Még mindig a Facebook a legnépszerűbb platform, de fiatalokat már ne keressen senki ott

2025.11.22. 18:11 Képernyőidő

A szülők a Facebookon szervezik az életet, a lányok az Instagramon keresik a visszajelzést, a fiúk pedig a Reddit vitáiban merülnek el. A Pew Research Center friss jelentése szerint a digitális szakadék már nemcsak a generációk, hanem a nemek között is mélyebb, mint valaha.

Nincs most elég időd?

A digitális család kettészakadt: a szülői generáció a Facebookot és a YouTube-ot használja, míg a fiatalok a TikTok, az Instagram és a Reddit felé vándoroltak.
A nemek közötti szakadék is jelentős, mivel a lányok a vizuális platformokon (Insta, TikTok) keresik az esztétikai visszajelzést, míg a fiúk a vitaalapú terekben (Reddit, X) az információt és a szubkultúrákat.
A TikTok vált a fiatalok legfőbb hírcsatorjájává, ami felveti a forráskritika és a manipuláció elleni védekezés szükségességét.
Szülőként a kulcs a differenciált figyelem: meg kell értenünk, hogy a fiainkat és lányainkat eltérő típusú online stressz éri, így a nevelési stratégiának is személyre szabottnak kell lennie.

A digitális nappali nemcsak kettészakadt, hanem darabjaira hullott. Míg mi, szülők a Facebook-csoportokban beszéljük meg az iskolai teendőket, addig a gyerekeink egy párhuzamos univerzumban léteznek – ráadásul a fiaink és a lányaink is gyakran külön bolygón, az algoritmusok bűvkörébe zárva.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A Pew Research Center 2025. november 20-án publikált, „Americans’ Social Media Use 2025” című átfogó jelentése pontos látleletet ad a család digitális állapotáról, amely az amerikai helyzetet mutatja be, de sok eleme hazánkban is jellemző (vagy jellemző lesz). A hazai körképet az NMHH szokta rendszeresen bemutatni, a médiafogyasztási szokásokról itt olvashatsz, a top 10 legnépszerűbb app listája itt érhető el.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Pew Research Center: A világ egyik leghitelesebb, washingtoni székhelyű kutatóintézete. Nem véleményeket írnak, hanem reprezentatív adatokkal dolgoznak. Amit ők mérnek az USA-ban, az általában 1-2 éven belül a magyar családoknál is megjelenik normaként.
Algoritmus: A közösségi média „agya”. Nem véletlenszerűen mutat dolgokat, és nem is időrendben. A célja egyetlen: minél tovább a képernyő előtt tartani. Ha a lányod sminkvideókat néz, testképzavaros tartalmakat is kaphat. Ha a fiad videójátékokat, akkor agresszívabb tartalmak felé terelhetik. Az algoritmus nem gonosz, csak profitorientált – de a gyerekek ezt ritkán értik.
NMHH: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amelynek feladata rendkívül széleskörű, és két nagy ágazatra terjed ki: a média és az elektronikus hírközlés (távközlés) felügyeletére. Lényegében az NMHH az a hatóság, amely biztosítja, hogy a rádió, a televízió, az internet és a telefonszolgáltatások piaca zökkenőmentesen, a jogszabályoknak megfelelően és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva működjön.

Ahol még találkozunk, és ahol már sosem

Ha van egyetlen közös nevező a családban, az a YouTube. A felnőttek 84%-a használja, és ami ritka: itt nincs érdemi különbség férfiak és nők között. Ez az a platform, ami mindent visz: a szülő itt nézi meg, hogyan kell kicserélni a lefolyót, a gyerek pedig itt nézi a kedvenc gamer videósát.

Ezzel szemben a Facebook mára egyértelműen a „szülők, nyugdíjasok klubja” lett. Ezt gyakran halljuk a tiniktől, és a számok részben igazolják őket:

A Facebookot a teljes felnőtt lakosság 71%-a használja, és a felhasználók fele naponta többször is belép.
A 18–29 évesek körében a Facebook használata már inkább kényszer (pl. egyetemi csoportok, Messenger), nem szórakozás.

Ezzel szemben a 18–29 éves korosztály (a fiatal felnőttek, akiknek a szokásai tükrözik a tinikét is) teljesen elköltözött:

80%-uk van az Instagramon.
50%-uk minden egyes nap megnyitja a TikTokot.

Lányok a kirakatban, fiúk a férfiklubban

A jelentés talán legtanulságosabb része, amikor a számok mögé nézve kirajzolódik a nemek közötti, nagyon is eltérő internethasználat.

A lányok és a nők – a statisztikák szerint – sokkal nagyobb arányban vannak jelen a vizuális, magamutogatásra építő platformokon.

Az Instagramot a nők 55%-a használja (szemben a férfiak 44%-ával), és a TikTokon, valamint a Pinteresten is jelentős a női többlet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lányaink egy olyan digitális térben mozognak, ahol a külsőségek, az esztétika és a vizuális visszajelzés a legfontosabb valuta. Náluk a digitális stressz forrása leggyakrabban az önértékelés és a tökéletes élet illúziójának való megfelelésből fakad.

