Decemberben visszatérhet valami, ami a 2000-es években rövid időre egészen különleges jelentést adott a videójátékoknak bármilyen házibuli vagy családi est keretében: a ritmusjátékba csomagolt koncertélményt.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A Gamescom 2026-on részletesebben bemutatott Stage Tour első ránézésre is világossá teszi, honnan érkezett. A képernyőn színes hangjegyek közelednek, a játékos pedig egy műanyag gitár nyakán nyomkodja a gombokat, penget, dobol vagy énekel. Pontosan arra az alapötletre épít, amelyből a Guitar Hero, később pedig a Rock Band a 2000-es évek egyik meghatározó partijáték-sorozata lett.
A 2025-ben alapított új RedOctane Games fejlesztőstúdió vezetője Simon Ebejer, aki a Neversoftnál több Guitar Hero-játék gyártási igazgatója volt. A csapatban korábbi Guitar Hero- és DJ Hero-fejlesztők dolgoznak, a tanácsadó testülethez pedig Charles és Kai Huang is csatlakozott – ők hozták létre az eredeti RedOctane-t, amely a Harmonixszal együtt 2005-ben útjára indította a Guitar Herót.
Guitar Hero: 2005-ben indult ritmusjáték-sorozat, amelyben a játékosok gitár alakú kontrollerrel, a képernyőn érkező színes jeleket követve „játsszák el” ismert rock- és popdalok gitárszólamait. Az eredeti játékot a Harmonix fejlesztette és a RedOctane adta ki, a sorozat később az Activisionhöz került. A Guitar Hero a 2000-es évek egyik legnagyobb videójátékos jelenségévé vált: 2008 őszére az Activision már 24 millió eladott példányról számolt be, 2009-re pedig a franchise világméretű kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 2 milliárd dollárt. A Guitar Hero III: Legends of Rock külön rekordot állított fel: ez lett az első ritmusjáték, amely önmagában egymilliárd dollár bevételt ért el. A későbbi részek már dobot és éneket is támogattak, de a piac gyors telítődése után az Activision 2011-ben leállította a sorozat rendszeres kiadását, 2015-ben még megpróbálta újraindítani a Guitar Hero Live-val, nem túl nagy sikerrel.
Rock Band: A Harmonix 2007-ben elindított ritmusjáték-sorozata, amely a Guitar Hero gitáros alapötletét teljes virtuális zenekarrá bővítette. Egy társaságban egyszerre lehetett gitározni, basszusgitározni, dobolni és énekelni, ezért a Rock Band különösen erős családi és partijátékká vált. A sorozatból a Harmonix adatai szerint több mint 18 millió példány fogyott világszerte, a játékosok pedig 130 milliónál több különálló dalt töltöttek le hozzá. A franchise összbevétele meghaladta az egymilliárd dollárt. A Rock Band egyik legfontosabb újítása a folyamatosan bővülő digitális zenekatalógus volt: a játékosok éveken keresztül vásárolhattak új dalokat, így a sorozat nemcsak egy-egy megjelenésből, hanem hosszú távon épülő zenei platformból is állt.
A bejelentés szerint az induló változatban több mint 90 hivatalosan licencelt szám lesz hat évtized zenéiből. A már bejelentett előadók között ott van a Metallica, a The Rolling Stones, a Red Hot Chili Peppers, a blink-182, a Paramore, a Slipknot és a Muse, de Olivia Rodrigo is – vagyis a dallista tudatosan nyúlik át több generáció zenei ízlésén.
Játszhatunk szólógitáron, basszusgitáron, dobon és énekkel, PC-n billentyűzet is használható, és hagyományos kontrolleres mód is készül. Négy alapnehézség lesz az Easytől az Expertig, dobokon pedig egy Expert Plus fokozat is. Helyben és online is összeállhat a zenekar, az online közös játék platformokon átívelően működik majd, vagyis sokkal könnyebb lesz virtuális bandát építeni.
A hagyományos gyors játék és gyakorlómód mellett kapunk egy turnémódot is, amelyben az egymást követő fellépések során új döntésekkel és kihívásokkal találkozunk. A RedOctane ráadásul nem éves folytatások sorozatát tervezi: saját közlése szerint a Stage Tour hosszabb távon bővülő platform lesz.
Örömhír, hogy a régi Guitar Hero- és Rock Band-perifériák támogatását is szeretnék minél szélesebbre venni, de már most jelzik, hogy ez platformonként eltérhet, és egyes eszközökhöz adapterre lehet szükség.
Az új hardver viszont nem olcsó. A játék és egy vezeték nélküli Kramer gitár hivatalos csomagára 50.000 forint, 2 gitárkontroller és játék már 77.000 forint, a gitár-dob-mikrofon kombó már 135.000 forint is lehet.

Az első Guitar Hero 2005-ben jelent meg. A Harmonix fejlesztette, a RedOctane adta ki, és az ötlet akkoriban meglepően merésznek számított: egy gitár alakú kontrollerrel nem valódi hangokat kellett megtanulni, hanem a képernyőn érkező jeleket követni. Néhány perc alatt megérthető volt, de magas nehézségen elképesztő ügyességet követelt. Az ötletből néhány év alatt üzleti óriás lett. A Guitar Hero III: Legends of Rock 2009 januárjára egymilliárd dollár bevételt termelt, amivel Guinness-rekordot állított fel a ritmusjátékok között.
