Dühös robotszülővel gyakorolnak a tanárok, hogy ne élesben kelljen megtanulniuk kezelni a konfliktust

2026.08.30. 07:47 Képernyőidő

Egyre több tanár kerül olyan konfliktusba a szülőkkel, amire senki sem készítette fel. Ausztráliában most egy mesterséges intelligenciával működő robotszülőn gyakorolhatják, mi történik, amikor elszabadulnak az indulatok.

Dühös robotszülővel gyakorolnak a tanárok, hogy ne élesben kelljen megtanulniuk kezelni a konfliktust

Van olyan szülő, aki azért érkezik az iskolába, mert a gyereke jegyei romlani kezdtek. Egy másik nem fogadja el, hogy a gyermeke intőt kapott. Akad olyan is, aki hosszú, egyoldalú vádiratot küld egy bullyingügy miatt, vagy egyszerűen nem hajlandó elfogadni, amit az iskola a helyzetről mond. Ezekből született meg Fletch személyisége.

Hirdetés

Fletch egy emberi arcot utánzó interaktív robot a melbourne-i La Trobe egyetemen. A projektet vezető kutatók húsz tapasztalt oktatási szakemberrel készítettek körülbelül egyórás interjúkat arról, milyen nehéz szülői helyzetekkel találkoztak a munkájuk során. Ezekből válogatták ki a visszatérő konfliktusokat, majd mesterséges intelligencia segítségével olyan forgatókönyveket készítettek, amelyekben a robot az elégedetlen szülő szerepét játssza.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Mesterséges intelligencia (MI vagy AI): Olyan számítógépes rendszerek gyűjtőneve, amelyek képesek például szöveget értelmezni és létrehozni, képeket felismerni, előrejelzéseket készíteni vagy döntéseket támogatni. A mai MI-rendszerek többsége nagy mennyiségű adatból tanul mintázatokat, majd ezek alapján ad választ vagy hajt végre egy feladatot.

Mi az a szociális robot?

A társalgó-robotot arra tervezték, hogy emberekkel kommunikáljon, és a társas helyzetekhez hasonló módon reagáljon rájuk. Fletchnél ez azért fontos, mert nem egyszerűen egy előre felvett reklamációt játszik le, a vele szemben gyakorló tanár válaszai befolyásolják, hogyan folytatódik a beszélgetés.

Ez teszi az egészet jóval érdekesebbé egy hagyományos szerepjátéknál. Ha a tanár rosszul reagál, Fletch hangja és viselkedése is változhat, a szimulált szülő pedig egyre ingerültebbé válhat. Az ABC-nek nyilatkozó Cherry Demir tanár és doktorandusz szerint a helyzet különösen a tapasztalatlan tanárjelöltek számára lehet ijesztő, mert nem tudják előre, merre fordul a beszélgetés.

A gyakorlat ráadásul meglepően rövid. A résztvevők négy-öt percig ülnek a robottal szemben. Therese Keane, a kutatás vezetője szerint eleve idegesen érkeznek, a végére pedig sokan kimerülnek. A szimuláció éppen azt a nyomást próbálja előállítani, amelyben már nem elég tudni, mit kellene mondani, meg kell próbálni higgadtan is mondani azt.

Hirdetés

Miért kell egy tanárt külön megtanítani beszélni a szülőkkel?

A tanárképzés régóta pedagógiával, tantárgyi tudással és az osztálytermi helyzetek kezelésével folyik. Keane szerint azonban a pályára készülők kevés formális felkészítést kapnak arra, hogyan kezeljenek egy érzelmileg túlfűtött vagy ellenségessé váló beszélgetést egy szülővel. Fletchet elsősorban a La Trobe tanárjelöltjeivel használják majd, de több viktoriai iskola is bekapcsolódott, hogy már dolgozó pedagógusokkal is alkalmazzák a módszert.

Az ausztrál tanári munkaerőről szóló legfrissebb országos adatok szerint

2024-ben a pedagógusok 36 százaléka mondta azt, hogy a nyugdíj előtt tervezi elhagyni a pályát,
további 34 százalék pedig bizonytalan volt.

A távozást tervezők körében messze a munkaterhelés, a munkahelyi stressz és a munka–magánélet egyensúlya szerepelt leggyakrabban az okok között, de a szülők viselkedését is már 48 százalék jelölte meg válaszként, amikor a negatív élményekről kérdezték. Ez 2022-ben még csak 38 százalék volt.