Ezzel szemben a fiúk és a férfiak a vitaalapú, információszegényebb vagy speciális érdeklődésű terek felé húznak.

A Reddit (férfiak: 29%, nők: 23%) és az X (korábbi Twitter) jellemzőbben ilyen "férfi barlangok". Ezeken a helyeken kevésbé számít, hogy nézel ki, viszont annál fontosabb a véleményed, a vitakészséged vagy a lexikális tudásod.

A fiúkat itt kevésbé a testképzavar veszélye fenyegeti, sokkal inkább a radikalizálódás, a toxikus vitakultúra és a zárt véleménybuborékok, ahol gyakran találkozhatnak agresszívabb, kirekesztő nézetekkel is.

Amikor a TikTok lesz a híradó

A generációs szakadék legriasztóbb jele a tájékozódási szokások átalakulása is.

A TikTok felhasználóinak 55%-a (!) nyilatkozta azt, hogy rendszeresen a platformról fogyasztja a híreket.

Ez hatalmas szám, és alapjaiban írja át a valóságérzékelést. A TikTok algoritmusa ugyanis nem szerkesztőségi elvek, hanem a figyelemlekötés alapján válogat. Ha egy influenszer drámai zenével, meggyőzően ad elő egy álhírt, az algoritmus „jutalmazza” a nézettséggel, a gyerek pedig tényként kezeli. A hírfogyasztás így passzív szórakozássá válik, ahol a forráskritika szinte teljesen hiányzik.

Miért fontos ez szülőként?

A fenti adatokból világosan látszik, hogy szülőként nem elég annyit kérdeznünk: „Mennyit voltál a neten?”.

A mennyiség mellett a minőség és a helyszín lett a döntő tényező.

Látnunk kell, hogy a digitális tér nem homogén: a lányodat és a fiadat teljesen más pszichológiai hatások érik, még akkor is, ha ugyanabban a szobában nyomkodják a telefont.

A legnagyobb kihívás szülőként az, hogy ezek láthatatlan folyamatok. Nem látjuk a feedjüket, nem halljuk a videóikat, így sokszor csak akkor vesszük észre a bajt, amikor már megváltozott a gyerek viselkedése vagy értékrendje.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Feed (Hírfolyam): Lényegében az az adatfolyam, ami folyamatosan görgethető. Ez a tartalomlista a közösségi média platformok központi eleme. Nem időrendi sorrendben jeleníti meg a bejegyzéseket, hanem egy bonyolult algoritmus alapján állítja össze neked, abból a célból, hogy a lehető leghosszabb ideig az alkalmazásban tartson.

A lányok esetében a vizuális platformok folyamatos összehasonlításra késztetnek, ők a „szebb, vékonyabb, boldogabb” elérhetetlen ideáljával versenyeznek. A fiúk ezzel szemben gyakran a „manosphere” (férfias terek) és a gamer világok kemény, sokszor érzéketlen kommunikációjában szocializálódnak, ami az empátia csökkenéséhez vagy a valóságtól elrugaszkodott világképhez vezethet.

A megoldás kulcsa a differenciált odafigyelés: értenünk kell, melyik platform hogyan „huzalozza át” a gyerek gondolkodását, és ennek megfelelően kell beszélgetnünk velük.

Mit tehetünk szülőként?

A tiltás 2025-ben már szélmalomharc. Helyette stratégiát kell váltanunk, és a gyerekeink digitális idegenvezetőivé kell válnunk.

Másképp közelítünk a lányunkhoz és a fiunkhoz. A lányoknál a beszélgetés fókuszában legyen a valóság vs. online kép (retusálás, beállított fotók, az elérhetetlen tökéletesség). A fiúknál a vélemények sokszínűsége és a tiszteletteljes vita legyen a téma, hogy elkerüljük a toxikus véleménybuborékokat.
Nem kell aktív posztolóvá válnunk, de töltsük le az appokat, amiket ők használnak (igen, a TikTokot és a Sorát is). Csak így érthetjük meg azt a nyelvezetet, tempót és vizuális világot, ami a gyermekünk mindennapjait meghatározza.
Használjuk ki, hogy ez az egyetlen közös platformunk. Kérjük meg, hogy mutassa meg a kedvenc csatornáit, és nézzünk vele együtt tartalmakat. Ez a legkönnyebb módja annak, hogy ítélkezés nélkül belelássunk az érdeklődési körébe.
Mi legyünk a hírforrás szűrői: ne hagyjuk, hogy csak a TikTokról tájékozódjanak. Amikor jön egy szenzációs „hír” a netről, játsszunk tényellenőrt. Keressünk rá együtt hiteles forrásokban, az Urban Legends oldalát pedig kötelező tananyaggá kellene tenni. Tanítsuk meg őket kételkedni a „túl érdekes” videókban.
Beszéljünk arról, hogy a vélemény nem tény. A tudományos tények megkérdőjelezése napjainkban óriási divat, és sokan azt hiszik, hogy minden vélemény egyenértékű és ha sok ember ért egyet, akkor az már igazság. Ez nem így van. A kritikus gondolkodás alapja, hogy ne engedjünk a tömegek vonzásának, a figyelemgazdaság pont ezt használja ki.