Mintha valaki csak azon dolgozna, hogy nekünk rosszabb legyen - globális kampány indult a közösségi média „elsilányítása” ellen

2026.03.29. 09:46 Képernyőidő

Képzeld el, hogy van egy ember, aki minden nap azon ügyködik, hogy az addig megszokott életed kicsit rosszabb legyen. Ez a közösségi média, amelynek romlására most 70 szervezet igyekszik kampányban felhívni a figyelmet.

Mintha valaki csak azon dolgozna, hogy nekünk rosszabb legyen - globális kampány indult a közösségi média „elsilányítása” ellen

Gondoltad volna, hogy nem veled van a baj, ha egyre dühösebb leszel a YouTube-reklámoktól vagy a hirtelen felugró ablakoktól, az üzenőfaladat elöntő idegen posztoktól és nem kívánt tartalomtól? Egy zseniális kampányvideó most arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a technológiai óriáscégek szándékosan rontják el azokat a szolgáltatásokat, amiket korábban szerettél.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Képzelj el egy embert, akinek az a munkája, hogy az élet apró dolgait módszeresen tönkretegye. Kilyukasztja a zoknikat, hogy kidörzsöljék a sarkunkat, vagy meglazítja az asztal lábát, hogy billegjen. Ez a figura a főszereplője a norvég fogyasztóvédők új videójának, aki büszkén vallja magát „hivatásos enshitifikátornak”, vagyis magyarul mindent szarabbá tevő embernek, aki büszkén rontja szépen lassan az életminőségünket.

A videó lényege, hogy felhívja a figyelmet arra, a nagy tech-cégek a digitális térben pontosan ezt teszik velünk, apró lépésekkel csábítanak magukhoz, majd monopol helyzetben teszik egyre rosszabbá a felhasználói élményt, miközben mindent a profitnak rendelnek alá.

Reklámok a legrosszabbkor: épp a legizgalmasabb résznél szakad félbe a videó vagy a játék.
Zavaró frissítések: olyan változtatások a felhasználói élményben, amiket nem kértél, és csak bonyolultabbá teszik a használatot.
Adathalászat és lehúzás: trükkös gombok, amikkel véletlenül előfizetsz valamire, vagy engedélyezed, hogy kövessék minden lépésedet.
Nincsenek jogaid: gyakorlatilag teljesen ki vagy szolgáltatva egy algoritmus döntésének, és nem tudsz érdekérvényesíteni, de még csak saját nyelveden sem beszélni egy ügyfélszolgálatossal.
Addikciót erősítő folyamatok: mentálisan is egyre erősített kötődés, sötét mintázatok alkalmazása.
Valaki mindig fizet: a cégektől egyre több pénzt kérnek a reklámokért, tőled pedig egyre több pénzt kérnek, hogy ne lásd őket.

Hirdetés

Nem csak vicces kritika

A kampány mögött a norvég fogyasztóvédelmi tanács, a Forbrukerrådet áll, a hozzá kapcsolódó leveleket pedig több mint 70 érdekvédelmi szervezet támogatta Európából, Norvégiából és az Egyesült Államokból, 14-nél is több ország döntéshozóit megszólítva. A felhívás szerint újra egyensúlyba kell hozni az erőviszonyokat a fogyasztók, a Big Tech és az alternatív szolgáltatók között. Nem nosztalgikus internetsiratásról van szó csupán, hanem arról, hogy a jelenlegi helyzet szakpolitikai döntések (vagy inkább azok halogatásának) eredménye, ezért vissza is fordítható.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Mit jelent az, hogy „enshitification”?

A szót Cory Doctorow író és újságíró tette széles körben ismertté 2023-ban. Leírása szerint a platform először jó a felhasználóknak, aztán elkezdi a felhasználókat kihasználni az üzleti ügyfelek kedvéért, végül az üzleti partnereket is kiszipolyozza, hogy a lehető legtöbb érték a platform tulajdonosánál maradjon.

A korábban jól használható szolgáltatás egy ponton már nem neked akar jó lenni, hanem rajtad akar minél többet keresni.

A norvég jelentés a Facebookot hozza fel példának: azt írja, hogy a platform az eredeti céljától, vagyis a barátok és családtagok összekapcsolásától elmozdulva a fizetett tartalmak és hirdetések előresorolását választotta, tudatosan a profit növelése érdekében.

Ez a szülő számára azért fontos, mert a gyerek nem látja az appok mögött az üzleti logikát, csak azt, hogy mindig van még egy videó, még egy ajánlás, még egy értesítés, még egy ok arra, hogy ne álljon fel. Ráadásul már hivatalos esküdtszéki döntés is született arról Amerikában, hogy a mentális hatások tekintetében is felelőssé tehetőek a közösségi platformok üzemeltetői.

Hirdetés

Mi lehetne jó nekünk?

