Nem nehéz kitalálni, miért nem tesz semmit a Facebook anyacége a kamu hirdetések ellen

2025.11.13. 08:29 Képernyőidő

A Képernyőidő is rendszerint beszámol arról, milyen pofátlan kamu hirdetések, félrevezető reklámok, adathalász akciók szennyezik be - többek között - a Facebookot. Ha a számokat nézzük, meg is értjük, miért nem tesz semmit a Meta ez ellen.

Nem nehéz kitalálni, miért nem tesz semmit a Facebook anyacége a kamu hirdetések ellen

Elég csak a még most is aktívan futó, hamis Gémklub webshopok, vagy a kamu buszbérletek akciókra gondolni (ezekről mi is beszámoltunk), de még a reklámokban megjelenő alkalmazás-linkek sem biztonságosak. Naponta lehetne cikkezni arról, mennyi online csalás történik, akár kamu akciókkal, akár megtévesztő nevekkel, a felhasználók pedig szinte védtelenek, mert a Meta nem jórészt nem tesz semmit, de legalábbis biztosan nem eleget.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Meta (Meta Platforms Inc.): A világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, amely a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Messenger alkalmazásokat üzemelteti. A cég 2021-ben vette fel a Meta nevet, jelezve, hogy hosszú távon a virtuális terek, a „metaverzum” fejlesztésére kíván koncentrálni. A Meta alapítója és vezérigazgatója Mark Zuckerberg, a vállalat hirdetési rendszere pedig a globális digitális reklámpiac egyik legnagyobb szereplője.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Te lopsz? És van pénzed?

A Reuters birtokába került belső dokumentumok szerint a Meta Platforms 2024-ben akár az éves bevételének körülbelül 10 %-át, vagyis nagyságrendileg 16 milliárd dollárt szerezhetett csaló vagy tiltott tartalmú hirdetések révén.

A kiszivárgott iratok részletesen bemutatják, milyen mértékben árasztják el a Meta platformjait – a Facebookot és az Instagramot – az úgynevezett „magas kockázatú” reklámok. Egy 2024 decemberében készült dokumentum szerint a felhasználók naponta nagyjából 15 milliárd ilyen hirdetéssel találkozhatnak, vagyis olyan tartalmakkal, amelyek már első ránézésre is komoly gyanút keltenek. 

Ezzel párhuzamosan azt is rögzítették, hogy a vállalat csak akkor folytat intézkedést a hirdető ellen, ha az algoritmus legalább 95 %-os bizonyossággal állapítja meg a csalást. Ez irreálisan magas küszöbérték, amely mellett a gyanús szereplők jelentős része zavartalanul hirdethet tovább, vagy pillanatok alatt újrakezdheti, ha egy pici dolgot változtat.

Tehát úgy tűnik, nem pusztán arról van szó, hogy a Meta nem bírja kézben tartani a helyzetet, hanem arról is, hogy a problémát óriási bevételtermelő potenciálja miatt sem kezeli kellő prioritással.

Ráadásul a rendszer saját működése csak ront a helyzeten: amint egy felhasználó rákattint egy hamis hirdetésre, a Meta személyre szabott hirdetési rendszere úgy értelmezi ezt, mint érdeklődést, és még több hasonló tartalmat kezd neki mutatni.

A globális válság

A csalások világszerte egyre nagyobb károkat okoznak:

  • A Global Anti-Scam Alliance friss adatai szerint az elmúlt évben a lakosság legalább 1 billió dollárnyi veszteséget szenvedett el különféle online csalások miatt.
  • A szervezet kutatása alapján a felnőttek 23 százaléka már vesztett pénzt ilyen átverésben, bizonyos régiókban pedig még rosszabb a helyzet: Dél-Amerikában és Afrikában ez az arány eléri a 41 százalékot.

A Meta globális jelenléte miatt a szabályozó hatóságok világszerte felfigyeltek a kiszivárgott dokumentumokra. Ha bebizonyosodik, hogy a vállalat évek óta tudatosan, rosszhiszeműen tűrte el az egyértelműen csalásra kihegyezett hirdetéseket, jelentős bírságokra számíthat – bár a dokumentumok szerint a Meta belső becslései úgy kalkulálnak, hogy a büntetések valószínűleg így is kisebbek, mint a kamu reklámokból származó bevételek.

A Meta védekezik

A vállalat egyelőre tagadja a Reuters által közölt következtetéseket. Állításuk szerint a kiszivárgott dokumentumok nem adnak teljes képet, és nem tükrözik a Meta jelenlegi gyakorlatát.

A cég ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy 2025-ben 58 százalékkal kevesebb felhasználói bejelentés érkezett félrevezető hirdetésekről, ami szerintük a hatékonyabb felismerési technológiájuknak köszönhető.

A felhasználók bizalma és a hirdetési piac tisztasága egyaránt tét. A digitális reklámipar egyik legfontosabb szereplőjének most bizonyítania kell, hogy képes a saját rendszereiben is rendet tartani – még akkor is, ha ez bevételkieséssel jár. Nem alaptalan, ha vannak kétségeid ezügyben.

Miért fontos ez szülőként?

A csalásra alkotott hirdetések nem válogatnak. A Facebookot és az Instagramot a tizenévesek éppúgy használják, mint a felnőttek, és a hirdetési rendszer számára egy kattintás ugyanúgy relevanciajel az életkortól függetlenül.

Egy megtévesztő pénzügyi ajánlat, egy hamis webshop vagy egy visszaélésekkel teli kampány könnyen megtalálhat egy tizenévest, akinek nincs még tapasztalata ilyen helyzetek felismerésében.

Egy ilyen átverés önbizalomvesztéshez, pénzügyi károkhoz vagy szégyenérzethez vezethet.

Szülőként érdemes tudni, hogy a platformok algoritmusai úgy épülnek fel, hogy az egyszer már látott tartalom nyomot hagy a további ajánlásokban, így a fiatalok könnyen beleragadhatnak egy olyan hirdetési környezetbe, amely kifejezetten sérülékennyé teszi őket.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszéljük át, hogyan épülnek fel a reklámok, mire érdemes figyelni (túl szép ajánlatok, furcsa nyelvezet, a linkek ellenőrzése)
  • Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kattintás növeli a hasonló tartalmak számát, ezért legyen óvatos minden gyanús ajánlattal.
  • Nézzük át közösen a Facebook és Instagram hirdetés- és adatvédelmi beállításait, és állítsuk be azokat a gyermek életkorához és tapasztalatához igazítva.
  • Tanítsuk meg, hogy pénzügyi döntést soha ne hozzon egyedül, különösen nem online ajánlat alapján. Nem ciki kérdezni, megbeszélni döntéseket, mert a veszteség és a vele járó frusztráció sokkal rosszabb lesz.