Eltűnt a telefon, nő a net – így változtak meg a családok otthoni szokásai az elmúlt években

2025.07.03. Képernyőidő

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021 és 2024 közötti időszakot vizsgáló jelentése most először mutatja meg egészen pontosan, hogyan alakult át a magyar családok kapcsolata a vezetékes internet-, televízió- és telefonszolgáltatásokkal.

Egy átlagos hétköznap estéje: az egyik szobában online matekórát tartanak, a másikban videómeeting zajlik, közben a nappaliban YouTube-videó szól a tévére tükrözött telefonról, és valaki a konyhában épp podcastet hallgat.

Nem egy jövőből kiragadott sci-fi jelenet, hanem a magyar valóság napjainkban. Az NMHH legfrissebb negyedéves piaci jelentése pontos képet ad arról, hogyan szövi át a digitalizáció a családi életet, milyen lehetőségeket, milyen kihívásokat hoz magával.

A kutatás háttere – mit vizsgált az NMHH?

A jelentés a „helyhez kötött piacok” állapotát vizsgálta, vagyis az otthoni internethasználat és televíziós szolgáltatások alakulását 2021 első és 2024 negyedik negyedéve között. Ezek a szolgáltatások – a fix internet, kábeltévé, műholdas adás, IPTV – a családok mindennapjainak gerincét adják. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy milyen trendek figyelhetők meg a hazai piacon, és hogyan alakulnak a fogyasztói szokások.

A teljes, részletes beszámolót ide kattintva olvashatod el.

🧠 Miről is van szó pontosan?
NMHH: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy állami szerv, amely felügyeli a magyarországi média- és hírközlési piacot. Ők készítik a hivatalos statisztikákat és jelentéseket a tévé-, internet- és telefonszolgáltatásokról is.
IPTV: Olyan televíziós szolgáltatás, amely internetkapcsolaton keresztül működik, nem kábelen vagy műholdon. A néző a műsort adatkapcsolaton keresztül kapja, így gyakran elérhető a visszanézés, megállítás, műsorúgrás is – hasonlóan a streaminghez, de ez egy szolgáltatói előfizetés része.

Mi változott a családok otthoni működésében?

A jelentés szerint a hazai helyhez kötött hírközlési piac négy év alatt érzékelhetően, de szinte észrevétlenül alakult át. A számok mögött hétköznapi döntések és technológiai választások húzódnak meg: lassan kikopnak a vezetékes telefonok, miközben a lakás legtöbb sarkában már digitális eszközök dolgoznak.

Televízióelőfizetések száma: A tévé maradt a legismerősebb szolgáltatás. 2024 végén közel 3,37 millió háztartás rendelkezett tévéhozzáféréssel. Bár a szám még mindig magas, 2022-től enyhe csökkenés indult el – talán mert egyre többen váltanak streamingre, vagy egyszerűen máshogy nézünk már tévét.
Internet-hozzáférések: A lakossági internet-előfizetések száma négy év alatt 11%-kal, mintegy 320 ezerrel nőtt – évi átlagban 2,5%-os bővülést jelent. Az internet már nem „extrának” számít, hanem alapfunkció.
Vezetékes telefonhasználat: A vezetékes telefonok sorsa megpecsételődött. 2019-ben még csak 12 ezer vonal szűnt meg évente, 2021 és 2024 között viszont már 440 ezer. A hagyományos telefon ma már inkább nosztalgikus emlék, mint valódi eszköz.
Egyszolgáltatásos ügyfelek száma: Egyre kevesebben vannak, akik csak egyféle szolgáltatást vesznek igénybe. A „csak tévé” előfizetések száma 900 ezerről 663 ezerre, a „csak telefon” előfizetéseké 258 ezerről 139 ezerre esett vissza. A háztartások többsége ma már kombinált csomagokra váltott - az internet+tévé csomagokat használó háztartások száma 400 ezerről 540 ezerre nőtt, a mobilos kombinált előfizetéseké 676 ezerről 1,1 millióra ugrott. Ez a váltás sokszor kényelmi kérdés – egy szolgáltató, egy számla, egyszerűbb élet.
Havi adatforgalom: Az otthoni internet nemcsak több lett, hanem intenzívebb is. Egy háztartásban 2021 elején átlagosan 140 GB adatot használtak havonta – 2024 végére ez 190 GB-ra nőtt. Ez több mint 30%-os emelkedés, ami azt jelzi: egyre több időt töltünk online, egyre több tartalmat fogyasztunk.
Legalább 100 Mbps sebességű kapcsolatok: A gyors net lett az új alapelvárás. Míg 2021-ben az előfizetések 75%-a volt legalább 100 Mbps-os, 2024-re ez az arány 90%-ra nőtt.
Vezetékes tévészolgáltatások aránya: A kábel- és optikai hálózaton érkező tévészolgáltatások aránya is nőtt: 2021-ben az előfizetések 79%-a szólt vezetéken, 2024-re ez 87%-ra emelkedett. A műholdas és földi sugárzású csatornák háttérbe szorultak.