A kampány felhívása nem általánosságban beszél arról, hogy „kezdeni kell valamit a techcégekkel”, hanem elég pontosan leírja, min kellene változtatni. Azt szeretnék, hogy a felhasználó ne legyen ennyire kiszolgáltatva a nagy platformoknak.

Vagyis könnyebb legyen kikapcsolni a zavaró funkciókat,
egyszerűbb legyen másik szolgáltatásra váltani,
és ne az legyen az alaphelyzet, hogy a platform dönti el helyetted, mit láss, hogyan használd, és mennyire nehéz kilépni.

A másik fontos cél, hogy ne csak néhány óriáscég uralja ezt a teret. A kampány támogatná azokat a nyitottabb, átjárhatóbb megoldásokat, amelyek mellett a felhasználó nem ragad bent egyetlen rendszerben. Emellett azt is mondják, hogy a meglévő uniós szabályokat végre komolyan kellene venni, mert sokszor nem az a baj, hogy nincs törvény, hanem az, hogy túl lassan és túl gyengén lépnek fel a platformokkal szemben.

A kampány ezért vár sokat a készülő Digital Fairness Acttől is.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Digital Fairness Act: Egy készülő uniós szabályozás, amely azt akarja elérni, hogy az online szolgáltatások ne manipulálják a felhasználót. Magyarul: ne legyenek olyan felületi trükkök, amelyek megtévesztenek, direkt terelik a figyelmünket, vásárlásra kényszerítenek vagy manipulálnak annak irányába, főleg a gyerekek érdekeit szem előtt tartva.

Szülőként ezt talán úgy a legegyszerűbb lefordítani, hogy a jó digitális környezet nem az, ahol minden este külön küzdelem leállítani a gyereket, hanem az, ahol maga a rendszer sem dolgozik folyamatosan ellened. A kampány szerint nem lehet mindent a családokra tolni, amikor a platformokat eleve úgy tervezik, hogy minél nehezebb legyen kilépni belőlük.

A kampányhoz kapcsolódó videó alatti kommentekből elsöprő támogatás látszik, ami politikai lendületet is adhatna az ügynek. Az Euronews megkereste az Európai Bizottságot is, hogy terveznek-e lépést az elsilányulás visszaszorítására, de nem kaptak választ. Ennél pontosabban nehéz volna leírni, hol tart most ez a vita: a felhasználók már rég érzik, hogy valami elromlott, a kérdés az, mikor döntik el végre a szabályozók is, hogy ez nem normális.

Mit tehetünk szülőként?

Ne általános „telefonellenes” szabályt hozzunk, hanem apponként nézzük meg, mi hogyan működik. Más kockázata van egy családi üzenetküldőnek, mint egy végtelen görgetésre, értesítésekre és ajánlórendszerre épülő közösségi platformnak.
Kapcsoljuk ki együtt a felesleges értesítéseket, automatikus ajánlásokat és minden olyan elemet, ami visszahúzza a gyereket. A platformok sokszor éppen ezekkel a megoldásokkal tartják bent a felhasználót, ezért már az is sokat számít, ha a gyerek nem kap folyamatos visszahívást a telefonjától.
A tiltás helyett beszéljük át, mit érez a gyerek egy adott felületen. Nem csak azt érdemes megkérdezni, mit néz, hanem azt is, hogyan lesz utána: felpörög, szorong, összehasonlítja magát másokkal, vagy egyszerűen nem tud leállni.
Az alvást, a mozgást és az offline kapcsolatokat kezeljük elsődleges védőfaktorként.
A kisebb gyereknél használjunk technikai védelmet is, de ez ne helyettesítse a jelenlétet. Szülői felügyeleti beállítások, életkornak megfelelő appok, privát fiók, korlátozott üzenetküldés: ezek tudnak segíteni, de önmagukban nem oldják meg a problémát. A védelmi beállításokat mindig közös használat és beszélgetés egészítse ki.
Mutassunk valódi alternatívát, ne csak a telefont vegyük el erővel. Ha egy gyerek társas élete részben a platformokra épül, akkor a „tedd le” önmagában kevés lesz. Sokkal jobban működik, ha van helyette másik kapcsolódási forma, közös program, sport, játék vagy olyan digitális tér, amely kevésbé agresszíven működik.
Figyeljük a problémás használat jeleit, és ne bagatellizáljuk őket. Ha a gyerek ingerlékeny, titkolózó, az online jelenlét miatt romlik az alvása, a napi rutinja vagy a kapcsolatai, az már nem egyszerűen „szereti a telefonját”.
Tanítsuk meg a gyereknek felismerni, amikor egy felület nem segíti, hanem tereli. Az egyik legfontosabb digitális készség ma már nem csak az, hogy tudjon használni egy appot, hanem az is, hogy észrevegye, amikor az app használja őt. Ezért érdemes együtt megnézni, hogyan működik a görgetés, az ajánlás, a streak, a like-visszacsatolás vagy a vásárlásra ösztönző felület.

Hirdetés