2025.07.04. Képernyőidő
A Meta új kísérleti funkciója érzékeny vitát indíthat el az adatainkhoz való hozzáférés határairól, és gyerekeinkkel még fontosabb beszélgetni a digitális lábnyom fogalmáról.

A Facebook egyes felhasználóknál elkezdte tesztelni azt az értesítést, amely azt kéri: engedélyezzük, hogy az alkalmazás automatikusan feltölthesse a telefonunkon tárolt fényképeket a cég szervereire – még akkor is, ha ezeket a képeket soha nem osztottuk meg a platformon. Cserébe „megosztásra kész” kollázsokat, tematikus válogatásokat és emlékidéző ajánlatokat kapnánk.
A funkció – amely a Facebook történetkészítő felületén bukkanhat fel – egyelőre csak néhány felhasználónál jelent meg, de a Meta már hivatalos súgóoldalt is készített hozzá. Az újítás lényege, hogy a cég rendszeres időközönként elemzi a teljes képgalériánkat, majd automatikusan generált fotómontázsokat, videós visszatekintéseket és mesterséges intelligenciával létrehozott ajánlatokat kínál. Ehhez azonban minden képünk, akár retusált, akár személyes vagy intim tartalmú fotókról lenne szó, felkerül a Facebook adatbázisába.
🧠 Miről is van szó pontosan?Meta: A Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyavállalata, amely a világ egyik legnagyobb technológiai cége.Mesterséges intelligencia (MI vagy AI): Olyan program, vagy algoritmus, amely képes tanulni abból, amit lát, hall vagy elemez. Nem előre megírt szabályok szerint működik, mint a régi számítógépek, hanem maga is fejlődik az adatok alapján, amiket kap.
A Meta kommunikációja szerint a funkció teljesen opcionális, a képeket nem használják fel célzott hirdetésekhez, és jelenleg nem alkalmazzák őket a mesterséges intelligenciás modellek tanításához sem. Ugyanakkor a hivatalos válaszban az is szerepel, hogy „jelenleg nem”, vagyis a lehetőség jövőbeli megnyílását nem zárják ki, és sajnos az eddig tapasztalatok szerint az adatainkkal kereskedő és ügyeskedő tech cégek idővel meg is lépik azt, amit
egyelőre kizártnak tartanak.
A Facebook szerint minden biztonságos, de ne dőljünk be!
A Meta szóvivője, Maria Cubeta elmondása szerint a cél az, hogy a felhasználók saját eszközeiken tárolt képeiből automatizált, esztétikus tartalmak készüljenek, „olyanok, amiket akár egyből megosztanánk”. Ehhez viszont a vállalat teljes körű és rendszeres hozzáférést kér a készüléken tárolt fotókhoz.
A felhasználóknak egy új történet (story) készítésekor jelenik meg az engedélykérő felület, és ha egyszer hozzájárulnak, a háttérben megindul a képek szinkronizálása.
A Meta a fájlokat hely, időpont és tartalom alapján rendezi, majd a rendszeres képfeltöltésekből „vizuális élményeket” kínál. A felhasználók ezekből kiválaszthatják, mit osztanak meg, de a képek már addigra a Meta szerverein lesznek.
🧠 Miről is van szó pontosan?Szerver: Egy távoli számítógép, amely egy nagy adatközpontban, akár másik kontinensen működik, az interneten keresztül cserélünk vele adatot. Ezek a gépek éjjel-nappal futnak, arra szolgálnak, hogy adatokat tároljanak, továbbítsanak vagy kiszolgáljanak más eszközöket, például a mi telefonunkat. Amikor egy fényképet „feltöltünk” egy alkalmazásba – mondjuk a Facebookra vagy a Google Fotókba –, valójában elküldjük azt egy szerverre, ahol elmentik, rendszerezik, és később újra elérhetővé teszik számunkra, de így a tartalom bekerült egy olyan rendszerbe, amely felett nincs teljes irányításunk.
Ez a megközelítés komoly etikai kérdéseket vet fel. A képek között lehetnek családi események, gyerekekről készült fotók, egészségügyi adatokra utaló dokumentumok vagy privát pillanatok – és bár a Meta azt ígéri, hogy nem él vissza ezekkel, a bizalom mondhatni gyenge lábakon áll.