A siker egyik kulcsa az volt, hogy a játék nem követelte meg, hogy valaki „gamer” legyen. A szabályt egy vendégnek fél perc alatt el lehetett mondani: fogd meg a gitárt, nyomd azt a színt, amit látsz, és közben pengess. A jobb játékos ugyanebből a mechanikából később már komoly kihívást kapott. Ez a könnyű belépés és magas tudásszint közötti különbség tette a sorozatot különösen alkalmassá társasági játékra.
A Guitar Hero eredeti fejlesztője, a Harmonix ezután továbbvitte az ötletet. A Rock Band 2007-ben nem egyszerűen újabb műanyag gitárt tett a nappaliba: egyszerre játszhatott valaki gitáron, basszusgitáron és dobon, egy negyedik játékos pedig mikrofont ragadhatott. Ezzel már tényleg valódi partijátékká nőtte ki magát a trend, nem volt olyan házibuli, ahol ne alakult volna spontán zenekar a tévé előtt a 2000-es évek végén. Nem véletlen, hogy a Rock Band nemcsak egy sikeres játék lett, hanem egy több mint egymilliárd dolláros franchise, amely tematikus játékokat is adott a rajongóknak.
Ezzel együtt a műfaj néhány év alatt túlfutott saját magán. Az Activision 2011-ben bezárta a Guitar Hero üzletágát, miután saját beszámolója szerint két éven keresztül meredeken csökkentek az eladások. A vállalat külön kiemelte, hogy a perifériás zenés játékok iránti kereslet drámai ütemben esett, miközben a zenék licencelése és a speciális kontrollerek gyártása költséges maradt.
Ez fontos kérdés a Stage Tournál is. A műanyag gitár egyszerre volt a Guitar Hero egyik legjobb ötlete és üzleti gyengesége: látványosabb és társaságibb élményt adott egy hagyományos kontrollernél, de drága volt, nagy helyet foglalt, és újabb játékosokat csak újabb hardverekkel lehetett teljes zenekarrá alakítani. A Stage Tour ezért próbálja egyszerre támogatni az új eszközöket, a hagyományos kontrollert és lehetőség szerint a régi perifériákat is. Meglátjuk majd, mennyire veszik ezt komolyan.
A ritmusjáték alapfeladata meglepően összetett. Halljuk a zenét, látjuk a következő jelet, előre meg kell becsülnünk annak érkezését, a megfelelő pillanatban mozdulnunk kell, közben figyeljük saját teljesítményünket, és egy hiba után azonnal vissza kell találnunk a ritmusba.
Eleve pozitív, hogy olyan feladatokat gyakoroltat játékos formában, amelyekhez pontos időzítés, folyamatos figyelem, gyors hibajavítás és a hallott-látott információ mozdulattá alakítása szükséges.
De a Stage Tour legnagyobb erőssége szülői szemmel nem feltétlenül a ritmusérzék vagy a reakcióidő. Hanem az, hogy egy ritka képernyős helyzetet teremthet:
ugyanazt a képernyőt nézzük, de közben egymásra is szükségünk van.
Egy 2025-ös, szülő-gyerek közös videójátékozást vizsgáló kutatás első szakaszában 178 család adatait elemezték, majd 12 rendszeresen együtt játszó szülő-gyerek párossal készítettek részletes interjúkat. A szülők gyakran azért kapcsolódtak be, hogy közelebb kerüljenek gyerekük érdeklődéséhez, a kooperatív és versengő játékhelyzetek pedig lehetőséget teremtettek kommunikációra, az érzelmek felismerésére és a viselkedés szabályozásának gyakorlására. A kutatás nem bizonyítja, hogy minden közös játék automatikusan javítja a családi kapcsolatot, de jól mutatja, miért számít az is, hogyan töltjük a képernyőidőt, nem csak az, hány percig tart.
A Stage Tour ehhez különösen jó alaphelyzetet kínálhat. Nem kell mindenkinek ugyanazt csinálnia: az egyik családtag gitározhat, a másik dobolhat, a harmadik énekelhet. A játék több nehézségi fokot kínál, a több mint hat évtizedet lefedő zenekatalógus pedig esélyt ad arra, hogy ne csak a gyerek vagy csak a szülő zenéi kerüljenek elő.
És itt jön elő az, amit a modern online játékok között már sokkal ritkábban látunk:
közös élményt élünk át játék közben, de nem csak a játékban.
Halljuk, amikor valaki hamisan énekel, látjuk a dobos kétségbeesését, amikor szétesik egy szám, és együtt örülünk annak, amikor végre sikerül végigjátszani egy nehéz dalt. A digitális teljesítményből közös családi emlék lesz.
A Stage Tour természetesen arra alapoz üzletileg is, hogy sok mai szülő pontosan emlékszik arra, milyen érzés volt húsz évvel ezelőtt először műanyag gitárral végigjátszani egy kedvenc számot. A fejlesztők személye, a hardver és még a játék képi nyelve is tudatosan erre a korszakra épít. Nincs is ezzel baj, itt a lehetőség arra, hogy újabb generációk ismerjék meg a koncertélmény és a virtuális rocksztárság fogalmát, ez a játékstílus megérdemli a saját reneszánszát.
A játék 2026. december 10-én jelenik meg PC-re, PlayStation 5-re, Xbox Series X|S-re és Nintendo Switch 2-re.