább bent tartani.
Miért fontos ez szülőként?
Mert a korhatárjelzés eddig sokszor hamis biztonságérzetet adott. Egy PEGI 3-as vagy PEGI 7-es címke könnyen azt sugallhatta, hogy itt legfeljebb színes, ártalmatlan szórakozásról van szó. A mai videójátékok egy részénél azonban a valódi kockázat már nem az erőszak vagy a félelemkeltés, hanem a játékon belüli gazdaság, a jutalmazás ritmusa és az online közeg. A gyerek nem feltétlenül azért sérül, mert valami „csúnyát lát”, hanem mert folyamatos visszatérésre, impulzív költésre vagy kontrollálatlan kommunikációra van kényszerítve.
A mostani reform egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a szülői figyelemnek is alkalmazkodnia kell ehhez.
Már nem elég azt kérdezni, van-e benne lövöldözés, káromkodás vagy horror. Azt is meg kell nézni, hogyan működik a jutalmazás, van-e benne loot box, időkorlátos költés, napi visszatérési kényszer, nyitott chat, és kikhez kapcsolja hozzá a gyereket a játék. A PEGI most ehhez ad pontosabb nyelvet, de a döntést továbbra is a családnak kell meghoznia.
Hirdetés
Mit tehetünk szülőként?
- Ne csak a számot nézzük a borítón, hanem a kiegészítő jelzéseket és a játék üzleti logikáját is.
- Külön kérdezzünk rá vásárlás előtt akár az eladótól (online boltnál a fórumban vagy chaten), van-e benne loot box, battle pass, napi jutalom vagy időkorlátos esemény.
- Kapcsoljuk be a platformszintű szülői felügyeletet, és korlátozzuk a költést alapból, ne utólag. A PEGI is kiemeli, hogy ezek az eszközök minden nagyobb platformon elérhetők.
- Beszéljünk a gyerekkel arról, mit jelent a véletlenszerű jutalom, és miért nem ugyanaz, mint „megvenni valamit”.
- Nézzük meg az online kommunikációs lehetőségeket is: ki írhat rá, hallhatja-e idegenek hangját, tud-e jelenteni vagy tiltani másokat.
A PEGI júniusi fordulata nem old meg mindent. Nem tünteti el a manipulatív játékrendszereket, és nem váltja ki a családi szabályokat sem. De egy fontos dolgot mégis észlelhetünk: végre közelebb viszi a korhatár-besorolást ahhoz a valósághoz, amelyben a gyerekek ma játszanak. És ez már önmagában is nagyobb változás, mint amilyennek első pillantásra tűnik.
- Legfrissebb
- Változik a PEGI-rendszer, és végre azokra a dolgokra figyel, amitől a modern videójátékok nehezen letehetők
- Az ifjú Sherlock - kritika szülői szemmel egy nem is annyira okos detektívről
- Az amerikai TikTok-diéta veszélyei: mi az a „boy kibble”, és miért aggódnak miatta a szakértők?
- El tudod képzelni, milyen a mesterséges intelligenciát oktató iskola, ahol korlátozzák a képernyőidőt?
- A gyerek már nem csak kér, hanem rendel is: így alakítja át az alfa generáció a családi költéseket
- Iskolákat ugraszt egymásnak egy új online trend, a rendőrség már egy gyereket is őrizetbe vett
- Elképesztő rekordok a FIRST LEGO League Nemzeti Döntőjén, három magyarországi és egy erdélyi csapat megy a nemzetközi versenyre
- Kitakarít, rendet rak és kikapcsolja a tévét: eljött a humanoid robotok kora a nappaliban?
- Marathon teszt szülőknek
- Te most meddig bírsz figyelni erre a cikkre? Már el is vesztetted a fókuszt?