Érdemes a témába vágóan - családdal együtt - megnézni a Netflix Társadalmi dilemma című dokumentumfilmjét, amelyet 2020-ban mutattak be, de most is teljesen releváns, amikor adataink biztonsága miatti aggodalmakról beszélünk.
Ráadásul a cég nemrégiben jelentette be: a nyilvános és akár privát felületeken tárolt tartalmak egy részét is felhasználhatják MI-fejlesztéseikhez, amennyiben ezt az általános felhasználási feltételek megengedik, szóval nyugodtan legyünk szülőként most nagyon bizalmatlanok, főleg, ha gyermekünk fiókjáról és képeiről van szó.
A gyakorlat nem példa nélküli, de eddig elsősorban olyan szolgáltatásoknál volt jellemző, mint a Google Fotók, ahol a háttérben futó szinkronizálás már évek óta működik – ugyanakkor ott ezt kifejezetten fotómentésre és nem tartalomgenerálásra használják. A Facebook újítása ennél jóval ambiciózusabb: az MI által kurált „megosztásra kész” ajánlatok nemcsak az emlékek feldolgozását gyorsítják, hanem be is avatkoznak a felhasználói narratívák kialakításába.
Miért fontos ez szülőként?
A gyerekekről készült fotók gyakran ott vannak a telefonunk galériájában – sokszor megosztás nélkül is. Ha egy alkalmazás automatikusan szkennelheti ezeket, az nemcsak adatvédelmi, hanem szülői bizalom kérdése is. Tudjuk-e pontosan, mikor mit engedélyezünk? És ha egyszer engedélyt adunk, hogyan tudjuk később visszavonni azt?
Gyermekeink telefonja is hasonló veszélynek van kitéve, főleg, ha ők nem is foglalkoznak a digitális lábnyom, és az adatbiztonság kérdésével.
🧠 Miről is van szó pontosan?Digitális lábnyom: Minden egyes kattintás, keresés, megosztott kép vagy regisztráció nyomot hagy maga után az interneten – ezt hívjuk digitális lábnyomnak. Akkor is képződik, ha nem posztolunk semmit nyilvánosan: egy letöltött app, egy bekapcsolt helymeghatározás vagy egy feltöltött fotó is adatot szolgáltat rólunk. Ezek az adatok összegződnek, és egyre pontosabb képet rajzolnak ki arról, hogy kik vagyunk, mit szeretünk, hol járunk, kikkel vagyunk kapcsolatban – akár rólunk, akár a gyerekünkről van szó. Ezeket a nyomokat nem mindig tudjuk teljesen eltüntetni, és sokszor nem is tudjuk pontosan, hol tárolják őket.Adatbiztonság: Személyes adataink – például fotók, üzenetek, helyadatok, jelszavak – aktív védelme. Az adatbiztonság nem csak technikai kérdés: rajtunk is múlik, hogy milyen jelszót választunk, milyen engedélyeket adunk meg egy appnak, vagy milyen platformokra töltjük fel a képeinket. Ha egy szolgáltatás nem kezeli elég körültekintően az adatokat (például rosszul titkosítja őket, vagy túl sok ember férhet hozzá), akkor ezek az információk illetéktelen kezekbe kerülhetnek – ami különösen érzékeny, ha gyerekek adatairól van szó.
A Meta új funkciója azt is mutatja: a közösségi platformok egyre inkább azokra az adatokra pályáznak, amelyeket nem is osztunk meg aktívan. Ez új korszakot jelez a digitális magánélet határainak elmosódásában – különösen aggasztó lehet ez, ha gyerekek is szerepelnek a fotókon.
Mit tehetünk szülőként?
- Mindig ellenőrizzük az appok jogosultságait – különösen a galériahozzáférést.
- Ne engedélyezzük automatikusan a háttérfeltöltést.
- Használjunk külön tárhelyet a gyerekek fotóinak – offline vagy titkosított megoldást.
- Tanítsuk meg a gyerekeknek, mit jelent a digitális lábnyom, és hogy amit feltöltenek (vagy hozzáférést engedélyeznek) egyszer is akárhová, az örökre ott marad, sosem lehet tudni, ki szedi le, menti át, sokszorosítja az adatokat.
- Időről időre nézzük át a beállításokat, különösen ha frissül az app.