Lannert Judit új oktatási miniszter radikálisan átalakítaná a Nemzeti alaptantervet, és a pusztán technikai jellegű digitális eszközhasználat helyett a médiaműveltségre helyezné a hangsúlyt. De mit jelenthet ez?

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter radikális szemléletváltást sürget az oktatásban. Friss nyilatkozata alapján a formálódó új Nemzeti alaptanterv (NAT) nemcsak a pénzügyi, egészségtudatossági és társadalomtudományi ismereteket emelné be a tananyagba, hanem a digitális kompetenciákat érintő fajsúlyos változást is hozna: a puszta technikai műveltség helyett a médiaműveltségre tenné a hangsúlyt.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Ezen a mondaton pedig megakadt a szemünk.
„Az új NAT-nak be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget.”
Így hangzott a miniszer kijelentése. Bár a miniszter hangsúlyozta, hogy az eddig megfogalmazott elképzeléseit széles körű szakmai egyeztetés fogja megelőzni, a fókusz egyértelmű: az életben is érdemben hasznosítható tudást kell átadni a diákoknak. Csapodi Csaba miniszteri biztos vezetésével már formálódik a megújult Nemzeti alaptanterv koncepciója, amely a tervek szerint a szétaprózott tantárgyak helyett sokkal integráltabb megközelítést alkalmaz majd.
NAT (Nemzeti alaptanterv): Az a központi állami dokumentum, amely meghatározza, hogy a magyarországi iskolákban a diákoknak milyen alapvető ismereteket, készségeket és kompetenciákat kell elsajátítaniuk a különböző évfolyamokon. Ez az a keretrendszer, amely megszabja a tantárgyak tartalmát, és ez alapján készülnek a helyi tantervek, illetve a kötelező tankönyvek is.
Csapodi Csaba: Közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként dolgozik Lannert Judit mellett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. Matematikatanár, közgazdász, egyetemi oktató és kutató, az ELTE Tanárképző Központ vezetője, korábban tanterv- és tankönyvfejlesztési, tanárképzési és érettségi fejlesztési munkákban is részt vett. A NAT átalakításánál azért fontos szereplő, mert nem pusztán politikai koordinátorként, hanem pedagógiai-tartalmi szakemberként kapcsolódik be a közoktatás újratervezésébe.
Számunkra, és talán a Képernyőidő olvasói számára is a legérdekesebb része ennek a mondatnak, hogy a „digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget” kellene hangsúlyossá tenni az új alaptantervben. De mit is jelent ez a paradigmaváltás? A klasszikus digitális műveltség sokszor kimerül abban, hogy a gyerekek megtanulják technikailag kezelni az eszközöket – szöveget szerkesztenek, fájlokat másolnak, vagy épp tudják, hogyan kell elindítani egy videójátékot.
Ezt a mostani generáció nagyrészt már magától, ösztönösen tudja.
Amire viszont égető szükségük van – és amivel a szülők is nap mint nap küzdenek –, az az, hogy megértsék, mit látnak és fogyasztanak a képernyőn.
Ha az iskola átveszi a médiaműveltség (vagy médiaértés, ha úgy tetszik) oktatásának egy részét, az óriási terhet vehet le a családok válláról, hiszen a gyerekek intézményes keretek között tanulhatnak a tartalomfogyasztás buktatóiról.
Médiaműveltség: Bár ez a mi definíciónk és nem a miniszer megfogalmazása, de alapvetően arról a tanulható készségről beszélünk, amely révén az ember képes kritikusan értelmezni, elemezni és értékelni a különböző médiatartalmakat (legyen az egy közösségimédia-poszt, egy YouTube-videó, egy hírcikk vagy egy algoritmus által feldobott reklám). Nem magának az eszköznek a kezelését (például a programozást) jelenti, hanem a tartalom mögötti szándékok felismerését, a források hitelességének ellenőrzését, az adatvédelem fontosságát és a digitális tér társadalmi-pszichológiai hatásainak megértését. Ezek azok a témák, amelyek a Képernyőidő magazin számára is kiemelten fontosak, küldetésünk, hogy ezekről edukáljuk a szülőket, pedagógusokat a LogIn Egyesülettel közösen.
A miniszter által vázolt irány tehát azt az ígéretet hordozza magában, hogy az iskola végre nemcsak passzív „kütyüfelhasználókat” képez, hanem tudatos médiafogyasztókat nevel. Ez pedig hosszú távon
A modernebb tananyag önmagában kevés, Lannert Judit a tanulásszervezés módját is sokkal rugalmasabbá tenné, amihez elengedhetetlen a kerettanterv merevségének oldása és a pedagógusok autonómiájának biztosítása. A miniszter szerint először tankerületi, majd sok esetben intézményvezetői szinten is vezetőváltásra lesz szükség, különösen ott, ahol a kiválasztás korábban lojalitás, és nem szakmai szempontok alapján történt.
A tananyagfrissítés mellett a szülők számára az is komoly hozadékkal járhat, hogy a minisztérium célja az iskolai légkör békésebbé tétele. Lannert ígérete szerint csökkentik a felesleges adminisztrációt, leállítják a "kompetenciamérés-cunamit", eltörlik a pedagógusok sokat vitatott teljesítményértékelési rendszerét (TÉR), és visszaállítják a tanárok sztrájkjogát.
Egy anyagilag és erkölcsileg megbecsült, túlhajszoltságtól mentes pedagógus sokkal több türelemmel és figyelemmel tud a gyerekek felé fordulni, ami a mindennapi nevelésben, sőt, a diákok mentális egészségében is azonnal érezteti a hatását. A következő hónapok, évek a szülők számára is kiemelten fontos lesz, mert rengeteg apró lépés adhat sokkal optimistább jövőképet a fiatalok számára, ha tényleg hasznosabb, soft skilleket fejlesztő megoldások veszik át a jelenlegi tudásalapú oktatási rendszer helyét.