Nem az Index írta, mégis annak látszik: így működnek a hírességekkel reklámozott befektetési átverések

2026.01.29. 07:37 Képernyőidő

Az utóbbi években egyre gyakoribb jelenség, hogy a közösségi médiában egy kamu Index, vagy 24.hu cikket reklámoznak, amely minden elemében úgy néz ki, mint a valódi online újságok. Most éppen Kálloy Molnár Péter nevével élnek vissza.

Nem az Index írta, mégis annak látszik: így működnek a hírességekkel reklámozott befektetési átverések

Már tavaly szeptemberben közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely szerint bűnözők tesznek közzé valótlan hirdetéseket az MNB és egy tőzsdei kibocsátó állítólagos befektetési programjáról, azt állítva, hogy az ügyfelek számlapénzére a jegybank garanciát vállal. A hirdetések, ismert online újságok kinézetét másolják le, a csalók egyetlen célja a befektetők pénzének ellopása. Az MNB már akkor feljelentést tett, de a csalások azóta is folytatódnak.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Mi ez a jelenség?

  • A csalók létrehoznak egy oldalt, amely szinte megtévesztésig hasonlít egy ismert hírportálra, mint az Index vagy a 24.hu (logó, menüsor, betűtípus, színek, minden tökéletesen ugyanaz).
  • A „cikkben” egy híresség „vallomása” vagy története szerepel arról, hogy valamilyen titkos befektetési platformmal rövid idő alatt mesés vagyonra tett szert. Külön visszataszító, hogy most éppen a nemrég elhunyt színész, Kálloy Molnár Péter nevét használják fel történetként a csaló reklámhoz.
  • A történet eleve gyakran drámai (botrány, per, kormánytiltás, halálhír, „utolsó meglepetés”), hogy erős érzelmi hatást váltsanak ki és siettessék a döntést.
  • A cikken belüli linkek egy regisztrációs oldalra vezetnek, ahol „kripto‑robotra”, „MI‑befektetésre” vagy hasonlóra lehet regisztrálni – valójában egy csaló befektetési felületre.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Kriptovaluta (kripto): Olyan digitális pénz, amely kizárólag online létezik, és nem bank vagy állam bocsátja ki. A működését egy nyilvános, elosztott adatbázis, a blokklánc (blockchain) rögzíti, amelyben minden tranzakció végleges, visszafordítani általában nem lehet. A kriptovaluták értéke erősen ingadozik, nincs mögöttük állami garancia, ezért használatuk és „befektetésként” való kezelésük magas kockázattal jár.

Ezek a kampányok sokszor a család legérzékenyebb pontjaira céloznak: a megtakarításokra, a nagyszülők bizalmára, a „gyerek jövőjére félretett pénzre”, és arra a reményre, hogy létezik kockázat nélküli, gyors út. A rendőrség is arról ír, hogy a közösségi oldalon talált „nagyszerű befektetés” tipikusan alacsony belépő összeggel indul, majd a fizetési hajlandóságtól függően egyre feljebb tornásszák a kért befizetéseket.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A Facebookon több tucat, a Lakmusz szerint 2024-ben több mint 100 ilyen megtévesztő, csaló hirdetés futott csak ebben a témában. Arról pedig a Képernyőidő is írt már, hogy a közösségi oldal anyacége miért nem tesz semmit az egyéltelműen átveréseket tartalmazó, rosszindulatú reklámok ellen: mert túl jól keres vele. Annyira, hogy még az esetleges büntetéseket is megéri kifizetnie.

Hogyan működik a csalás?

  • Ha az ilyen kamu oldalon aktívan érdeklődni kezd, akkor a felhasználótól először kisebb összeget kérnek „belépőként” vagy „próba-befektetésként”, majd telefonon, e‑mailben újabb és újabb befizetésekre beszélik rá.
  • A hamis felületen szépen növekvő „nyereséget” mutatnak, de a pénzt valójában nem fektetik be, csak elköltik; kifizetéskor hirtelen „technikai probléma” vagy újabb díj jelenik meg.

A magyar rendőrség több olyan ügyet vizsgál, ahol nyugdíjasok, családos szülők tucatmilliókat veszítettek ilyen „kriptobefektetési” ajánlatokkal.

Miért kell erről az egész családnak tudnia?

Azért, mert ez nem csak pénzügy. Ez családi dinamika is. A nagyszülők bizalma, a kamaszok vakmerő kattintásai, a felnőttek túlterheltsége, és az a hétköznapi tény, hogy a közösségi platformok felületei hitelességet sugároznak, még akkor is, ha valójában csak hirdetést látunk.

Az első lépés tehát a közös tanulásban nem technikai, hanem viselkedésbeli: családi szabállyá kell tenni, hogy pénzről szóló hirdetésre nem kattintunk döntéshozatali helyzetben. 

A második lépés az ellenőrzés rutinná tétele. Az MNB kifejezetten javasolja, hogy befektetés előtt ellenőrizzük, engedéllyel rendelkező szereplőről van-e szó, és több felületen ad lehetőséget figyelmeztetések lekérdezésére. Ez nem „szakértői extra”, hanem alap.

A harmadik lépés a kár minimalizálása, ha már megtörtént a baj. Az MNB például az adathalász helyzeteknél azonnali banki kapcsolatfelvételt javasol, ha valaki megadta a bizalmas azonosítóit. A KiberPajzs pedig külön összefoglalót készített a hamis befektetési módszerekről, amelyet érdemes alaposan elolvasni.

Gyors ellenőrzőlista, mielőtt bárki bármit elhinne

  • A címsor helyett az URL-t nézzük. A klónoldalak csak a címen tudnak lebukni, de van olyan, hogy még az url is hasonló, mindent többször nézzünk meg.
  • Gyanús jel, hogy az ilyen kamu oldalon a rovatnevek, impresszum, régi cikkek valójában nem kattinthatóak, sokszor csak képként vannak az oldalba illesztve.
  • A cikk címét másoljuk be keresőbe, és a valódi portálon külön rákeresünk. Ha nincs nyoma, az beszédes.
  • Ha „befektetési szolgáltató” nagyokat ígér akármilyen felületen, legyen nyoma az MNB oldalán, ezt érdemes külön megnézni.
  • Nincs olyan, hogy garantált hozam kockázat nélkül. Az MNB példája szerint már az „akár heti 100 százalékos hozam” ígérete önmagában vörös zászló.

Ha ilyen hirdetés vagy cikk felbukkan, mutassuk meg a gyereknek is, közösen nézzük meg a linket, a furcsaságokat, ez jó alkalom digitális írástudás tanítására.

Ha a családban már valaki bedőlt egy ilyen csalásnak...

Ilyenkor a szégyen a csalók fegyvere. Nem számonkérni, hibáztatni kell a másikat, hanem gyorsan és higgadtan cselekedni. Ha banki azonosító vagy kártyaadat kikerült, az MNB általános tanácsa alapján az első lépés a számlavezető bank azonnali értesítése.

Ezzel párhuzamosan érdemes bejelentést tenni, mert a hatósági jelzésekből lesz mintázat, a mintázatból pedig könnyebben lehet követni, mi történik, hogyan dolgoznak a csalók.

Nem lehet mindig, mindenki, mindenre felkészülve, de az ilyen esetekből tanulhat viszont az is, aki akár a következő áldozat lehetne.