🧠 Miről is van szó pontosan?
adatforgalom: Az interneten keresztül le- vagy feltöltött adatmennyiség. Minden online tevékenység – például böngészés, videónézés vagy játék – adatforgalmat generál. Ezt a szolgáltatók mérik, és gyakran az előfizetésekhez tartozó korlátokat is ehhez igazítják.
GB (gigabájt): Az adatforgalom mértékegysége. Egy gigabájt (GB) körülbelül 1000 megabájt (MB), ami például egy nagy felbontású film vagy 1-2 óra videóstreamelés adatigényének felel meg.
Mbps (megabit per másodperc): Az internetkapcsolat sebességét mutató egység. Minél nagyobb ez az érték, annál gyorsabban töltődnek be a weboldalak, videók, vagy frissülnek a játékok. A 100 Mbps fölötti kapcsolat már elég lehet egyszerre több eszköz zökkenőmentes használatához.
optikai hálózat: Nagyon nagy sebességű, fényalapú kábeleken működő internetes infrastruktúra. Sokkal gyorsabb és stabilabb, mint a régi rézvezetékes vagy koaxiális rendszerek. Jelenleg ez számít a legmodernebb otthoni internetkapcsolatnak.

Hogyan jelenik meg mindez a családi életben?

Az adatok mögött életmódbeli változások húzódnak meg. A magyar otthonok többségében ma már természetes, hogy minden családtagnak van saját eszköze: laptop, tablet, okostelefon. A közös tévénézés ideje csökken, helyette mindenki a saját ritmusában, saját felületén fogyaszt tartalmat. A családi internethasználatban is megjelent a „párhuzamos jelenlét” jelensége: ugyanazon a hálózaton dolgoznak, tanulnak, játszanak egyszerre – gyakran tudtukon kívül is elkülönülve.

A vezetékes telefonok kikopása nemcsak technikai váltás, hanem szimbolikus változás is: a nappaliban álló fix készülék, amely korábban a kapcsolattartás egyik központi eleme volt, mára a múlt emlékévé vált. Ezzel szemben a mobilos és internetes kombinált előfizetések olyan stabil szolgáltatási hátteret jelentenek, amelyre az otthoni mindennapok – a tanulástól a szórakozáson át a munkáig – építhetők.

A jelentés nem tesz javaslatokat, de a számok mögötti trendek alapján világosan látható: a digitalizáció mára nem lehetőség, hanem alapfeltétel. Nemcsak jelen van a családok életében, hanem döntően befolyásolja azt.

Merre tartunk?

A jövő pontosan nem megjósolható, de a mostani tendenciák iránymutatók lehetnek. Ha a jelenlegi növekedési ütem folytatódik, néhány év múlva szinte minden háztartásban alapértelmezett lesz a gigabites internet, és a hagyományos tévézés még inkább háttérbe szorul. A vezetékes telefon teljesen eltűnhet a lakásokból, helyét mobilos és internetalapú kommunikáció váltja fel.

🧠 Miről is van szó pontosan?
gigabites internet: Nagyon gyors internetkapcsolat, amely másodpercenként akár 1000 megabit adatot is képes továbbítani. Ez elég gyors ahhoz, hogy egyszerre több eszközön lehessen HD-videót nézni, online játszani vagy videóhívást folytatni lassulás, akadozás nélkül. Elsősorban nagycsaládos vagy többképernyős háztartásokban hasznos, illetve komolyabb online játékok megfelelő sebességének és teljesítményének fontos feltétele.

A kombinált szolgáltatások terjedése tovább erősödhet – nemcsak kényelmi, hanem gazdasági okokból is. A szolgáltatók versenyeznek a háztartások figyelméért, egyre több mindent kínálnak egy csomagban, egy számla alatt. A digitalizáció ezzel párhuzamosan tovább mélyülhet: az otthoni internethasználat már most túlmutat a böngészésen vagy filmnézésen – a jövőben még nagyobb szerepet kaphat a távmunka, az online oktatás, a háztartási eszközök hálózatba kapcsolása, okosotthonok működése.

A kihívás az lesz, hogyan lehet mindezt úgy integrálni a családi életbe, hogy közben ne veszítsük el az emberi kapcsolatainkat.

💡Lehetőség vagy kockázat?

Lehetőségek

A gyorsabb internet és a bővülő előfizetői lehetőségek segítik a családokat az otthoni tanulásban, munkában és szórakozásban.
A kombinált csomagok kényelmesebbé és költséghatékonyabbá teszik a szolgáltatások használatát.
A digitális szolgáltatások alkalmazkodnak a felhasználók életéhez, rugalmas hozzáférést kínálnak.

Kockázatok

A közös családi élmények – például a tévénézés – háttérbe szorulnak az egyéni eszközhasználat mellett.
A digitális szokások párhuzamos jelenléthez vezethetnek, ahol ugyan együtt vagyunk, mégis külön világokban mozgunk.
A növekvő adatforgalom nagyobb digitális jelenlétet jelent – ezzel együtt nőhet a képernyőidő és a figyelmi túlterheltség.

Mit tehetünk szülőként?

Alkossunk közösen szabályokat a képernyőhasználatra – ne tiltásokban gondolkodjunk, hanem együttműködésben. A digitális házirend rendszerével az NMHH foglalkozott már alaposabban, nyomtasd ki ezt a domumentumot, és beszéljétek át a családdal közösen.
Legyen tisztázva, ki mit néz, és miért – tegyük tudatossá a családon belüli tartalomfogyasztást.
Tervezzünk be technológiamentes időszakokat – például vacsorához vagy esti játékhoz.
Nézzük meg időről időre, mire fizetünk elő – valóban szükségünk van mindegyik szolgáltatásra?
Mutassunk példát abban is, hogyan kapcsolódunk ki – ne csak a gyerekektől várjuk el a digitális önmérsékletet.