Vagyis mintha egyre romlana az emberek türelme és megértése egymás iránt, az iskolai környezetben ez kiemelten igaz.

A probléma az iskola vezetői szintjén még látványosabb. Egy több mint kétezer ausztrál iskolavezetőt követő, 15 éve futó országos kutatás szerint 2025-ben 47,8 százalékuk számolt be fizikai erőszakról, 53,7 százalékuk pedig erőszakkal való fenyegetésről. 2011-ben ez még csak 27,3 és 37,9 százalék volt. Az adatok minden elkövetőt együtt vizsgálnak, tehát ebből nem következik, hogy ezeket az eseteket mind szülők okozták, azt viszont jól mutatják, milyen környezetben kell ma az ausztrál iskolák egy részében dolgozni.

A robot mindent kibír

Fletch egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy nincs tétje a hibának. Egy valódi szülővel folytatott rossz beszélgetésből napokig tartó vita, újabb levelek, vezetői egyeztetés vagy a tanár és a család közötti tartós bizalomvesztés is lehet. A robotot viszont újra lehet indítani, a helyzetet pedig meg lehet ismételni. Ez viszonylag biztonságos lehetőség arra, hogy a kezdő tanárok biztonságos környezetben gyakorolhassák a konfliktusok deeszkalálását.

Azt ugyanakkor egyelőre érdemes különválasztani, hogy a résztvevők hasznosnak érzik-e a gyakorlatot, és hogy bizonyíthatóan jobb konfliktuskezelővé válnak-e tőle. A projektről most nyilvánosságra hozott egyetemi anyagok és beszámolók nem közölnek olyan eredményvizsgálatot, amelyből meg lehetne mondani, mennyivel teljesítenek jobban Fletch után a tanárok valódi helyzetekben. A robot jelenlegi formájában képzési és kutatási eszköz, amelynek használatát most kezdik szélesíteni.

De Fletch valójában a szülőkről is sokat elmond.

Az egész kísérletben van egy kissé kellemetlen részlet: valakiknek először meg kellett tanítaniuk a robotot arra, hogyan viselkedik egy nehéz szülő. Ehhez nem elméleti forgatókönyveket találtak ki, hanem tapasztalt pedagógusoktól gyűjtöttek valódi, rendszeresen előforduló helyzeteket. A rossz jegy miatt a tanárt hibáztató, a gyerek problémáit tagadó vagy az iskola alapvető szabályait megkérdőjelező szülő tehát nem a robot készítőinek karikatúrája: ezek azok a minták, amelyeket a megkérdezett pedagógusok a saját munkájukból hoztak.

Ez azért fontos, mert amikor a saját gyerekünkről van szó, nagyon könnyű úgy belépni egy beszélgetésbe, hogy már készen van a fejünkben a történet. A gyerek elmondott valamit, mi pedig természetes módon az ő oldaláról látjuk az eseményt. Az iskola közben ugyanarról a helyzetről egészen más információkkal rendelkezhet. Keane ezért azt javasolja a szülőknek, hogy közös céllal kezdjék a beszélgetést, mondják el, amit tudnak, de hallgassák meg a pedagógus verzióját is, és egy komoly problémát ne néhány perc alatt, a folyosón próbáljanak rendezni.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

A másik hasznos tanácsa egyszerű: ne csak azt próbáljuk eldönteni, kinek van igaza, hanem azt is, mi történjen ezután. A gyerek érdekeit határozottan lehet képviselni anélkül, hogy a tanárral folytatott beszélgetésből győztes-vesztes helyzetet csinálnánk.

Miközben az oktatásban a mesterséges intelligenciáról szóló viták jelentős része arról szól, írhat-e vele házi feladatot a gyerek vagy használhatja-e a tanár az órára készüléshez, itt az MI egészen más szerepet kap: egy nagyon kellemetlen emberi helyzetet próbál újra és újra eljátszhatóvá tenni. Hogy amikor két valódi ember ül egymással szemben, valamivel nagyobb eséllyel sikerüljön empatikusan, célratörően kommunikálni egymással. Könnyen lehet, hogy a szülőknek is szükségük lenne ilyen gyakorlatokra.

Hirdetés